250 likes | 416 Views
A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdései a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési Főosztály. 2005. október 20. Budapest. Felsőoktatás az európai térben. Célok: Európai Felsőoktatási Térség Európai Kutatási Térség
E N D
A magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiai kérdéseia II. Nemzeti Fejlesztési Terv Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési Főosztály 2005. október 20. Budapest
Felsőoktatás az európai térben • Célok: • Európai Felsőoktatási Térség • Európai Kutatási Térség • Bolognai folyamat céljai • Források: • Oktatási közösségi programok (LLL program 2007-től) • Strukturális Alapok (ESZA, ERFA) • Hazai források (költségvetés, magánforrások pl. PPP) • Eljárások: • Nyitott koordináció • Kohéziós politika
II. Nemzeti Fejlesztési Terv-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret • Magyarország 2007-2013 évekre szóló legfontosabb stratégiai dokumentuma • Összesen mintegy 8,7 ezer Mrd forintnyi fejlesztési forrás prognosztizálható • A jelenlegi tervek szerint 20 operatív program
Külső stratégiai tervezési környezet • Megújult lisszaboni stratégia (integrált irányvonalak, Nemzeti akcióprogram 2005-2008) • Kohéziós politika • Közösségi Stratégiai Irányvonalak • Pénzügyi perspektíva 2007-13 • Strukturális Alapok rendeletei (ESZA, ERFA)
A megújított lisszaboni stratégia céljai • Célok: • Európának vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munka számára • A tudás és az újítókészség (innováció) az európai működés motorja • a vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon több és jobb munkahely megteremtésére • Prioritások (oktatási szempontból jelentős) • A kutatásra és a fejlesztésre fordított befektetés növelése és minőségének javítása • Az innováció, az információs technológiák használatának és a források fenntartható kihasználásának előmozdítása • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének és a munkaerőpiac rugalmasságának javítása • A humántőkébe való beruházás növelése az oktatás és a képességek fejlesztésén keresztül
Lisszaboni Stratégia Integrált Irányelvei • A humántőke fejlesztés tekintetében a Irányelvek három prioritást fogalmaznak meg: • még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése • a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása • a humántőkébe történő befektetések növelése jobb oktatás és képzés révén
A kohéziós politika céljai • Konvergencia – az elmaradott régiók támogatása • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Európai területi együttműködés
Közösségi Stratégiai Irányelvek • II. prioritás: A tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója • A K+F befektetések növelése és javítása • Az innovációk előmozdítása és a vállalkozási kedv ösztönzése • Az információs társadalom kiterjesztése mindenkire • Finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek szélesítése
Közösségi Stratégiai Irányelvek • III. prioritás: • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerő- piac rugalmasságának javítása • A humántőkébe történő beruházások növelése jobb oktatás és képzés révén
Támogatható területek • az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, különös tekintettel a munkaerőpiaci lehetőségek növelésére • az egész életen át tartó tanulás intézményi kereteinek kiépítése • az oktatási szolgáltatások egyenlőtlenségeinek csökkentése a régiók és az állampolgárok között, különösen a szakképzéshez és a felsőoktatáshoz való hozzájutás terén • értékelési rendszerek és a minőségbiztosítás támogatása • az oktatási információs, vezetési, pályaorientációs és tanácsadási rendszerek fejlesztése • új képzési formák fejlesztése (távoktatás, e-learning) • a kutatás-fejlesztés humán erőforrásainak fejlesztése • az oktatási és képzési infrastruktúra beruházásai a fenti célok szolgálatában, az IKT infrastruktúra fejlesztései
A II. NFT elkészítésének ütemezése • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció – elkészült és társadalmi vitára került • Nemzeti Stratégiai Referenciakeret elkészítése • Operatív programok rendszerének kialakítása • Operatív programok forrásainak meghatározása • Végrehajtási intézményrendszer kialakítása
Hazai tervezési környezetOrszágos Fejlesztéspolitikai Koncepció • A fejlesztéspolitika átfogó céljai 2020-ig: • Versenyképes Magyarország • Igazságos Magyarország • Biztonságos Magyarország • A stratégiai célok megvalósítása 3 területen történik • Befektetés az emberbe • Befektetés a gazdaságba • Befektetés a környezetbe
Befektetés az emberbe(oktatási vonatkozású prioritások) • Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása munkaerő-piac igényeivel • A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás révén • Az oktatáshoz-képzéshez, műveltséghez és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása • A társadalmi és a kulturális tőke erősítése
Országos Területfejlesztési Koncepció • Területi célok 2015-ig • Regionális innovációs pólusok fejlesztése • Felsőoktatási intézmények képzési palettájának teljes vertikummá alakítása • Kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése • Fejlesztési prioritások sajátos adottságú vidéki térségekre • Az óvodai és általános iskolai ellátás minőségi és mennyiségi követelményekhez történő igazítása • Az alapfokú oktatásban roma származású pedagógusok részvételének erősítése
Versenyképességi pólusok • Budapest és 5 regionális központ komplex fejlesztése • Pl. Miskolc Technopolisz, Szeged Biopolisz, Pécs Ritmusváltó város • Az oktatás-képzés fejlesztését integrálni szükséges a pólusok fejlesztési terveibe
Az oktatás önálló stratégiai cél és operatív program - jelenleg • Az oktatás a jelenlegi struktúrában önálló operatív programként jelenik meg – Versenyképes Tudás és a Műveltség Növelése OP • Önálló OP tartalmazza jelenleg a humán fejlesztéseket támogató infrastruktúra beruházásokat – Humán Infra OP • Önálló regionális operatív programok (ROP) készülhetnek: az OM több programot, így a közoktatási intézmények felújítását és felsőoktatási beruházások egy részét a ROP-okba tervezi • A költségkalkulációk alapján az oktatás 2007-13 között minimum 800 Mrd Ft forrásban részesülhet a különböző OP-kban (Versenyképes Tudás, Humán infra, ROP-ok).
