Csizmazia Sándorné Szakmai vezető TÁMOP 3.2.2. Dél-dunántúli régió Szeged, 2010.május 25..

1. Gyakorlati tanácsok az intézményi dokumentumok kiegészítéséhez, módosításához a TÁMOP 3.1.4. pályázati kiírás kritériumai alapján Csizmazia Sándorné Szakmai vezető TÁMOP 3.2.2. Dél-dunántúli régió Szeged, 2010.május 25..

2. Feladat a pályázati útmutató szerint • C 1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések: • c) Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása • Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa

3. Feladat a pályázati útmutató szerint • C10. Fenntartási kötelezettség • A pedagógiai program módosításának megfelelő gyakorlat folytatása (legalább annyi óvodai és tanulócsoportban, mint a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma)

4. A módosításban érintett dokumentumok 1. Pedagógiai program- nevelési része, helyi tanterve 2. MIP - ÖMIP elvárásainak figyelembevételével 3.SZMSZ – csak kiegészítés 4. Házirend – felülvizsgálat

5. Pedagógiai program kötelező tartalmi elemei Kt. 48. § /1/ bekezdés a) pont • Alapelvek: • Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság – felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat • Módszertani sokszínűség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd • Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás - hátránykompenzálás párhuzama) • Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése • Fokozatosság – folyamatosság elve ( a fenntarthatóság érdekében is) • A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése- tanórán és tanórán kívül • A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása

6. Célok • A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében • A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása • A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése • A tanulók kreativitásának,problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése • Használható, eszközszintű tudás elsajátítása • Az egyéni képességek optimális fejlesztése

7. Feladat 1. • A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba • A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása • A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása • Fejlesztő értékelés alkalmazása • Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása • Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei iskola stb.

8. Feladat 2. • A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása • Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése • A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése

9. Feladat 3. • Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás • A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása • Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása • Az IKT technikák elsajátíttatása

10. Feladat – az esélyegyenlőség szempontjából • A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése • Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése • Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása • A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása

11. Feladat – szervezeti – működési szempont • A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök ..) • Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. • Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése

12. A célok megvalósítását támogató eszközök

13. Alkalmazott módszerek, eljárások • Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása • Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban • Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása • Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés • Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása • A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén • Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata • A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása • Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében

14. A nevelési területek felülvizsgálata • A személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok • A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. • Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. • A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. • A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása • A felelősség vállalás megalapozása

15. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok • Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) • Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő szakaszban • A tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (3-8. évf.) • Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus részéről • A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán • A tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása • Az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése

16. A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök • Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája • Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt • Egyéb eszközök listája, amely a kompetencia alapú oktatás helyi megvalósításához szükséges • A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája • Internet, tanári és tanulói lap-top program

17. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi nevelő együttműködési formái, a továbbfejlesztés lehetőségei A szülők szerepe az új oktatásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása során – ha bevonjuk őket.

18. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai • Arról kell dönteni, hogy a projekt, témahét, tantárgytömbösített oktatás, moduláris oktatás során alkalmazzuk-e az írásbeli beszámoltatás formáját. • Ha igen, akkor milyen formában, illetve milyen korlátokat szabunk a beszámoltatásnak?

19. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei korlátai Projekt, témahét, moduláris és tantárgytömbösített oktatás miatt ki kell-e egészíteni a pedagógiai programot?

20. Helyi tanterv • Az iskola helyi tanterve meghatározza. • Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit • Feladat: annak vizsgálata, hogy a kompetencia alapú oktatás követelményei, az új oktatásszervezési eljárások alkalmazása mennyiben befolyásolják az iskola helyi tantervében rögzítetteket.

