A HM HADITECHNIKAI INTÉZET TUDOMÁNYOS STRATÉGIÁJA

1. A HM HADITECHNIKAI INTÉZETTUDOMÁNYOS STRATÉGIÁJA Vitaindító előadás Habilitáció - Dr. Kende György mérnök ezredes

2. VÁZLAT BEVEZETÉS • A HM Haditechnikai Intézet rövid bemutatása • A tudományos stratégia szükségessége TÉZISEK • A HM Haditechnikai Intézet tevékenysége jellegének változásáról a feladatok tükrében • A feladatok megoldásához szükséges tennivalók ÖSSZEFOGLALÁS ZÁRSZÓ

3. HM HADITECHNIKAI INTÉZET • A hazai haditechnikai kutatás-fejlesztés vezető intézménye • Kijelölt tudományos kutatóhely • 6 tudományos fokozattal rendelkező munkatárs • 6 doktorandusz • Külső doktoranduszok kutatóhelye • Növekvő publikációs tevékenység (27 - 1998, 58 - 1999) • Hazánk képviselete a NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezetének Tanácsában és Paneljeiben • Kapcsolatok ht. K+F szervezetekkel, oktatási és tudományos intézményekkel, külföldi társintézetekkel, NATO-munkacsoportokkal • Nyolc évtized sikerei, tapasztalatai

4. A TUDOMÁNYOS STRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE Új helyzet • Haderőreform (létszámcsökkentés, technikai fejlesztés) • NATO tagság • Az Intézet folyamatosan bővülő feladatai • Új trendek a hadviselésben és a haditechnikában (digitalizálás, modellezés és szimuláció, nem halálos fegyverek, nagy pontosságú fegyverek, mikroelektro-mechanika, új bevonatok és szerkezeti anyagok, biotechnika, robotika, automatizálás, szenzorfúzió,az információ dominanciája stb.) Az új helyzet új választ, a tényeken és azok elemzésén alapuló tudományos előrelátást igényel.

5. A HM Haditechnikai Intézet fő feladatai Kutatás-fejlesztés Szabványosítás Minőségbiztosítás NATO-kapcsolatok Programirodák Tudományos elemzés Informatikai háttér Akkreditált vizsgálólaboratóriumok Tenderek előkészítése Közbeszerzési eljárások Szemléletváltás: életciklus, programköltségvetés, NATO-beruházás Idegen nyelvi környezet változása Összességében: több feladat, csökkenő létszám

6. 1. tézisFolyamatosan változik az Intézet feladatainak jellege, elmozdulás a K+F feladatok végrehajtásától a K+F,a NATO, a tudományos elemzési, informatikai, vizsgálatiés egyéb feladatok menedzselésének irányába • A menedzselés irányába történő elmozdulás mellett meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni a K+F feladatok végrehajtásának bázisát képező fejlesztőiés tudományos műhelyeket, mert színvonalasés hatékony menedzselés csak mély ismeretekkel bíró háttérrel lehetséges (pl. ártárgyalás) • Bővíteni kell a közbeszerzési eljáráshoz, valaminta szerződéskötésekhez szükséges közgazdasági és jogi ismereteket

7. 1. tézis(folytatás) • Átgondolt tervezést és végrehajtást igényel a különböző feladatokat ellátó szakembergárda szakmai és nyelvi továbbképzése • Javítani kell az Intézet különböző feladatait ellátó szakembereinek egymás közötti kommunikációjátés munkafeltételeit

8. 2. tézisFolyamatosan elemezni és értékelni kell a magyar haderő igényeit, a hazai polgári és haditechnikai kutatási bázisok eredményeit, továbbá a magyar hadiipar lehetőségeit • Naprakész ismeretek • Folyamatos kapcsolattartás • Együttműködés • Információáramlás • Javaslatok új K+F feladatokra

9. 3. tézisFolyamatosan figyelni és követni kell a világ haditechnikájának fejlődési tendenciáit Ennek fő forrásai: • NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezete(Research & Technology Organization - RTO) publikációi • Hazai és külföldi tudományos konferenciák • Internet • Elektronikus adatbázisok (CD-ROM) • Szakfolyóiratok, szakkönyvek • Termékismertetők

