Az iskolaügy és az aprófalvak Váradi Monika Mária

1. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Az iskolaügy és az aprófalvakVáradi Monika Mária Aprófalvak lépéskényszerben Budapest 2008. február 26.

2. Kérdéseink A kormányzat oktatási reformtörekvései, mindenekelőtt a hatékony és fenntartható intézményszerkezet kialakításának szándéka • milyen mértékben járul hozzá egy hatékony, eredményes és méltányos oktatási rendszer létrejöttéhez; • milyen szándékolt és nem szándékolt következményei, hatásai vannak; • milyen módon hatnak az aprófalvas térségek, aprófalvak, kistelepülések oktatási intézményszerkezetére, a helyi társadalmakra és politikára? A tapasztalatok alapján szükséges-e a „reformpolitika” módosítása, ha igen, merre vihet az út?

3. Szakmapolitikai diskurzusok nem alkalmazkodik a társadalmi környezet változásaihoz nem hatékony nem eredményes nem méltányos nem biztosít minőségi oktatást. Átfogó változtatások nélkül nem lehetséges minőségi, versenyképes oktatási rendszer. (Gyermekesély és Oktatási Kerekasztal, McKinsey-jelentés) Szakma- és vidékpolitikai diskurzusok a „reform”-ról Fiskális szemlélet, hatékonyság Sietség, kapkodás Előzetes hatástanulmányok hiánya Szegregáció erősödése Forráselvonás valódi strukturális átalakulás nélkül A kistelepülések, aprófalvak ellehetetlenülését, elsorvadását, pusztulását eredményezi. (Élőlánc a Kisiskolákért) Diskurzusok az oktatásról, a reformról

4. A „reform” fontosabb lépései 2004-2006: Vonakodó átalakulás • A többcélú kistérségi társulások létrejöttének ösztönzése (2004) • Enyhítések, könnyítések (2005) • Térségi, helyi szinten: tárgyalás- és alkusorozatok, kivárás 2007: a szerkezetátalakítás felgyorsítása • költségvetési törvény: • önhiki szabályok szigorodása • tanévi és teljesítménymutatóhoz kötött finanszírozás • a kistérségi társulások által fenntartott intézmények kiemelt támogatása • közoktatási törvény módosítása(i): • az általános iskola definiálása- kisiskolák tagintézménnyé válása • menekülési utak elvágása

5. Üzenetek • Hogy mi a kicsi, tehát nem hatékony, nem fenntartandó, azt a mindenkori költségvetési törvény definiálja. • Csak a tanulólétszám számít – fölfelé lehet eltérés, lefelé nem. • A pedagógiai munka minősége sem kormányzati, sem helyi szinten nem befolyásolja a döntéseket. • Ma a kistelepülések társulási formában fönntartott 120-150-200 fős kisiskolái kerültek veszélybe. • A tagintézménnyé alakuló kisiskolák sorsa a jelenlegi támogatás mellett megpecsételődött. • Az intézményrendszer homogenizáló átszabása a nagy és kistérségi fenntartású iskolák létrejöttét célozza - a kisiskolák vesztésre állnak .

6. Tétek • Intézmény- és funkcióvesztés kistelepüléseken és aprófalvakban. • Települési, térségi gettósodás felerősödése. • Az egyes települések lesüllyedése, megkapaszkodása, megerősödése – a településszerkezet, településhierarchia átalakulása. • A leginkább veszélyeztetett településcsoport: kistelepülések, mikrotérségi és kis központok, amelyek ma még viszonylag ép demográfiai és társadalmi szerkezettel jellemezhetők.

7. Kisiskolák és hatékonyság Drága vagy nem drága a kisiskola? • magasabb fajlagos költségek • alacsony diák/tanár arány • ha a 150-200 fősnél kisebb iskolákat bezárnánk, a költségvetés oktatási kiadásai 2-5%-kal mérséklődnének • a 200 –nál kevesebb diákot oktató iskolák bezárásával a pedagógusok száma 3%-kal csökkenne „a magyar közoktatás hatékonysági problémáinak fő forrását nem a kisiskolákban kell keresnünk”

8. A kisiskolák és az eredményesség Jobb-e, eredményesebb-e a nagy/városi/központi iskola? • továbbtanulási adatok • kompetenciamérés • ellenőrzés • szülők iskolaválasztása • innovatív és bezárkózó iskolák • létezhet minimális csoportlétszám Vannak jól és rosszul teljesítő kisiskolák. A kisiskola nem az alacsony teljesítmény metonímiája.

