1 / 24

A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdései a II. Nemzeti Fejlesztési Terv

A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdései a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési Főosztály. 2005. október 20. Budapest. Felsőoktatás az európai térben. Célok: Európai Felsőoktatási Térség Európai Kutatási Térség

deiondre
Download Presentation

A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdései a II. Nemzeti Fejlesztési Terv

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdéseia II. Nemzeti Fejlesztési Terv Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési Főosztály 2005. október 20. Budapest

  2. Felsőoktatás az európai térben • Célok: • Európai Felsőoktatási Térség • Európai Kutatási Térség • Bolognai folyamat céljai • Források: • Oktatási közösségi programok (LLL program 2007-től) • Strukturális Alapok (ESZA, ERFA) • Hazai források (költségvetés, magánforrások pl. PPP) • Eljárások: • Nyitott koordináció • Kohéziós politika

  3. II. Nemzeti Fejlesztési Terv-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret • Magyarország 2007-2013 évekre szóló legfontosabb stratégiai dokumentuma • Összesen mintegy 8,7 ezer Mrd forintnyi fejlesztési forrás prognosztizálható • A jelenlegi tervek szerint 20 operatív program

  4. Külső stratégiai tervezési környezet • Megújult lisszaboni stratégia (integrált irányvonalak, Nemzeti akcióprogram 2005-2008) • Kohéziós politika • Közösségi Stratégiai Irányvonalak • Pénzügyi perspektíva 2007-13 • Strukturális Alapok rendeletei (ESZA, ERFA)

  5. A megújított lisszaboni stratégia céljai • Célok: • Európának vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munka számára • A tudás és az újítókészség (innováció) az európai működés motorja • a vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon több és jobb munkahely megteremtésére • Prioritások (oktatási szempontból jelentős) • A kutatásra és a fejlesztésre fordított befektetés növelése és minőségének javítása • Az innováció, az információs technológiák használatának és a források fenntartható kihasználásának előmozdítása • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének és a munkaerőpiac rugalmasságának javítása • A humántőkébe való beruházás növelése az oktatás és a képességek fejlesztésén keresztül

  6. Lisszaboni Stratégia Integrált Irányelvei • A humántőke fejlesztés tekintetében a Irányelvek három prioritást fogalmaznak meg: • még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése • a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása • a humántőkébe történő befektetések növelése jobb oktatás és képzés révén

  7. A kohéziós politika céljai • Konvergencia – az elmaradott régiók támogatása • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Európai területi együttműködés

  8. Közösségi Stratégiai Irányelvek • II. prioritás: A tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója • A K+F befektetések növelése és javítása • Az innovációk előmozdítása és a vállalkozási kedv ösztönzése • Az információs társadalom kiterjesztése mindenkire • Finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek szélesítése

  9. Közösségi Stratégiai Irányelvek • III. prioritás: • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerő- piac rugalmasságának javítása • A humántőkébe történő beruházások növelése jobb oktatás és képzés révén

  10. Támogatható területek • az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, különös tekintettel a munkaerőpiaci lehetőségek növelésére • az egész életen át tartó tanulás intézményi kereteinek kiépítése • az oktatási szolgáltatások egyenlőtlenségeinek csökkentése a régiók és az állampolgárok között, különösen a szakképzéshez és a felsőoktatáshoz való hozzájutás terén • értékelési rendszerek és a minőségbiztosítás támogatása • az oktatási információs, vezetési, pályaorientációs és tanácsadási rendszerek fejlesztése • új képzési formák fejlesztése (távoktatás, e-learning) • a kutatás-fejlesztés humán erőforrásainak fejlesztése • az oktatási és képzési infrastruktúra beruházásai a fenti célok szolgálatában, az IKT infrastruktúra fejlesztései

  11. A II. NFT elkészítésének ütemezése • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció – elkészült és társadalmi vitára került • Nemzeti Stratégiai Referenciakeret elkészítése • Operatív programok rendszerének kialakítása • Operatív programok forrásainak meghatározása • Végrehajtási intézményrendszer kialakítása

  12. Hazai tervezési környezetOrszágos Fejlesztéspolitikai Koncepció • A fejlesztéspolitika átfogó céljai 2020-ig: • Versenyképes Magyarország • Igazságos Magyarország • Biztonságos Magyarország • A stratégiai célok megvalósítása 3 területen történik • Befektetés az emberbe • Befektetés a gazdaságba • Befektetés a környezetbe

  13. Befektetés az emberbe(oktatási vonatkozású prioritások) • Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása munkaerő-piac igényeivel • A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás révén • Az oktatáshoz-képzéshez, műveltséghez és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása • A társadalmi és a kulturális tőke erősítése

  14. Országos Területfejlesztési Koncepció • Területi célok 2015-ig • Regionális innovációs pólusok fejlesztése • Felsőoktatási intézmények képzési palettájának teljes vertikummá alakítása • Kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése • Fejlesztési prioritások sajátos adottságú vidéki térségekre • Az óvodai és általános iskolai ellátás minőségi és mennyiségi követelményekhez történő igazítása • Az alapfokú oktatásban roma származású pedagógusok részvételének erősítése