10. 3. tézis(folytatás) A haditechnika fejlődési tendenciái a világban • Digitalizált hadszíntér • Nem halálos fegyverek • Szenzorfúzió, információfúzió • Nagypontosságú lőszerek • Biotechnológia • Automatizálás, robotika • Anyagtudomány

11. 4. tézisEl kell mélyíteni és ki kell szélesíteni az együtt-működést a NATO megfelelő munkacsoportjaival Jelenleg • Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezet (RTO) • Tanács (Research & Technology RTB) • Panelek • Tudományos munkacsoportok • Szabványosítás • A HM HTI Katonai Szabvány Osztálya a NATO egységesítési és szabványosítási tevékenységének hazai szervezője és koor-dinátora, a vonatkozó dokumentumok kezelője és az ellátás központi bázisa • AC/301 Anyagi-technikai Eszközök és Műszaki Eljárások Szabványosítási Csoportja • AC/301/A Elektronikai és Elektrotechnikai Alcsoport

12. 4. tézis(folytatás) Jelenleg • AC/250 Nemzeti Minőségbiztosítási Igazgatók Csoportja • AC/250/A alcsoport a minőség integrált rendszerszemléletű megközelítésére • AC/250/B alcsoport a minőségügyi programok bevezetéséreés irányítására • AC/259(SURV) A NATO Szövetséges Erők Szárazföldi Felderítőképessége Program Irányító Bizottsága

13. 4. tézis(folytatás) A jövőben • Haderőnemi Fegyverzeti Csoportok munkacsoportjai • Szárazföldi erők LG 1 ALCSOPORT Interoperabilitás digitalizált harctéren LG 4 ALCSOPORT Szárazföldi tüzérség LG 5 ALCSOPORT Csapatlégvédelem LG 6 ALCSOPORT Harctéri felderítés, célelfogás, éjszakai megfigyelés, felderítés elleni tevékenység és elektronikai harc LG 7 ALCSOPORT Tömegpusztító fegyverek elleni (ABV) védelem LG 8 ALCSOPORT Interoperabilitás a kiképzési szimuláció terén • Légierő AG I ALCSOPORT Pilóta által vezetett és pilóta nélküli repülőeszközök a repülőeszközök fegyverzeteinek interoperabilitása AG III ALCSOPORT Az elektronikai hadviselés légierő vonatkozásai AG IV ALCSOPORT Harcászati légi felderítés AG V ALCSOPORT Fedélzeti elektronikai műszerek és leszállási rendszerek • Ipari Tanácsadó Csoport

14. 4. tézis(folytatás) Célok, feladatok • A NATO-munkacsoportokban való részvételünk folyamatos elemzése és összegzésePéldául a szabványosítás és minőségbiztosítás területein eltolódás a polgári előírások irányába • Bekapcsolódás a tényleges munkába • Tevékenységek vezetése

15. 5. tézisMeg kell fogalmazni a kétoldalú nemzetközi együtt-működés elveit és céljait a NATO tagországai és aNATO-n kívüli országok vonatkozásában • Információcsere • Dokumentumok cseréje • Dokumentumok (elemzések, harcászati-műszaki követel-mények) közös kidolgozása • Közös vizsgálatok • Kutatás-fejlesztés Általánosan: hatékonyság (célok, eredmények, ráfordítások)

16. 6. tézisA hazai és nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódás szélesítése és mélyítése • HM Oktatási és Tudományos Tanács • MTA IX. Osztályának Hadtudományi Bizottsága • non-profit társadalmi szervezetek (pl. Magyar Hadtudományi Társaság, Magyar Minőség Társaság, TIT, Asztronautikai Társaság, Ballisztikai Társaság); • MTA kutatóintézetei (KFKI, SZTAKI) • a felsőoktatási szféra (BME, ZMNE, Miskolci Egyetem) • AFCEA - Fegyveres Erők Kommunikációs és Elektronikai Szaktársasága • NATO szervezetek és munkacsoportok • kétoldalú tudományos kapcsolatok (pl. TNO) • NATO Tudományos Bizottsága

