A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete

1. A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága,szociális-gazdasági helyzete

2. A roma lakosság száma Magyarországon • 1893 összeírás: 280 000 (ebből kb. 215 000 a mai Magyarország területén kívül élt) • 1944: 200 000-re becsülik a számukat • 1971: 320 000 (Kemény I.) • 1990: 164 406 (Népszámlálás) • 1993: 482 000 (Kemény I.) • 1998: 620 000 (Kertesi G. – Kézdi G.) • 2001: 190 046 (Népszámlálás) • 2003: 570-600 000 (Kemény I.) • 2050: 1 000 000 (Hablicsek L.)

3. A teljes népesség és a roma népesség kormegoszlása, 1999 Forrás: Hablicsek L: A roma népesség demográfiai jellemzői, kísérleti előszámítás 2050-ig. KSH Népességtudományi Intézet Bp., 1999.

4. Családi állapot megoszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

5. Az együtt élők számának eloszlása a roma lakosság körében (%)(2004) A roma háztartásokban együtt élők száma maglehetősen magas – összefüggésben az alacsony jövedelmekkel. Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

6. A gyermekek számának eloszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004) A gyermekek számának átlaga meglehetősen alacsony, korcsoporttól függően 1,3 és 2,2 fő között ingadozik. Mindebből az következik, hogy a „cigányoknak sok gyermekük van” elterjedt megállapítás: előítéletes mítosz. Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

7. Mitől függ a gyermekszám • Többváltozós eljárással (variancia analízis) vizsgálva a kérdést, az adatok azt mutatják, hogy a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %.

8. Demográfiai jellemzők • Magyarországon 1971-ben 1000 lakosra 15 volt a gyermekszületések száma, 1993-ban 11, 2003-ban pedig 9,5. • A cigányok körében szintén csökkenés tapasztalható, de nagyobb volt a kiindulási szám és kisebb mérvű a csökkenés. 1971-ben 1000 cigány lakosra 32 gyerek jutott, 1993-ban 29, és 2003-ban 25. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

9. A roma lakosság demográfiai jellemzői • Az ún. demográfiai átmenet fázisában tartó roma népesség várható élettartama, korösszetétele, illetve a egy főre jutó élveszületések száma összefügg egymással. • A relatíve magas gyermekszámot (átlagosan 3,2) nem lehet gazdasági érdekekkel vagy kulturális mintákkal magyarázni. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

10. A cigány népesség területi eloszlása – az adott település lakosságának arányában Forrás: Kertesi G, Kézdi G: A cigány népesség Magyarországon. Socio-typo, Bp., 1998.

11. A cigány népesség területi eloszlása Magyarországon a 2001. évi népszámlálás alapján Forrás: KSH

12. Az 1971-es roma felmérés eredményei • Magyar anyanyelvű volt a romák 71% (romungrók), cigány anyanyelvű 21% (romák), és román anyanyelvű nem egészen 8% (beások). • A cigány lakások kétharmada feküdt cigánytelepen. • A cigányok több mint kétharmada vályog-, vertföld- vagy sárfalú kunyhóban lakott. • A lakások 44%-ában nem volt villany. Vízvezeték a lakások 8%-ában volt, az épület telkén fekvő kút a lakások 16%-ánál, 100 méternél közelebb fekvő kút a lakások 37%-ánál, és 100 méteren túl fekvő kút a lakások 39%-ánál volt található. • WC volt a lakáson belül a lakások 3%-ánál, a lakáson kívül a lakások 4%-ánál, árnyékszék a lakások 61%-ánál, és árnyékszék sem volt a lakások 32%-ánál.

