550 likes | 730 Views
Elválasztás technika. Bartus Zsuzsanna Fodor Melinda Mahunka Marietta Marosi Dóra Németh Viktória Szabados Ádám Szabó Dávid Takács Mónika Troczkis Fruzsina. Labor beszámoló M2 csoport. HS-GC-MS. HS-GC-MS. Gőztéranalizátor (headspace) – mintaadagolás Gázkromatográf – elválasztás
E N D
Elválasztás technika Bartus Zsuzsanna Fodor Melinda Mahunka Marietta Marosi Dóra Németh Viktória Szabados Ádám Szabó Dávid Takács Mónika Troczkis Fruzsina Labor beszámoló M2 csoport
HS-GC-MS • Gőztéranalizátor (headspace) – mintaadagolás • Gázkromatográf – elválasztás • Tömegspektrométer - detektálás PerkinElmer HS-GC-MS
Gőztéranalizátor (HS) - mintatartó • Minta (folyadék, szilárd)- és Gázfázis közt egyensúly alakul ki • Az egyensúly eltolódását a gőztér hőmérséklet változtatásával (termosztálás) tudjuk befolyásolni • Egyensúly beállta után véges térfogatot bocsájtunk a gázkromatográfba
Kiegyensúlyozott nyomású mintaadagolás (balancedpressure) • d=0,2-0,3 mm, kicsi holttértfogat, elhanyagolható zónaszélesítő hatás • Minta térfogat nagysága a ∆p-től és adagolási időtől függ • Zárt, minden részében jól termosztált rendszer • Paraméterek könnyen kontrolálhatók, jól reprodukálható mérések
Gőztéranalizátor – beállítandó paraméterek és főbb hatásaik • Gőztér hőmérséklete (max 400°C): megoszlási hányados • Termosztálási idő: megoszlási hányados • Tű hőmérséklet: kondenzálás • Átvezető cső hőmérséklete: kondenzálás • Nyomás alá helyezés ideje: mintatérfogat, kapilláris • Injektálási idő: mintatérfogat
Gázkromatográfia • Kromatográfia: fizika-kémiai elválasztási módszer, ahol az elválasztandó alkotók 2 fázis közt – álló és mozgó – oszlanak meg a különböző mértékű kötődéseik szerint • Gázkromatográfia: gáz halmazállapotú mozgófázis • Kolonna töltete/belső bevonata lehet az állófázis • Gázok és gőz halmazállapotúra hozható folyadékok vizsgálatára alkalmas • Az elválasztás nagyszámú szorpciós-deszorpciós lépésen keresztül történik • Az elválasztás függ a vivő gáztól (Hidrogén, Nitrogén, Hélium) • MS-nél Héliumot alkalmaznak a nagy ionizációs energiája miatt
Gázkromatográfia • Két kolonna típus: • töltött kolonna: töltet lehet szilikagél, aktív szén, diatómaföld…stb., 2-4 mm belső átmérő, 0,3-3 m hossz • kapilláris kolonna: belső folyadék film bevonat lehet metil-szilikon olaj, fenil-metil-szilikon olaj…stb., 0,10-0,53 mm belső átmérő, 15-75 m hossz • Elválasztás befolyásolása: • Termosztáló hőmérséklet • Hőmérséklet egyenletes, lineáris változtatása • Állófázis változtatása
Tömegspektroszkóp • Mérés elve: ionos részecskéket választunk el fajlagos tömegük (töltésegységre eső tömegük: m/z) szerint csökkentett nyomáson elektromos vagy mágneses mezők segítségével • Mérjük az elválasztott ionok intenzitását • Tömegspektrum (ujjlenyomat) • Minőségi információ: legintenzívebb ion intenzitásra normált karakterisztikus tömegspektrum
Legfontosabb készülékelemek • Mintabeviteli rendszerek (GC-MS) • Ionforrás • Analizátor • Detektor • Számítógép • Vákuumrendszer • Energiaellátó elektromos egységek
