Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga előadás, 2007. május 2.

1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogaelőadás, 2007. május 2. INCOTERMS Értékpapírok Ügynöki szerződés Főbb pénzügyi szerződések

2. INCOTERMS • Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának forrásai: -jogszabályok -jogszabálynak nem minősülő jogforrások: - általános érvényű - nemzetközi szokás - nemzetközi szokvány (INCOTERMS) - egyedi érvényességű - felek közötti gyakorlat - ászf - összeállítások

3. INCOTERMS II. • International Commercial Terms – nemzetközi kereskedelmi szokvány • Def.: a nemzetközi adásvételi szerződések egyes kérdéseire vonatkozó szokásokat összefoglaló és rendszeresen új tartalommal közzétett gyűjteménye • Jelentősége: megkönnyíti a szerződés megkötését, mert egy szokványra utalással a feleknek nem kell külön részletszabályokban megállapodniuk

4. Nemzetközi szokás Spontán alakul ki 2. Tartalma bizonytalan 3. A felek megállapodása nélkül is a szerződés részévé válik INCOTERMS Egységes szerkezetbe foglalt szokás-gyűjtemény Tartalma írásba foglalt és hozzáférhető Csak külön kikötés esetén válik a szerződés részévé Nemzetközi szokás és szokvány

5. INCOTERMS III. Tárgyi hatály • Csak a nemzetközi adásvételi szerződések esetén köthető ki • Csak a testi dolgokra vonatkozó szerződések esetén köthető ki • A szerződő felek választják ki a felkínált klauzulák közül a nekik legkedvezőbbet • Egyáltalán nem tekinthető teljes körűnek: hivatkozik további nemzetközi szokványokra és az adásvételnek is csak egy kérdéskörét érinti: az áru átadás-átvétele, mint főkötelezettség. • 3 fő kérdéskört szabályoz: • Átadás-átvétel az átadási hely és idő rögzítésével • Költségek viselése • Kárveszély átszállása

6. INCOTERMS IV.Szerkezete • Az egyes klauzulákat 4 csoportra osztja (összesen 13 klauzula), az egyes csoportokat kezdőbetűk jelzik: E,F,C,D. • Az egyes klauzuláknál eltérő a felek jogainak és kötelezettségeinek mértéke. • Csoportosítási szempont: egyre nő az eladó kötelezettségeinek a száma és a terhessége.

7. KlauzulákE, F. • E: EXW= ex works: az eladó arra vállal szerződési kötelezettséget, hogy a telephelyén a vevő rendelkezésére bocsátja az árut. Ezzel megtörténik a teljesítés, a kárveszély a vevőre száll. • F: FCA= free carrier: az eladó kötelezettsége az árunak meghatározott időben és helyen a fuvarozó számára történő átadása: eddig viseli a költségeket és a kárveszélyt. A vevő az átadáskor köteles a vételárat megfizetni. FAS= free alongside ship: az eladó akkor teljesített, ha a vevő által megnevezett kikötőben az árut a hajó oldala mellett elhelyezte. FOB= free on board: az eladó köteles az árut berakni a vevő által kijelölt hajóba, a teljesítés azzal történt meg, ha a rakomány áthaladt a hajó korlátja fölött

8. KlauzulákC. C: • az eladó a fuvarozásra is kötelezett • az eladó fizeti a fuvardíjat • elválik a költségviselés és a kárveszély: míg a fuvardíjat az eladó a rendeltetési helyig viseli, a kárveszély már a fuvarozónak történő átadással átszáll a vevőre

9. KlauzulákD. D: a rendeltetési helyig minden költséget és kárveszélyt az eladó visel DAF= delivered ar frontier: az eladó az árut a vevő által meghatározott ország határára szállítja (az import már nem a feladata) DES= delivered ex ship: az eladó az árut a vevő által megjelölt hajó fedélzetén bocsátja a vevő rendelkezésére (kirakodás nélkül) DDU= delivered duty unpaid: az eladó arra köteles, hogy a rendeltetési helyen a fuvareszközből való kirakodás nélkül bocsássa rendelkezésre a dolgot DEQ= delivered ex quai: az eladó a rakpartra történő kirakodásra is köteles DDP= delivered duty paid: az eladó köteles az áru elvámolására is