13. Az 1971-es roma felmérés eredményei • A14 éven felüli cigányok 39%-a analfabéta volt. • A 20-24 éves korú cigány fiatalok • 26%-a végezte el az általános iskolát, • a többiek nyolc osztálynál kevesebbet végeztek • és több mint 10%-uk egyáltalán nem járt iskolába. • Az országos kutatás regisztrálta azt is, hogy az ötvenes és hatvanas évek iparosításának hatására 1971-re foglalkoztatottá vált amunkaképes korú férfiak 85%-a. A cigány családfők • 11%-a volt szakmunkás, • 10%-a betanított munkás, • 44%-a segédmunkás, • 13%-a mezőgazdasági fizikai dolgozó, • 3%-a napszámos, • 6%-uk pedig önálló, segítő családtag, vagy alkalmi munkából tartotta fenn magát. • A munkaképes korú nőkfoglalkoztatottsága 1971-ben 30%-os volt, de a nyolcvanas évek elejére 50%-osra emelkedett.

14. Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei • 1993-ban nagyon lecsökkent a beás és a cigány anyanyelvűek aránya. Majdnem 90 %-ra emelkedett a magyar anyanyelvűek aránya, a cigány anyanyelvűeké 4,4 %-ra, a beásoké pedig 5,5 %-ra csökkent. • Okai: • A cigánytelepek felszámolása • Magas foglalkoztatottság • Iskolába járás • 1993-ban a cigányok 14 %-a, (a 470 ezerből 62 ezer ember) 2003-ban6 %-a (körülbelül 36 ezer ember) lakott telepen. • 1993 és 2003 között az elkülönültség, a szegregáció növekedett. 1993-ban 30 %-os arányban fordult elő, hogy túlnyomórészt vagy kizárólag cigányok laknak a környéken, 2003-ban 56 %-ban. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

15. A lakóhelyi szegregáció mértéke (2003) Összességében a mintában szereplő roma családok 72%-a él szegregált körülmények között.

16. A roma lakások elhelyezkedése (2003)

17. A roma lakások elhelyezkedése (2003) • A cigány népesség kb. 10%-a él telepeken az ország keleti és északi régióiban, valamint az Alföldön. Budapesten a romák 30%-a él kizárólag romákkal egy házban, vagy olyan házban, ahol a lakók jelentős többsége roma. • A budapesti romák 30%- a vegyes szomszédságban lakik, míg 39.3%-uk olyan lakókörnyezetben él, ahol a romák nem alkotnak többséget. A vidéki romák több mint fele (60%) a település határában, vagy a településen kívül él, míg e csoport 57%-ának kizárólag, vagy többségében roma szomszédai vannak.

18. A romák által sűrűn lakott negyedek infrastrukturális helyzete 2004

19. A roma lakosság életkörülményei • A roma népesség közel 60%-a jó vagy tűrhetőnek tekinthető minőségű lakásban él, ezzel szemben közel 40% rossz minőségűben, ezen belül 20% a végszükséget jelentő, embertelen minőségű lakótérben tengődik. Az adatok világosan jelzik, hogy az életminőséget közvetlenül meghatározó lakásminőség a családtagok aktivitásától függ, pl. a két családfenntartó munkanélkülisége egyértelműen nagy eséllyel párosul az embertelenül rossz körülményekkel. • A roma családoknak egy része munkavállalása ellenére röghöz kötött az értéktelen, igen rossz minőségű lakásában. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

20. Óvoda • Magyarországon a 3 és 5 éves korosztályból országos átlagban a gyerekek 88 % jár óvodába. • A 3–5 év közötti cigány gyerekek közül csak 41,5 % jár óvodába és 58,5 % nem. • Egy 1994-ben végzett reprezentatív vizsgálat adatai szerint a hároméves romagyerekek 40%-a, a négyévesek 54%-a, az ötévesek 72%-a iratkozott be óvodába. A 72% magas aránynak tűnik, de meg kell jegyezni, hogy az ötévesek számára (2005-től) az óvoda kötelező, mert az iskolaelőkészítést szolgálja. • Azok a cigány gyerekek, akik nem jártak három évig óvodába, rendszerint nem boldogulnak az általános iskolában sem, és még kevésbé gondolhatnak arra, hogy középiskolába vagy egyetemre menjenek. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

21. Az óvodába járó gyerekek életkori megoszlása– magyar és roma népesség (2002)

22. Iskolázottság • 1971-ben a cigány fiatalok háromnegyed része nem végezte el az általános iskolát, vagyis csak egynegyed része végezte el. • 1971 és 2003 között nagy változás következett be, mert ma a 20–24 éves korosztály 82%-a elvégezte a nyolc osztályt. • A 19 évesek 82 %-a, a 18 évesek 76%-a, a 17 évesek 64%-a, a 16 éveseknek már csupán 52 %-a végezte el az általános iskolát. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

23. Óvodás és iskoláskorú népesség – magyar és roma népesség(1990, 1991 és 2004) Forrás: A Romák minôségi oktatáshoz való egyenlô mértékû hozzájutása. Open Society Institute, Bp. 2007.