Előnyök • összetett elegyek minőségi és mennyiségi elemzése rövid idő alatt (20-30 perc) elvégezhető, s igen kis mennyiségű alkotók (10-15-10-21 g) meghatározása lehetséges • Minőségi,szerkezeti információ (hogyan?): • Referencia anyagot kell használni • a mérés során kapott tömegspektrum és ismert vegyületek, ismert tömegspektrumainak az összehasonlítása, • a mérés során kapott tömegspektrum "megfejtése", ismert szabályok alapján történő értelmezése
Scanfunkciók • Pásztázó: • az egész m/z tartományra történő ionintenzitás mérés • A különböző m/z pontoknál mért intenzitások egymáshoz való arányát is lehet látni → minőségi információ • Dinamikus üzemmód,pillanatnyi ionáramot mér,nagyobb hibával jár • SID: • Különböző, kevés m/z pontokban történő ionintenzitás mérés • Legalább 2 pontban kell mérni • Az adott mérések csak pár m/z pontra korlátozódnak, így a kérdéses ionokról sokkal pontosabb mérési eredményeket kapunk → mennyiségi információ • Kimutatási határ 1 nagyságrenddel jobb
FID (lángionizációs detektor) kb. 2000-2500 K hőmérsékletű hidrogén-levegő láng A lángban a C-H kötéseket tartalmazó molekulák, azaz a szerves vegyületek (pl szerves savak) fragmentálódnak és egy részük ionizálódik Láng fölé helyezett elektródpár között gyenge áram folyik ionok képződésének hatására jel (feszültséget mér) (mintakomponens koncentrációjával arányos) Standardek használata
HS-GC mérésgyakorlat • Mérés célja: Melaszban lévő karbonsavak vizsgálata. • Vizsgált minták: C2, V2 • Felhasznált vegyszerek: 85%-os foszforsav, NaCl (Merck, Darmstadt), több komponensű kereskedelmi standard (minden komponens 10 mmol/l)
Gőztéranalizátor (HS) paraméterei • Minta hőmérséklete: 60 °C • Tű hőmérséklete: 100 °C • Átvezető cső hőmérséklete: 150 °C • Termosztálási idő: 10 perc • Nyomás alá helyezés ideje: 2 perc • Injektálási idő: 0,05 perc • Tű visszahúzás ideje: 0,5 min
Gázkromatográfiás készülék adatai • Készülék: Perkin Elmer AutoSystem XL • Detektor: FID • Vivőgáz: N2, 110 kPa • Adagoló: Perkin Elmer Headspace Sampler • HS 40 • Kolonna: VOCOL 60m x 0,53 mm x 3 μm • Hőmérsékletprogram: 50 °C – ról 200 °C – ig • 7 °C/perc sebességgel
A standardek és a minták előkészítése • Légmentesen záródó 20 ml-es üvegedénybe • bemértünk 2g NaCl-ot (kisózás), majd 1 ml foszforsavat • adtunk hozzá. • Erre mértük rá automata pipettával a standard/minta • 1 ml-es részletét. Közvetlenül ezután • az edényt gyorsan légmentesen lezártuk.
Mérési eredmények • A C2-es mintában azonosított komponensek: propionsav, izovajsav, izovaleriánsav, izokapronsav, kapronsav • A V2-es mintában azonosított komponensek: propionsav, izovajsav, vajsav, izovaleriánsav
Kromatográfia általánosan • Többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve. • Közös elem: az elválasztandó komponensek az egymással érintkező két fázis között oszlanak meg, ezek közül az egyik áll, a másik pedig meghatározott irányba halad.