17. Részvétel a doktorandusz-képzésben hazai, de akár külföldi egyetemeken is Doktori értekezések téma-vezetése, bíráló bizottsági tagság vagy opponensi tevékenység Hazai és külföldi egyetemek díszdoktori címének kiérdemlése Oktatói tevékenység hazaiés külföldi egyetemeken Külföldi ösztöndíjak megpályázása Tudományos fokozat, országos és nemzetközi elismerések Szabadalmak - szemléletváltás 7. tézisSzélesíteni és mélyíteni kell a tevékenységek tudományos jellegét

18. 8. tézisFolyamatosan bővíteni kella tevékenységeket támogató infrastruktúrát • Szakkönyvek, szakfolyóiratok • Elektronikus adatbázisok • Közvetlen Internet elérés, a tudományos és haditech-nikai jellegű Internet-helyek folyamatos kutatása • A NATO műszaki-tudományos és haditechnikai kiadványai, ezek folyamatos elemzése és értékelése • Új lehetőségek keresése

19. Képességek Mélyreható szakmai ismeretek Elmélyültség, kreativitás, szorgalom és odaadás Idegen nyelv ismerete Tárgyalóképesség belföldön és külföldön Ambíció tudományos fokozat szerzésére Elvárások Rendszeres publikálás Részvétel hazai és külföldi tudományos konferencián, előadások tartása Fokozott jelenlét tanfolyamokon, konferenciákon, külföldi kutatóintézetekben Az Intézet kutatóhely jellegének erősítése 9. tézisA tevékenységek eredményességének egyik legfontosabb feltétele a szakmailag jól képzett, nyelveket beszélő, tárgyalóképes állomány

20. ÖSSZEFOGLALÁS A HM Haditechnikai Intézetnek az új helyzetben meg kell fogalmaznia tudományos stratégiáját. Előadásomban ennek fő vonásait vázoltam fel, úgymint • rámutattam a feladatok sokféleségéből kiindulva az Intézet tevékeny-sége jellegének változására (1. tézis) • kiemeltem a tudományos elemzési feladatok fontosságát a magyar haderő igényeinek, a hazai és külföldi haditechnikai trendek,a NATO- és kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában (2.-5. tézisek) • javaslatokat tettem • a hazai és nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódás elmélyítésére (6. tézis) • a tevékenységek tudományos jellegének erősítésére (7. tézis) • a tevékenység színvonalas elvégzéséhez szükséges infrastruktúrára(8. tézis), és az ehhez szükséges állomány iránti elvárásokra (9. tézis)

21. Kétségek, kérdések • Helyes-e ez a stratégiára vonatkozó elképzelés? • A csökkenő létszám és a korlátozott források mellett hogyan és milyen ütemezéssel valósítható meg ez a stratégia? • Milyen módszerekkel őrizhetők meg a HM HTI-ben jelenleg működő tudományos műhelyek? • Milyen módon tarthatjuk fenn a stratégia megvalósítá-sához szükséges állomány elkötelezettségét, milyen személyes perspektívát tudunk számukra biztosítani?

22. Zárszó Jelenleg a HM Haditechnikai Intézetnek nincs - az elmúlt évek folyamatos változásai és a haderőreform nem ismert részletei miatt nem is lehet - az új helyzetnek megfelelő, kiérlelt tudományos stratégiája. A célom ezzel a munkával az, hogy hozzájáruljaka HM Haditechnikai Intézet jövőjének alakításához. Úgy gondolom, hogy felismertem a NATO-csatlakozás és a haderő-reform kapcsán kialakulóban levő új helyzet jellegét, fő vonásait, és igyekeztem javaslatot tenni tevékenységünk fő irányaira. Remélem, hogy előadásom, majd az azt követő vita hozzájárul a tudományos stratégia kimunkálásához.