24. Az általános iskolát befejező gyerekek életkoraa többségi és a roma gyerekek összehasonlításában (%)

25. A csoportos és az egyéni elkülönítés összefüggése (2004)

26. Iskolázottság Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

27. Iskolázottság • A hetvenes években még a megfelelő korosztálynak csak 1,5%-a tudta elvégezni a középiskolát. A nyolcvanas évekre annyit javult a helyzet, hogy ez az arány 2 százalékra emelkedett, a kilencvenes évek elején fölment 3százalékra. De az igazi változás 97-től kezdődött, ekkortól egyre több cigány gyerek iratkozik be a középiskolába. • A 20–24 éveseknek 5 százaléka végezte el a középiskolát, és további 2 százalékuk jár ilyen intézménybe. • A felsőoktatásnak megfelelő korosztályból – tehát a 20–23 évesek közül a cigány fiatalok 1,2 százaléka jár egyetemre vagy főiskolára. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

28. Iskolázottság Problémák: • Falun általában nincs gimnázium vagy szakközépiskola, tehát utazni kell a gyerekeknek. • A cigány gyerekek jelentékeny részét már hatéves korában, tehát az általános iskola első osztálya előtt, vagy gyógypedagógiai intézménybe, vagy kisegítő osztályba utalják, tehát olyan iskolába vagy olyan osztályba, amelybe értelmileg enyhén fogyatékos gyerekek kerülnek.

29. Lemorzsolódási arány a középiskolai oktatásban (1990–1998)

30. Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő korcsoport szerint a roma lakosság körében (2003) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

31. Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő korcsoportok szerintibontásban a roma lakosság körében (%) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

32. A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a romák körében Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

33. A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a romák körében • A gyermeknevelés a nők esetében lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének valószínűségét, mint a férfiaknál. • A gyermektelen nők töredéke nem fejezte be az általános iskolát. • Azon nők körében, akik gyermeket szültek, ez az arány meghaladja a 25 százalékot. • A gyermek hiánya erősen befolyásolja az általános iskola utáni továbbtanulás mértékét: a gyermektelen nők több mint negyven százaléka érettségizett, és ebben a csoportban találjuk a felsőfokú végzettségűek többségét is. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

34. Iskolázottság • Az iskolai végzettség korcsoportos áttekintése rávilágít arra, hogy ugyan az egyre fiatalabb korosztályok egyre nagyobb arányban fejezték be az általános iskolát, vagy szereztek valamilyen középfokú végzettséget, a felsőfokú tanintézetbe való bejutás esélyei nem változtak az évtizedek során. • A férfiakhoz képest a nők lényegesen nagyobb arányban nem fejezték be az általános iskolát. A szakképzésben való részvételük hagyományosan alacsonyabb szintű, az érettségizettek aránya pedig némiképp magasabb, mint a férfiaké. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

35. Az iskolai végzettség %-os eloszlása települési rang és méret szerint Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

36. Az iskolai végzettség %-os eloszlása a szegregáció fokozatai szerint Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

37. Iskolázottság • A családban egy főre jutó munkajövedelem mértéke igen erősen befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének esélyét; a legmélyebb szegénységben élők közel 40 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok fiatal felnőtt tagjainak 34 százaléka érettségit szerzett, és az átlaghoz képest igen magas arányban jutottak be felsőfokra. Az iskolai fokozatok elvégzésének esélye jövedelmi tizedenként emelkedik. • A szegregáció tehát, jelentősen rontja az iskolai továbbjutás esélyeit. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

38. A szegregáció típusai és elterjedtsége • Havas és Liskó 2002-es és 2004-es kutatásai azt állapították meg, hogy a roma tanulók oktatási szegregációjának szintje 1990 óta emelkedett az általános iskolai oktatásban. • 2004-ben Havas és Liskó rámutatott az olyan általános iskolák számának további emelkedésére is, ahol a tanulók többsége roma – az 1999/2000-es év 126 iskolájáról 2004-re 178-ra nőtt ez a szám, míg további 67 iskolában volt 40%-nál magasabb a roma tanulók aránya, s ez jelenleg is növekszik.