  15. Versenyképességi pólusok • Budapest és 5 regionális központ komplex fejlesztése • Pl. Miskolc Technopolisz, Szeged Biopolisz, Pécs Ritmusváltó város • Az oktatás-képzés fejlesztését integrálni szükséges a pólusok fejlesztési terveibe

  16. Az oktatás önálló stratégiai cél és operatív program - jelenleg • Az oktatás a jelenlegi struktúrában önálló operatív programként jelenik meg – Versenyképes Tudás és a Műveltség Növelése OP • Önálló OP tartalmazza jelenleg a humán fejlesztéseket támogató infrastruktúra beruházásokat – Humán Infra OP • Önálló regionális operatív programok (ROP) készülhetnek: az OM több programot, így a közoktatási intézmények felújítását és felsőoktatási beruházások egy részét a ROP-okba tervezi • A költségkalkulációk alapján az oktatás 2007-13 között minimum 800 Mrd Ft forrásban részesülhet a különböző OP-kban (Versenyképes Tudás, Humán infra, ROP-ok).

  17. A felsőoktatási fejlesztések forrásai • Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap • Költségvetési források • Magántőke PPP konstrukciókban • Strukturális Alapok – NFT II. • Versenyképes Tudás OP • Humán Infrastruktúra fejlesztési OP • Közép-Magyarországi Régió OP, további 6 régió OP-ja • Oktatási közösségi programok (Socrates, 2007-től LLL program), • 6-os és 7-es K+F keretprogram

  18. Fejlesztések tervek a felsőoktatás területén • Az NFT I. fejlesztéseinek folytatása • A kétciklusú rendszer bevezetésének folytatása – Master programok • Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése • ICT-fejlesztések • A felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése, a K+F humán erőforrásának fejlesztése

  19. Az egész életen át tartó alkotásra felkészítő egyetem • A felsőoktatási intézmények menedzsment kapacitásának fejlesztése (vezetésirányítási/válság és változás menedzsment kompetenciák fejlesztése) • A felsőoktatási intézmények programjainak, képzéseinek összehangolása a kialakuló európai képesítési keretrendszerrel • Piaci igényeknek megfelelő kompetenciák és képzettségek megszerzésének támogatása • Modern alumni rendszerek működtetése • A képzéshez illeszkedő, azt segítő szaktanácsadási rendszer kialakítása • Mentori és szakkollégiumi rendszer a hátrányos helyzetű és kiemelkedően tehetséges hallgatók támogatására, távoktatás módszertani – felhasználási hátterének fejlesztése

  20. Az egész életen át tartó alkotásra felkészítő egyetem II. • Pedagógusképzési reform • A felsőoktatásban oktatóknak az oktatói minősítést is befolyásoló képzése • Diplomás szakirányú továbbképzések fejlesztése • Ösztöndíjak és minőség díjak a felsőoktatásban nyújtott kiváló, kiemelkedő teljesítményért. • Az EU-s irányelvekhez és a nemzetközi szabványokhoz illeszkedő minőségirányítási rendszerek kialakításának és hatékony működésének megteremtése • Műszaki és természettudományos szakcsoportok és kutatások támogatása • A felsőoktatási intézmények kulturális, szolgáltató és tudásközpont szerepének erősítése a régiókban • Infrastruktúra, beruházások támogatása a felsőoktatási szektorban

  21. Modern Szolgáltató Egyetem • A felsőoktatási reform korszerű eszközökkel és infrastruktúrával történő szakmai-informatikai támogatása • Központi szolgáltató intézmény létrehozása - kompetencia központ • IT-val támogatott modern egyetemi adminisztráció • Elektronikus diákkártya és hozzá kapcsolódó szolgáltatások bevezetése • Elektronikus erőforrás-menedzsment, eszköznyilvántartás és IT szolgáltatásirányítás támogatása • Wireless technológiával támogatott intelligens tanulási környezet, intelligens könyvtárak, kísérleti vizsgaközpontok kialakításaElektronikus tartalomfejlesztés - Digitális tartalmak fejlesztése és azok piacának megteremtése • Munkaerőpiaci-igény visszajelző rendszer kiterjesztése

  22. A felsőoktatás K+F tevékenységének erősítése • A felsőoktatás szerepének erősítése a kutatás-fejlesztési alaptevékenységekben (kutató egyetemek, alapkutatások, doktori és posztdoktori álláshelyek) • Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, spin off cégek létrehozása, közös programok, kutatási szolgáltatások) • A tudományos eredmények társadalmi ismertségének és elismerésének erősítése

  23. A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése • A Modern Szolgáltató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése (pl. ICT eszközök, wireless rendszerek, könyvtárak, kollégiumok stb.) • A Kutató Egyetemek kutatás-fejlesztési infrastrukturális kapacitásának fejlesztése • Műemléki védettségű épületpark felújítása

  24. Köszönöm a figyelmet!

More Related