A felsőoktatási fejlesztések forrásai • Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap • Költségvetési források • Magántőke PPP konstrukciókban • Strukturális Alapok – NFT II. • Versenyképes Tudás OP • Humán Infrastruktúra fejlesztési OP • Közép-Magyarországi Régió OP, további 6 régió OP-ja • Oktatási közösségi programok (Socrates, 2007-től LLL program), • 6-os és 7-es K+F keretprogram
Fejlesztések tervek a felsőoktatás területén • Az NFT I. fejlesztéseinek folytatása • A kétciklusú rendszer bevezetésének folytatása – Master programok • Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése • ICT-fejlesztések • A felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése, a K+F humán erőforrásának fejlesztése
Az egész életen át tartó alkotásra felkészítő egyetem • A felsőoktatási intézmények menedzsment kapacitásának fejlesztése (vezetésirányítási/válság és változás menedzsment kompetenciák fejlesztése) • A felsőoktatási intézmények programjainak, képzéseinek összehangolása a kialakuló európai képesítési keretrendszerrel • Piaci igényeknek megfelelő kompetenciák és képzettségek megszerzésének támogatása • Modern alumni rendszerek működtetése • A képzéshez illeszkedő, azt segítő szaktanácsadási rendszer kialakítása • Mentori és szakkollégiumi rendszer a hátrányos helyzetű és kiemelkedően tehetséges hallgatók támogatására, távoktatás módszertani – felhasználási hátterének fejlesztése
Az egész életen át tartó alkotásra felkészítő egyetem II. • Pedagógusképzési reform • A felsőoktatásban oktatóknak az oktatói minősítést is befolyásoló képzése • Diplomás szakirányú továbbképzések fejlesztése • Ösztöndíjak és minőség díjak a felsőoktatásban nyújtott kiváló, kiemelkedő teljesítményért. • Az EU-s irányelvekhez és a nemzetközi szabványokhoz illeszkedő minőségirányítási rendszerek kialakításának és hatékony működésének megteremtése • Műszaki és természettudományos szakcsoportok és kutatások támogatása • A felsőoktatási intézmények kulturális, szolgáltató és tudásközpont szerepének erősítése a régiókban • Infrastruktúra, beruházások támogatása a felsőoktatási szektorban
Modern Szolgáltató Egyetem • A felsőoktatási reform korszerű eszközökkel és infrastruktúrával történő szakmai-informatikai támogatása • Központi szolgáltató intézmény létrehozása - kompetencia központ • IT-val támogatott modern egyetemi adminisztráció • Elektronikus diákkártya és hozzá kapcsolódó szolgáltatások bevezetése • Elektronikus erőforrás-menedzsment, eszköznyilvántartás és IT szolgáltatásirányítás támogatása • Wireless technológiával támogatott intelligens tanulási környezet, intelligens könyvtárak, kísérleti vizsgaközpontok kialakításaElektronikus tartalomfejlesztés - Digitális tartalmak fejlesztése és azok piacának megteremtése • Munkaerőpiaci-igény visszajelző rendszer kiterjesztése
A felsőoktatás K+F tevékenységének erősítése • A felsőoktatás szerepének erősítése a kutatás-fejlesztési alaptevékenységekben (kutató egyetemek, alapkutatások, doktori és posztdoktori álláshelyek) • Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, spin off cégek létrehozása, közös programok, kutatási szolgáltatások) • A tudományos eredmények társadalmi ismertségének és elismerésének erősítése
A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése • A Modern Szolgáltató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése (pl. ICT eszközök, wireless rendszerek, könyvtárak, kollégiumok stb.) • A Kutató Egyetemek kutatás-fejlesztési infrastrukturális kapacitásának fejlesztése • Műemléki védettségű épületpark felújítása