1 / 16

A kohéziós politika a költségvetés fogságában

A kohéziós politika a költségvetés fogságában. 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, 2011. szeptember 30. dr. Iván Gábor. A kohéziós politika az uniós költségvetés fogságában. A költségvetés és az uniós politikák Az uniós költségvetés funkciói A kohéziós politika fogalma és eszköze

deiter
Download Presentation

A kohéziós politika a költségvetés fogságában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, 2011. szeptember 30. dr. Iván Gábor

  2. A kohéziós politika az uniós költségvetés fogságában • A költségvetés és az uniós politikák • Az uniós költségvetés funkciói • A kohéziós politika fogalma és eszköze • A jövő kiemelt kérdései • Konklúziók • A 2013 utáni javaslatok • Magyarország érdekei • Egy javaslat

  3. 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (1) A közös költségvetés fejlődése: • 1957-1969: a különböző közösségek különböző költségvetéseinek időszaka; • 1970-1987: az éves egységes költségvetések időszaka; • 1988-1999: az első két pénzügyi perspektíva időszaka; • 2000-2013: az Agenda 2000-t követő két pénzügyi perspektíva időszaka.

  4. 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (2) • 1988-1992: Delors I és 1993-1999: Delors II, policy drivenbudget • egységes belső piac, • gazdasági és társadalmi kohézió (Egységes Európai Okmány 1986); • Gazdasági és Monetáris Unió (Maastricht 1992); • a mezőgazdasági politika reformja (MacSherry 1992); • a kutatás-fejlesztési keretprogramok (1984-); • a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (Essen 1994).

  5. 1. Az uniós költségvetés és a közös politikák (3) • 2000-2006 és 2007-2013: budgetdrivenpolicies • A közép- és kelet-európai bővítés (Agenda 2000) • Stabilitási és Növekedési Egyezmény (1997) • A nettó befizetők és kedvezményezettek vitája • A kiadások „stabilizálása”

  6. 2. Az uniós költségvetés funkciói (1) Összevetés a tagállami költségvetési funkciókkal: • Közjavak és közszolgáltatások – EU: Ø • Társadalmi transzferek – EU Ø , • Redisztribúció – EU: részben • Gazdaságpolitikai funkció – EU: Ø • Szabályozási funkció – EU: Ø • Gazdaságfejlesztés, szerkezetátalakítás – EU: igen • Finanszírozás (állami intézmények) -– EU Ø

  7. 2. Az uniós költségvetés funkciói (2) A nemzeti (tagállami) és az uniós költségvetés funkcióinak közös halmazát a kohéziós politika fedi le • Forrástranszfer, redisztribúció • Elmaradott régiók fejlesztése, gazdaságfejlesztés • Strukturális problémák kezelése • Versenyképesség növelése • Az Európa 2020 céljainak szolgálata

  8. 3. A kohéziós politika fogalma – és legfontosabb eszköze • A gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika fogalmán fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összességét értjük. Végső célja a gazdasági jólét megteremtése, növelése. Meghatározó eszköze az uniós költségvetés, kisegítője a tagállami államháztartás.

  9. 4. A kohéziós politika jövőjének kiemelt kérdései • Az Európa 2020 céljainak szolgálata (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) • Az európai hozzáadott érték fokozása • A területi kohézió erősítése • A kedvezményezettség kritériumai • A támogatás nagysága • A feltételesség megerősítése • A végrehajtás egyszerűsítése

  10. 5. Konklúziók (1) A kohéziós politika az uniós költségvetés foglya: • A politikákat a költségvetési korlát határozza meg (budget driven policies) • A tagállami és az uniós költségvetés funkcióinak közös halmazát a kohéziós politika fedi le, a tagállamok „pénzügyminiszterként” viselkednek • A kohéziós politika meghatározó eszköze az uniós költségvetés

  11. 5. Konklúziók (2) • A kohéziós politikát a tagállami kompetenciába tartozó szerkezeti reformokra szorítják (Európa 2020) • A kohéziós politika támogatásaink terítése a nettó befizetők felé (területi kohézió, Infrastruktúra Alap, 75%-90% közötti régiók) • A gazdasági-pénzügyi válsághelyzet kényszerhatása

  12. 6. A 2013 utáni javaslatok (1) Eljárási, keret meghatározó javaslatok: • Az EU 2020 és a Nemzeti Reformprogramok céljainak szolgálata • Közös Stratégiai Keret bevezetése, átfogó beruházási stratégiát, az EU2020 céljainak beruházási prioritásokká alakítása, • Partnerségi Szerződés a tagállam és a Bizottság között

  13. 6. A 2013 utáni javaslatok (2) Finanszírozási javaslatok, a nettó befizetők érdekeinek megjelenítése • A GDP maximum 2,5%-ában meghatározott capping • Új kedvezményezetti státusz létrehozása (75%-90%) • Európai Infrastruktúra Alap létrehozása • A területi kohézió erősítése • A feltételesség megerősítése, ex ante, ex post feltételek, teljesítménytartalék

  14. 7. Magyarország érdekei és álláspontja • A Szerződések szellemének és betűjének megfelelően fenntartani a tagállamok közötti szolidaritást • A kohéziós politika növeli a versenyképességet • Allokáció GDP alapon, nem tőke-határhaszon alapon • GDP-alapú allokáció nem radikálisan csökkentett capping-gel • A GDP-növekedés előrejelzésének felülvizsgálata • A 75%-90% közötti régiók támogatásának elutasítása • Általában a kohéziós támogatások terítésének, dekoncentrációjának elutasítása

  15. 8. Egy javaslat Szükségből erényt! A GDP-alapú allokáció korrigálása az államadósság csökkentésének mértékével

  16. Köszönöm figyelmüket!

More Related