10. Értékpapírok a nemzetközi kereskedelemben • Az általuk megtestesített vagyoni érték vesz részt a kereskedelmi forgalomban • Általános jellemzők: • Olyan okirat, amelyet a törvény értékpapírnak minősít • Meghatározott alakszerűségekhez kötött formában jöhet létre • A benne foglalt jogosultságot testesíti meg • Forgalomképesség szempontjából: • Bemutatatóra szóló • Forgatható • Névre szóló

11. Árupapírok és részvények Az értékpapírba foglalt jogosultság szerint megkülönböztethető: • Árupapír • Pénzpapír (pl. váltó, csekk, bizt.kötvény) • Tagsági jogokat megtestesítő papír (részvény)

12. Árupapírok I • Hajóraklevél – Bill of Lading B/L, vagy hajóelismervény • 3 funkció: • A fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződés bizonyító okirata • Átvételi elismervény az átadott áruról • Az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő, annak tulajdonjogához jogcímet biztosító értékpapír. Tengeri fuvarozásnál a raklevél nem kíséri az árut, hanem azt a feladó kapja kézhez, és továbbítja a vevőnek, aki ennek birtokában tudja átvenni az árut.

13. Árupapírok II. • Kiszolgáltatási jegy (delivery order, D/O): ha a feladó részletekben teljesít, a hajótársaság nem raklevelet állít ki, hanem kiszolgáltatási jegyet. • Ugyanaz a jogi megítélése, mint a hajóraklevélnek, de jogi szabályozása nincs, a gyakorlat alakította ki. • Minimális tartalma: • Hajó megnevezése • Elhajózási és érkezési kikötő • Az azonosításra szolgáló adatok • Áru pontos megjelölése • Kiállítás helye és ideje

14. Árupapírok III. • Közraktári jegy • Def: a közraktározási szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktár részéről az áru elfogadását jelenti, és kiszolgáltatásra való kötelezettséget bizonyítja. • Részei: • Árujegy: az áru feletti tulajdonjogot igazolja • Zálogjegy: forgatva kölcsön vehető fel az árura. A kettő együttes birtoklása biztosítja a teljes rendelkezési jogot Ha a zálogjegy tulajdonosa nem kapta vissza a kölcsönt, követelheti a közraktártól az áru értékesítését, és abból a kölcsön visszatérítését.

15. Ügynöki szerződések I. • A piacszervező szerződések közé tartozik • Abban különbözik a forgalmazótól, hogy nem vásárolja meg a megbízó áruit, hanem annak képviselőjeként köti az ügyleteit: nevében és javára. • Az ügynök felhatalmazása lehet: • Szűkebb: csak tárgyalásokat folytat • Tágabb: szerződéskötés is

16. Ügynöki szerződés II. • Szerződés tárgya: • A megbízó felhatalmazza az ügynököt hogy képviselje, amely felhatalmazást az ügynök elfogadja • A felek meghatározzák az árut • Meghatározzák azt a földrajzi területet, amelyre a felhatalmazás szól

17. Ügynök: Mindent meg kell tennie a sikeres tárgyalás érdekében Ajánlatokat kell eljuttatnia a potenciális vevőkhöz Ellenértéket nem kérhet Megbízóját a szükséges információkkal el kell látnia Megbízó utasításait teljesítenie kell Titoktartási kötelezettség Versenytilalmi kötelezettség Közreműködőt csak engedéllyel vehet igénybe Megbízó: Az ügynököt minden szüksége s információval és dokumentummal ellátni Ésszerű időn belül döntenie kell a közvetített ajánlatok sorsáról Ellenszolgáltatást, különösen jutalékot kell fizetnie (közvetlen, közvetett jutalék) Ügynöki szerződés, a felek kötelezettségei

18. Ügynöki szerződés: megszűnés • Határozott idő: az időtartam leteltével megszűnik • Határozatlan idő: rendes felmondással szüntethető meg. Rendkívüli felmondás: csak kivételesen és komoly okból: ha a féltől még időlegesen sem várható el a szerződés fenntartása • Végkielégítés: ha az ügynök számára tevékenysége jelentős forgalom-emelkedést eredményezett • Kártalanítás: azoknak a károknak a kiegyenlítésére szolgál, amelyeket az ügynöknek a felmondás folytán viselnie kell. Alapja az a jövedelem, amelyre az ügynök a szerződés fennmaradása esetén szert tett volna.