39. A szegregáció típusai és elterjedtsége • Ugyanezen kutatás szerint 1992-ben a roma gyerekek 7,1 százaléka tanult olyan intézményekben, amelyekbe főleg romák jártak. 2000-re ez a szám 18,1 százalékra emelkedett. • 2004-ben már minden negyedik vagy ötödik roma gyerek (20-25 százalék) olyan általános iskolába járt, amelyekben a roma gyerekek aránya meghaladta a 40%-ot.

40. A szegregáció típusai és elterjedtsége • „Minél magasabb a roma tanulók aránya a helyi iskolában, annál magasabb a más településre járók aránya is.” • Ahol a roma tanulók aránya 80 százalék fölött van, onnan átlagosan a helyi tanulólétszám 31 százalékát kitevő gyerek jár el más településre, ahol a roma arány 50,1 és 80 százalék között van, ott az eljárók átlagos aránya 11 százalék, s ahol a roma tanulók aránya a helyi iskolában 50 százalék alatt marad, ott az eljárók átlagos aránya is kevesebb 10 százaléknál.

41. A különböző roma arányú osztályok előfordulása az általánosiskolákban (2000 és 2004)

42. Szegregáció • Havas és Liskó 2004-ben iskolai kérdőívek alapján készült kutatása azt találta, hogy az osztályszintű szegregáció – amely során a roma gyerekeket a többségi gyerekektől elkülönített osztályokban helyezik el – a kisvárosokban a legjellemzőbb (a kutatásban szereplő ilyen iskolák 69,5%-ában tapasztalták ezt), valamint a nagyobb falvakban (60,1%) és a nem megyei jogú városokban (58,8%). A szegregáció ezen formájának előfordulása valószínűbb akkor, ha az adott iskolán belül a romák aránya relatíve alacsony.

43. A túlnyomó mértékben roma általános iskolai osztályba járó romatanulók száma (2000 és 2004)

44. Összefüggés a romák aránya és az osztályok típusa közöttaz általános iskolákban (2004)

45. Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei • 1993-ban a férfi cigány foglalkoztatottak aránya 29%. A cigány nők foglalkoztatottsági aránya 15%. • 2003-ban a 15 és 74 éves cigány népesség foglalkoztatottsági aránya 21 százaléka. • A 15–74 éves cigány férfinépességnek 29%, a cigány női népesség 15%-a foglalkoztatott. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

46. A romák foglalkoztatottsága 2003-ban • Falun a cigány nők 10%-a dolgozik, 12%-a tanuló, 78%-ának nincs munkája. • A vidéki városokban a cigány nők 17%-a dolgozik, 9%-a tanuló és 74%-ának nincs munkája. • Budapesten a nők helyzete is sokkal jobb, 36 % dolgozik, 1,5% tanuló és 54%-nak nincs munkája. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

47. A romák foglalkoztatottsága 2003-ban • A cigány férfiak közül a községekben 20% dolgozik, 10% tanuló, és a többieknek nincs munkája. • A városokban a férfiak 29%-a dolgozik, 11%-a tanuló, 60%-nak nincs munkája. • Óriási a különbség ehhez képest Budapesten, ahol a cigány férfiak 66%-a dolgozik, 13%-a tanuló, és 20%-ának nincs munkája, de ebben a 20%-ban benne vannak a nyugdíjasok is. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

48. A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása a 19 év feletti roma népességben Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

49. A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása lakóhely, illetve régiók szerint (%) (2003) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

50. A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők eloszlása gazdasági aktivitás szerint a roma lakosság körében (%) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.