UHPLC (UPLC) HPLC • 8x, 10x gyorsabb • p›1200-1300 bar • Dp‹2-3 µm; héjszerű szemcse • L= 3-10 cm; 2-3 mm • 0,1-0,5 µl minta térf. • UV-VIS • p<400 bar • Dp= 3-10 µm, porózus, nem porózus • L= 15-25 cm; 3-8mm • 5-200 µl • UV-VIS
Alapösszefüggések a kolonnán kívüli zónaszélesedésre optimált gyors LC és HPLC módszereknél • Kis szemcseátmérő • Kis térfogat (kisebb holttérfogat, kisebb komponens hígulás) • Elemzési idő csökk.: L csökk., u növelése (k nem- interferencia veszély) meg kell növelni p-t (Darcy)
Szemcse sérülése (UHPLC nagyobb nyomás) • Kis η mozgófázis acetonitril tartalmú (gradiens elúció, maximumos görbe) • H csak kis mértében nőjön u-val (függ η) • Készülék max nyomás sebességnövelés határa • Nagy nyomáshőhossz-, keresztirányú hőm.-grad. széles torzult csúcs (belső átmérő csökk.) • belső átmérő csökk.Vr csökk. külső zónaszélesítő hatások
Kromatográfia kinetikus elmélete: • van Deemter egyenlet: • H- elméleti tányérszámmal ekvivalens oszlopmagasság, u-mozgófázis lineáris áramlási sebessége • A: az oszlop geometriájának hatása (szemcsék közti tér nem teljesen rendezett) • B: longitudinális diffúzió (molekula áramlik a szemcsék között) • C: anyagátadással szembeni ellenállás
Kromatográfia kinetikus elmélete: • Szemcseátmérő csökkentése: élesebb csúcs, rövidebb, kisebb átmérő
Kromatográfia kinetikus elmélete: • Hőmérséklet növelésével:csökken a kölcsönható erők viszkozitása (mozgófázis), nő a mérendő komponens diffúziós állandója. B≈DM (molekuláris diffúziós állandó); C≈ (póruson belüli diffúziós állandó) • Kis szemcsén belüli átmérő, a mozgófázis áll, csak a részecske diffúzióját vizsgáljuk.
Kromatográfia kinetikus elmélete: • Nyomás növelése: a szemcseátmérő csökkentés velejárója, lamináris tartomány • Héjszerkezetű állófázis: a diffúziós úthossz rövidebb, mint egy teljesen porózus szemcsénél. • Kolonna ellenállását csökkenteni, mozgófázis gyorsabb, nem töltetes, hanem monolit kolonna esetén. Egy nagyságrenddel kisebb nyomás, mint a porózus töltet esetén. Könnyebben alakul ki nagyobb sebesség. • Nyomástartomány és az oszlopon kívüli térfogat nagyon fontos.
UPLC készülék paraméterei • WatersAcquity, Ascentis Express Peptide ES • 10 cm x 3 mm; 2,7 µm (0,5 µm tömör belső) • Gradiens elúció • Eluens (30 % B-ig mentünk fel): A: víz+0,1 % TFA; B: acetonitril:víz+0,1 % TFA (= 90:10) • U=0,8 ml/min, beinj.: 2 µl, • Detektálás: λ=260 nm
Mérés kiértékelés • Mennyi komponenst tud meghatározni? Pc=1+tg/wb (tg= 2.5 min alatt) Pc= 41
Korlátok a gyors folyadékkromatográfiás módszereknél • Azt vizsgáljuk, hogy milyen követelmények vannak műszer oldalról nézve az elemzés gyorsaságának növelésére. • A kromatogramon mért zónaszélesedés két fő részből tevődik össze: • Kolonna által okozott • Kolonnán kívüli zónaszélesítő hatások • Adagoló okozta zónaszélesedés σ2A • Összekötő vezeték okozta zónaszélesedés σ2Ö • Detektorcella okozta zónaszélesedés σ2Dcell • Detektor elektronika okozta zónaszélesedés σ2Dt • σ2E = σ2A+σ2Ö+σ2Dcell+σ2Dt • ∑σ2= σ2C+ σ2E
