A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben

1. A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet

2. Megelőzés (prevenció) és színterei • WHO háromfázisú értelmezése: • Az elsődleges megelőzés a probléma, konfliktus kialakulásának megelőzése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat • A másodlagos megelőzés magában foglalja a célzott segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását követően a veszélyeztetett gyermekek családon belüli vagy más elhelyezési helyen történő gondozását

3. Megelőzés (prevenció) és színterei • A harmadlagos megelőzés speciális ellátásokat jelent, be kell avatkozni, hogy megszűnjön az ártó magatartás. (kiemelés, mint korrekció)

4. A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI • minden gyermeknek és családnak járó ellátás - univerzalitás • speciális ellátás gyerekeknek, családoknak - szelektivitás • a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés • védelembe vétel és kötelezés • a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból • a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

5. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK: • akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, ugyanakkor megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.

6. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • azok a családok, illetve személyek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt meghatározó tényezők közül –fogyasztás; kultúra, életmód; iskolai végzettség; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

7. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • A Ktv. szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította • e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője vagy gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe vettek.

8. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • Szocializációs hátrány: családja körében nem kapja meg azokat a kiegészítő ismereteket és ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket, melyek a tanulását elősegítik. Nem motivált a tanulásra.

9. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása C/ VESZÉLYEZTETETTEK: • a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük akadályoztatott avagy nem biztosított a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges

10. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja

11. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • súlyos ~-nek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okoz

12. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A veszélyeztetettség okait és tüneteit: • a gyermek szocializációjának környezeti feltételeiben, valamint • a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési zavaraiban) találhatjuk meg.

13. A veszélyeztetettség okai • ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermekfejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. • KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.

14. A veszélyeztetettség okai • MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettségkövetkeztében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás,pszichés problémák kialakulása. • EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

15. A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai • saját személyiségben rejlő rizikófaktorok • antiszociális viselkedés • droggal való rokonszenvezés, drogos barátok • iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából • barátok befolyása

16. Negatív környezeti hatások • családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége • erős befolyásolhatóság, labilis személyiség • könnyű hozzáférés a drogokhoz • negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás

17. A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

18. A VESZÉLYEZTETŐ MAGARARTÁS FORMÁI • Passzív(mulasztásos elhanyagolás):minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. • Aktív(cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.

19. AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI • Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése.

20. AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI • Érzelmi elhanyagolás:az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben. • Oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

21. A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI • Az érzelmi bántalmazás: egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés, zsarolás) • A fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását.

22. A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI • Szexuális abúzus: 0-18 év közötti - gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését vagy csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, hogy mi történik vele.

23. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI • A méhmagzatot károsító magatartás • Alkohol és drog abúzus • Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying) • A rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció) • Münchausen by proxy

24. VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA • Alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. • Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás. • Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás.

25. VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA • Életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elkövető, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.

26. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben

27. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Pedagógus szerepe a megelőzésben: • Ismerje a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét • Kísérje figyelemmel a családban jelentkező problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos kapcsolatot a szülőkkel (családlátogatás, vagy fogadóóra) • Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi teljesítményét • Ismerje fel a napi oktatómunkában nem fejleszthető képesség- és jártassághiányokat, majd jelezze a szülőknek és a szakembernek

28. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben • Tanulási és teljesítményzavarok esetén – fejlesztőpedagógus, logopédus, iskolapszichológus • Beilleszkedési és magatartászavarok esetén – iskolapszichológus • Rendszerabúzus vagy gyermek elhanyagolása esetén – gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonását kezdeményezi

29. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: • Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait • Segítse a társas beilleszkedési készségek javítását • Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán kívüli teljesítményét • Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése

30. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai a megelőzésben: • Pedagógusok szemléletformálása a másság és hátrányos helyzet elfogadása iránt • Fogadóórát tart • Tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a közvetít külső intézmények felé • Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt • Egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásának segítése • Figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat

31. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek • Szabadidős tevékenység • Alternatív napközbeni ellátások • Egészségnevelés • Családlátogatás • Célzott segítségnyújtás – gyermekvédelmi alap- és szakellátás

32. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Szabadidős tevékenység célja: • devianciák kialakulásának megelőzése • készségek fejlesztése • önépítés • társas kapcsolatok építése • együttműködési formák értékteremtő ereje

33. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Alternatív napközbeni ellátások: • 15/1998 NM. rendelet: megszervezhető bármilyen gyermekek csoportos fogadására alkalmas épületben vagy helységben, így közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, játszótereken…

34. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Alternatív napközbeni ellátások formái: • Sport- és szabadidő tevékenységhez kötődő, felügyeletet biztosító klubfoglalkozások • Játéktevékenységhez kötődő, egyéni képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő játéktár, valamint játszóház-programok • Hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett 10 év feletti gyermekeknek szervezett személyiségfejlesztő, önsegítő vagy kortárssegítő tematikus foglalkozások

35. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Egészségnevelés: • NAT – a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata • Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi elemét – tantárgyközi kapcsolatok erősítése • Ktv. – nevelési programjukban kell az iskoláknak megfogalmazni • OM „segédlet”- az egészségneveléssel összefüggő feladatok megfogalmazásához készült

36. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Családlátogatás: • Több szempontú információgyűjtés • közvetlen kapcsolattartás • nyitott, egymásra figyelő, bizalmi kapcsolat szülő és pedagógus között.

37. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Célzott segítségnyújtás: • Iskolán belül és kívüli szakemberek • Szakszolgáltatások igénybevétele • Jelzőrendszeri intézmények

38. Szakmaközi együttműködés a gyermekvédelemben

39. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segítő speciális szakterületek: • Gyermekjóléti szolgálat • Egészségügyi szolgálat • Családsegítő szolgálat • Pedagógiai szakszolgálat – Nevtan • Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés • Rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv., egyház, alapítvány

40. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT: • Észlelő-jelzőrendszer működtetése • Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása • Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart (minden év március 31-ig) • Esetátadást követően tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van az iskolának – pl. tanulmányi összesítő lap, magatartás jellemzése

41. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Az esetmegbeszélés, együttműködés formái: • Problémamegbeszélő csoport: esethez kapcsolódó szakemberek bevonása • Tisztázó beszélgetés: szakmaközi megbeszélés külön-külön • Általános megbeszélés: kéthavonta (évi 6 alkalom kötelező) • Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel: helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv

42. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (Védőnő, háziorvos, gyermekorvos) • speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás, tanácsadás; • együttműködésben a szociális válsághelyzetbe került várandós és kisgyermekes anyák segítése • gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás

43. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT • Életvezetési problémák segítése, elhárítása • Helyi szociális szükségletek feltárása, javaslattétel új szolgáltatási formák bevezetésére • Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése

44. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztő felkészítés • Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Konduktív pedagógia • gyógytestnevelés

45. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés: • Sajátos nevelési igényű gyermek korai fejlesztése, gondozása, szülők bevonásával, tanácsadással • A gyermek 3. életévétől Fejlesztő felkészítés: • Sajátos nevelési igényű tankötelezett korúak egyéni fejlesztése

46. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység: • Fogyatékosság szűrése, • javaslat a gyermek különleges gondozására, az ellátás módjára, formájára és helyére. • Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét.

47. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Nevelési tanácsadás: • Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák vizsgálata • Fejlesztő foglalkozás a szülők bevonásával • Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat • Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás • Pedagógus munkájának, a családdal való kapcsolattartást segítése • Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai

48. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Logopédiai szolgáltatás: • Beszédindítás, beszédhibák javítása, • nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése, • dyslexia megelőzése és gyógyítása Pályaválasztási tanácsadás: • Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás, iskolaajánlás

49. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Konduktív pedagógia: • Központi idegrendszeri sérültek nevelése, fejlesztése, gondozása. Gyógytestnevelés: • Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás.

50. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai Szakrendelés („gyermek-ideggondozó”) • Gyermek-neurológiai szakrendelés • Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés • Pszichopedagógiai szakrendelés