A magyar parlamentarizmus

1. A magyar parlamentarizmus

2. A magyar parlamentarizmus története • 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása • 1867-1948. liberális parlamentarizmus • 1918/19-es szélsőbal, 1944/45-ös szélsőjobboldali megszakítással)(ált. és titkos választójog alapján csak három esetben (1920, 1945, 1947) • 1918 után teljes önállóság • többszöri államformaváltás, utolsó: 1946. február 1. I.tc. köztársasági államforma • 1949-89. totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956-os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás )1949. augusztus 20-án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama) • 1963-1989. Kádár-korszak – autoriter diktatúra • az 1989/90-es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság

3. Választási alapelvek • a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

4. Többségi és arányos választási rendszerek

5. A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal

7. A reform szükségessége • a kisebb parlamentre vonatkozó ígéret • a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó ígéret • a határon túli magyar állampolgároknak tett ígéret • a választókerületek arányosítása • hatalompolitikai érdekek

8. Választási szabályok • az alaptörvény országgyűlés fejezetében találhatóak az alapelvek (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. • 2011 végén elfogadták az új választójogi törvényt (2011. CCIII. tv.) • eljárási törvény most alakul

9. Az új választási rendszer sajátosságai • általános, egyenlő, közvetlen, titkos, választók akaratának szabad kifejezését biztosító, sarkalatos törvényben részletezett • négy évenként április, május • nemzetiségek részvétele sarkalatos törvényben • 199 tagú parlament • szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok • 106 egyéni választókörzet ( maga a tv. melléklete tartalmazza, megyehatáros)

10. 93 fő országos listán • megyei listák megszűnnek • egyfordulós választás – érvényességi küszöb nincs • listaállítás feltétele: legalább 27 egyéni választókerület 9 megyében és Budapesten - közös lista lehetséges • jelöltállítás feltétele 1000 ajánlószelvény (?)

11. Nemzetiségek és határon túliak választási szabályai • országos nemzetiségi önkormányzat listát állíthat- több nemzetiség közös listát nem állíthat • nemzetiségi választópolgárok 1%, legfeljebb 1500 ajánlás • határon túli (magyarországi lakhellyel nem rendelkező) állampolgár csak pártlistára szavaz

12. Eredmény megállapítása • egyéni körzetben relatív többség • parlamenti küszöb: listákra leadott szavazat 5 % ( közös listánál 2 párt: 10% több párt:15%) • listákon mandátumkiosztás alapja a listára leadott szavazatok+ egyéniben leadott töredékszavazatok • nemzetiségi lista kedvezményezett kvótája • listát állító, de mandátumot nem szerző nemzetiség szószólót küld a parlamentbe (lista első helyén)

13. Kampány szabályai • választás kitűzésétől - a szavazást megelőző nap 0 óra • plakát elhelyezése ( engedély nélkül) • választási gyűlések- állam, önkormányzat egyenlő esélyekkel segít • média- azonos feltételek, egyszer legalább ingyenesen hirdetés a közszolgálati médiában

14. Kampányfinanszírozás • minden jelölő szervezet a jelöltállítással arányos támogatást kap- az országos keretet az Országgyűlés állapítja meg • kizárólag dologi költségekre • jelöltenként további 1.000.000 Ft költhető • túllépés kétszerese a költségvetésbe befizetendő • és a valóság?

15. Az országgyűlési képviselők jogállása • szabad mandátum (gyakorlatilag nem visszahívható) • mentelmi jog • felelősségmentesség • sérthetetlenség • összeférhetetlenség fajtái: • hivatali-politikai • érdekeltségi • közbenjárói-érdekkijárói • méltatlansági

16. A politikai pártok • Alaptörvény • egyesülési szabadság alapján alkotmányos intézmény • pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak • működési és gazdálkodási részletes szabályok sarkalatos törvényben • további szabályozás • egyesülési jogról szóló törvény • pártok gazdálkodásáról szóló törvény

17. A politikai párt fogalma • társadalmi szervezet • nyilvántartott tagság • önkéntes létrehozás • 10 természetes személy alapító • alapító, tisztségviselő csak magyar áp. • bírói nyilvántartásba vétel

18. A pártok alkotmányos feladatai • közreműködnek a népakarat kialakításában • állampolgári részvétel szervezeti kerete • csak alkotmányos formában ( nem alkotmányos céllal is!) • jelöltállítási kötelezettség • parlamenten belüli szervezett tevékenység

19. politikai célok megfogalmazása ( pártprogram) • kormányzati feladatok ellátása • közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, nem irányíthatnak állami szervet (politikai összeférhetetlenség) • hatalom erőszakos megszerzése, kizárólagos gyakorlása alkotmányellenes!