Az adagolóban és az összekötő vezetékben azért van zónaszélesedés, mert az áramlás lamináris és a sebességi profil parabolikus, az egyes rétegek közötti keveredés elhanyagolható. Azok a molekulák, amelyek a cső falához közelebb vannak kb fele sebességgel haladnak, mint a maximumban lévők => áramlási csúcsdiszperzió Ehhez hozzájárul a detektorban az áramlási sebesség megváltozása: ha lassú az elektronika, akkor nem lehetséges legalább 20 adatpont gyűjtése, amiből a kromatográfiás csúcs analóg jele leképezhető =>változik a görbe alatti terület és a zónaszélesség. A zónaszélesedés összege nem lehet nagyobb, mint a kolonnán mért tizede. σ2E=0,1σ2C
Példa UPLC: 5 cm hosszú, 2,1 mm belső átmérőjű kolonna, 1,7 µm szemcseátmérőjű töltet Kolonna okozta zónaszélesedés: σ2k=(πr2εT)2HL UPLC: σ2k=8,14 µm A komponens hígulása a kolonnán kicsi és a csúcskapacitás nagy, mert szűk a zóna, viszont a kolonnán kívüli zónaszélesedést meghatározza. A 10 %-os szabályt betartva a kolonnán kívüli zónaszélesedésnek 1 µl alatt kell lennie. Ez pedig több függetlenből tevődik össze, meg kell adni az egyes tagok járulékait: - megengedett legnagyobb injektált térfogat Vinj=105 nl - Detektor okozta zónaszélesedés és detektor térfogat σ 2det=20,8 µl - összekötő vezeték okozta zónaszélesedés σ2Ö=1,28 µl*1280 nl - detektor időállandó τRC=0,17 sec r=2,1 cm εT=0,5 Dp=1,7 µm H= 3,4 µm L=5 cm
Mintavételezési sebesség hatása a csúcskapacitásra és a felbontásra: a csúcskapacitás összefügg a kromatográfiás felbontással, így ha a csúcskapacitás csökken, csökken a felbontás is. Mintavételi sebesség Csúcskapacitás 80 Hz 40 Hz 20 Hz 10 Hz 5 Hz 61 56 44 28 16 HPLC A lassú mintavétel jelentősen csökkenti a kromatogramon látható csúcsok számát 80 Hz 40 Hz 20 Hz 10 Hz 5 Hz 2,25 2,05 1,71 1,17 0,67 UHPLC A gyors kolonnák nagy mintavételi frekvenciát igényelnek A kis belső átmérőjű és rövid kolonnákhoz a hagyományos HPLC rendszer nem, vagy csak nagy hatékonyság csökkenéssel alkalmazható.
Rövid kolonnák alkalmazása HPLC rendszerben: - 5 µl jelenti az adagolás felső határát - a minta oldószerének gyengébbnek kell lenni, mint a mozgófázis eluenserőssége - a molekuláris formának azonosnak kell lennie a mintában és a mozgófázisban - az összekötő vezetékek hosszát a készülék által megadott minimumra kell csökkenteni Adagoláskor a kolonna elején csúcskompresszió történik => gradienselúciót alkalmazunk akkor is, amikor nem lép fel az általános elúciós probléma. A kiindulási mozgófázis összetételének olyan gyengének kell lennie, hogy a minta leggyengébben visszatartott komponensének is nagyobb kell, hogy legyen a visszatartása, mint 10. Visszatartási tényező: K= KVs/Vm=ns/nm*Vs/Vm Vs, Vm: álló- és mozgófázis térfogata K: megoszlási hányados ns, nm: álló- és mozgófázisban mért mólok száma
k>10 A komponensek döntő részben az állófázisban tartózkodnak. Az összes komponens vándorlási sebessége lecsökken, a mintaadagolás során a kolonna eleje koncentrálja azokat. Vándorlási sebesség [ux=u/(1+k)] csökken. k=10 Tizenegyed részére csökken a vándorlási sebesség, így a komponensek szűk zónában koncentrálódnak. Itt problémát okozhat az oldhatóság, ha a minta komponenseinek nagyon eltérő az apolaritása vagy polaritása. Ekkor a jobban visszatartott komponensek a gyenge eluenserősségű mozgófázisban kevésbé oldódnak. A közel egyforma tulajdonságú vegyületeknél a szelektivitás csökken.