21. Az alkalmazható tankönyvek, tanulói segédletek kiválasztásának elvei Az intézmény P.p-je tartalmazza ezeket az elveket. Probléma: • A programcsomaghoz illeszkedő tankönyvek drágák. 2. Az ún. kompetencia fejlesztő tankönyvek pedig nem illeszkednek több szempontból sem a programcsomagokhoz. - Nem ugyanazok a fejlesztési célok - Más a tananyag - Más a követelményrendszer

22. A taneszközök kiválasztás elvei • Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – NFU közlemény • Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok • Differenciált fejlesztést biztosít • Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés • Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel

23. Helyi tanterv A tanulók értékelése: – Szöveges értékelés? - Önértékelés, csoportértékelés – mikor?, milyen formában? - A tanulók értékelése: moduláris oktatás, témahét, projekt, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén

24. Helyi tanterv – óraterv • Az iskola helyi tanterve meghatározza: • Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, órakeretet

25. A helyi tantervben kell szabályozni Az összes alkalmazott programcsomag helyi tantárgyi rendszerbe való illesztése

26. A helyi tantervben kell szabályozni • Az új oktatásszervezési módok / tantárgyak • Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása – tantárgy neve, évfolyam • A tantárgy-tömbösítésben érintett tantárgyak- esetleg a tantárgy új neve, évfolyam • Moduláris tantárgy neve, tartalma, évfolyam • Nem tanórai keretben megszervezett kötelező tananyagátadás formái. • Erdei iskola – érintett tantárgy/tantárgyak / évfolyam • Projekt – érintett tantárgy /tantárgyak ( ha tudjuk, de nem fontos előre szabályozni) • Témahét

27. A helyi tantervben kell szabályozni • A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának elvei: • Felmenő rendszer? • Ugyanaz az évfolyam minden évben, • Új belépő évfolyamok? • Új belépő kompetencia területek? A fenti döntések után 5 éves intervallumban az alkalmazás leírása kötelező!

28. Helyi tanterv: A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága

29. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg 1. 1.Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása ( tantárgytömbösítés, moduláris oktatás, projekt, témahét, integrált tantárgy) 2. Új tanulásszervezési formák alkalmazása ( differenciált rétegmunka, kooperatív tanulásszervezés, kooperatív módszerek) 3. A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása/ adaptációja 4. Az adott programcsomag feladattípusainak alkalmazása

30. Helyi tanterv – A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg 2. • Kooperatív tanulásszervezés- koop.módszerek, egyéni –páros -csoportmunka szervezése • Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban • Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása • Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés • Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása • A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén • Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata • A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása • Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében • A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása

31. Helyi tanterv – a tantárgyi tanterv felülvizsgálata, kiegészítése Mit jelent a tantárgyi tantervek felülvizsgálata? - Témakörök, tanulói tevékenységek • Az iskola által használt kerettantervi célok kiegészítése az adott programcsomag / kompetencia fejlesztési céljaival • A követelmények vizsgálata pl. nyelvtani ismeretek • A tananyag összehangolása – kerettanterv+programtanterv-modulok

32. Hogyan? Az átdolgozás függ az alábbi intézményi döntésektől: • Melyik kerettantervet használja az iskola helyi tantervként? • Educatió? • Nemzeti ?, Apáczai? – kompetencia alapú tankönyvek • Egyéb? • Szövegértés-szövegalkotás programcsomag: Integrált tantárgy, vagy nyelvtan és irodalom

33. Az adaptáció lehetőségei • A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása • A kompetencia alapú kerettantervhez más kerettantervi tartalmak illesztése • Az intézmény által választott kerettantervhez a megfelelő modulok illesztése

34. A helyi tanterv módosítása - Javasolt lépések 1. A tananyag vizsgálata – az iskola által alkalmazott kerettanterv és a komp. alapú kerettanterv tartalmi összehasonlítása 2. A megegyező tartalmakhoz tartozó modulok hozzárendelése 3.A célok felülvizsgálata- kiegészítés és/vagy kihúzás 4. A továbbhaladás feltételeinek vizsgálata

35. ÖMIP-IMIP ÖMIP elvárásai lehetnek: • A kompetencia alapú oktatás elterjesztése a a fenntartó közoktatási intézményeiben • Szegregációmentes intézményi környezet kialakítása • A digitális írástudás elterjesztése • A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése • A tanulók tanulási eredményességének növelése • Intézményszintű / település-szintű mérési rendszer működtetése

36. IMIP Felülvizsgálat: • Vezetők, alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjai • Szakmai felkészültség • Képzés, önképzés • Részvétel az intézményi innovációban • Vezetői:tervezési,ellenőrzési,mérés,értékelési feladatok végrehajtása

37. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csizmazia Sándornészakmai vezető www.kontaktus.eu