9. Hatékonyság és méltányosság • Nem szándékolt eredmény: a szegregáció erősödése, a szolgáltatási egyenlőtlenségek növekedése. • A méret- és financiális hatékonyság bűvöletében, fiskális megszorítások kényszerében fogant szabályok súlyos, nem szándékolt következménye: • integráló, innovatív kisiskolák tagintézménnyé válnak/gettósodásnak indulnak, • gettóiskolák frusztrált, gyengén teljesítő pedagógusokkal és gyerekekkel fennmaradnak . Az oktatási rezsim politikai törekvései szembe mennek egymással: a hatékonyság elve felülírja a méltányosságét.

10. Kellett volna, Önkéntesség Alkalmazkodás térszerkezethez, közlekedéshez, hagyományos kapcsolatokhoz, kötődésekhez Rugalmasság Idő Szakmai, szolgáltatási minimumok rögzítése Kellene, Legitim, önmérsékletet tanúsító központok Együttműködésre és kommunikációra kész településvezetők Közteherviselés Konszenzusos optimális megoldások és van helyette Költségvetési kényszer Vakság és érzéketlenség a térszerkezetre, a tér- és történelmi kapcsolatokra Homogenizálásra való törekvés Kapkodás, sietség Szakmai szempontok mérlegelésének hiánya jó, akad ilyen is, de inkább vannak „Mindent visz”központok Gyanakvó, bizalmatlan kistelepülések Sérelmi és bosszúpolitizálás Potyautasság (zsarolás) Viruló „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás Társulni csak pontosan, szépen… kéne, de…

11. Túlélési taktikák, egérutak, zsákutcák (?) Fenntartók • Normatíva-követés, forrás-optimalizálás – mikor mire van több pénz • Intézményfenntartó társulások átrendezése, bővítése • „Önerős” intézmény-felszámolás • Szülők félig sikeres presszionálása • Fenntartói jogok átadása Intézmények • Méltatlan gyerekvadászat – sokat érő gyerekek • Nemzetiségi és cigány kisebbségi oktatás • Iskolai profil bővítése szakképzéssel

12. Mérleg: néhány állítás • Nem igazolható, hogy az intézményszerkezet átalakítása a hatékonyabb, eredményesebb, méltányosabb közoktatási rendszer kialakítását segíti elő. • Az intézményszerkezet átalakításának fiskális szemléletű politikája nem helyettesítheti a minőség oktatáspolitikáját. • Az aprófalvas térségekre nem alakítható/alakítandó ki külön oktatáspolitika, de a méltányosság szempontját érvényesíteni kell. • (Különösen a legrosszabb helyzetű) aprófalvas térségekben a vidékfejlesztési (valamint ágazati) és oktatási politikákat össze kell hangolni.

13. Néhány javaslat (1) • A minőségi (eredményes, hatékony, méltányos) oktatási rendszer kialakítását szolgáló reformok valamint az intézményszerkezet átalakítását célzó törekvések időbeli harmonizálása. • Az iskolák megszüntetését, összevonását, tagintézménnyé válását érintő döntések megalapozása • lehetőség a megmaradásra, az alternatívák mérlegelésére, az optimális megoldásra, és demokratikusabbá tétele: szülők, iskolaszék, diákönkormányzat bevonása.

14. Néhány javaslat (2) • A minimális csoport – és osztálylétszám meghatározása: pedagógiai szempontokra alapozva és a méltányosság elvét alkalmazva. • A kisiskolai kapacitások és erőforrások kulturális és közösségi hasznosításának támogatása. • Iskolai és települési szegregáció csökkentése, mérséklése.

15. VÉGÜL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ÉS AZ ÉRDEKLŐDÉST!