Az elválasztást befolyásoló paraméterek hatásának vizsgálata
A kromatográfiás felbontás alapösszefüggése • Rs = N ½ (α – 1/α)(k+1/k) • N az elméleti tányérszám (kinetikai hatékonyság), • α a relatív retenció vagy szelektivitás (termodinamikai hatékonyság), • k a visszatartási tényező. • A kromatográfiás rendszerekben az elválasztás ezen három paramétertől függ.
Hogyan befolyásolja a paraméterek megváltoztatása az elválasztást? • Deriváljuk az elválasztást megadó Rs = N ½ (α – 1/α)(k+1/k) összefüggést, mindig az adott vizsgálandó paraméter (N, α, k) szerint.
1.) Elméleti tányérszám hatása • ΔRs/ΔN = 1/8(N½)(α-1/α)(k/(k+1)) • Egységnyi N változás 0,0144% elválasztás-változás. • Ha a kolonnahosszat 2x-esére növeljük (pl. N = 3000-ről 6000-re) az elválasztás értéke kb. 14%-kal nő (ha ua. a kolonna és változatlan a mozgófázis összetétele). • Ez a hatás kismértékű, tehát a kolonnahossz növelése csak mérsékelten növeli az elválasztást. • A nyomásesés a kolonnán közben kétszeresére nő. • Ezek az adatok k = 2-3, α = 1,1 és ΔR = 1 körüli értékekre igazak.
Van Deemter ha a szemcseátmérőt felére csökk. az elméleti tányérmagasság is a felére csökken (Hmin és az Nmax) N 2x-esére nő. • A H-u görbe meredeksége annál kisebb, minél kisebb a szemcseátmérő (N-ben nagyobb lesz a nyereség). • Ha 3 µm-ről 1,5 µm-re csökkentjük az állófázis szemcseátmérőjét, akkor pl. N=1000 2500-ra nő kb. 26%-os növekedés az elválasztásban (ha az egyéb paramétereket változatlanul hagyjuk). A nyomásesés 4x-esére nő!
2.) Szelektivitás hatása • ΔRs/Δα = ((N½)/4)(1/α2)(k/(k+1)) • Egységnyi változás az α-ban közel 1000-szeres változást okoz az elválasztási tényezőben. • A szelektivitási tényező kismértékű változása nagymértékben növeli az elválasztást. • Folyadékkromatográfiában vagy az állófázis típusát változtatjuk meg (állófázis hatás), vagy a mozgófázis összetételét (mozgófázis hatás). Ahhoz, hogy a mozgófázissal a megfelelő elválasztást tudjuk elérni, szükséges, hogy az állófázison minimális elválasztás elérhető legyen. A vegyületek szerkezetének függvényében, tehát az első feladat a legnagyobb szelektivitást nyújtó állófázis kiválasztása, csak utána következhet a mozgófázissal az elválasztás „finomhangolása”.
3.) Visszatartási tényező hatása • ΔRs/Δk = ((N½)/4)((α-1)/α)(1/(1+k)2) • Egy egységnyi változás k-ban kb. 8% változást jelent a felbontásban. • A deriváltnak maximum helye van a 2-3 k érték körül. • Folyadékkromatográfiában a visszatartást az állófázis minőségével, a mozgófázis összetételével és a hőmérséklettel tudjuk változtatni.
Hőmérséklet • Új elválasztást befolyásoló tényező, amely a technikai megvalósításban a legutóbbi években jelent meg.
Elemzési idő csökken, ha a lineáris áramlási sebesség nő! tr=L/u(1+k) • Szemcsés tölteteknél a lineáris áramlási sebesség növelésével egyenes arányban nő a kolonnán a nyomásesés • Ez monolit kolonnákra is igaz, viszont ezeknek az áramlási ellenállásuk sokkal kisebb, mivel porozitása a szemcsés töltethez képest sokkal nagyobb (a kolonna térfogatának 80%-a holttérfogat) • Azaz ugyanolyan áramlási sebességhez sokkal kisebb nyomásesés tartozik (~ 1 nagyságrenddel)