19. Nemzetközi fizetések joga • A jogviszonyok sajátosságai: • A szerződő felek közötti nagy távolság miatt az árut hosszadalmas a másik félhez eljuttatni, így • Az egyik szerződő fél kikerül az áru birtokából, mielőtt a vételárat megkapta volna, és • A felek többnyire nem ismerik egymást, illetve egymás fizetőképességét. • A jogviszonyok szabályozásának funkciója: • Az ellentétek feloldása biztosítékokkal • Meghatározza egy adott jogviszonyra leginkább megfelelő fizetési módot • Egyfajta hitelezési funkciót tölt be.

20. A főbb fizetési módok • Átutalás • Fizetés váltóval (az importőr javára idegen váltó kibocsátása) • Beszedési megbízás • Okmányos hitelezés • Bankgarancia • Nemzetközi faktoring

21. Beszedési megbízás

22. Beszedési megbízás II. • A beszedési megbízás kelléke: megfelelő okmányok, amelyek bizonyítják az exportőr teljesítését. • Az exportőr által adott beszedési megbízás tartalma dönti el azt, hogy ő milyen okmányokat ad át a küldő banknak. Ennek pontosítására született: Beszedési Megbízások Egységes Szabályai • Ilyen okmány lehet: • Fizetési okmány (váltó, csekk, nyugta) • Kereskedelmi okmány (számla, fuvarlevél, közraktári jegy) A bank kötelezettsége: kellő gondossággal megvizsgálni a hozzá került okmányokat, ennek elmaradása esetén felel az exportőr felé.

23. A legelterjedtebb nemzetközi fizetési mód. Lényege: az exportőr a teljesítés után minél gyorsabban hozzájusson a vételárhoz, ezért a bank mintegy „meghitelezi” az importőr fizetését, de ennek feltétele, hogy az exportőr a teljesítést igazoló okmányokat bemutassa. Def: olyan jogintézmény, amellyel A meghitelező bank arra vállal kötelezettséget, hogy az importőrtől kapott megbízás alapján Az exportőr által bemutatott okmányok megvizsgálása után Az exportőrnek fizetést teljesít. Okmányos hitelezés (akkreditív)

24. Okmányos hitelezés II. • Nemzetközi egységesítési folyamat: „Az okmányos hitelezés egységes szokványai és gyakorlata”: jelenleg 160 ország bankja alkalmazza • Az okmányos hitelezés jogi természete: három fél között szerződéses jogviszonyokat hoz létre, DE!: az alapjogügylettől független szerződés! • Az exportőr által átadott okmányoknak szigorúan meg kell felelniük a meghitelezésben előírt feltételeknek • Az okmányos hitelezés tárgya nem áru, hanem okmány: a bank ezek bemutatása ellenében fizet. • A vizsgálat tárgya: az okmányok külső megjelenésük szerint megfelelőek-e; az összes okmányt benyújtották-e; azokat határidőben nyújtották-e be.

25. Bankgarancia • Lényege: mentesítse a kedvezményezettet a másik fél nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő kockázatok alól • Középpontjában: a bank önálló, fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalása • Def: a banknak a megbízó megbízása alapján a kedvezményezetthez intézett egyoldalú kötelezettségvállalása, amelyben a bank meghatározott ideig vállalja, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén meghatározott összeg erejéig fizetést teljesít.

26. Bankgarancia II. • Lényeges vonásai: A bank a kedvezményezett puszta közlése alapján köteles fizetni, amennyiben utóbbi állítja, hogy a tényállási feltételek bekövetkeztek. • A bank kifejezetten nyilatkozik arról, hogy a fizetést a felek jogviszonyára tekintet nélkül fogja teljesíteni, bár annak létéről tudomása van. • Összefoglalva: AZONNALISÁG és FELTÉTLENSÉG