1 / 24

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK. Az igazgatás. Kialakulása egyidős a társadalommal az erők összefogása munka társadalmi megosztása Fogalma

dextra
Download Presentation

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

  2. Az igazgatás • Kialakulása • egyidős a társadalommal • az erők összefogása • munka társadalmi megosztása • Fogalma • Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó folyamatos tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi tárgyi feltételeket és a munka összhangját. • Alanya, tárgya • Emberek bizonyos csoportja.

  3. Az igazgatás tartalma • Folyamat • Információk összegyűjtése Olyan ismeretek, amely nélkül nem valósítható meg a racionális vezetés. • Tervezés A cselekvés irányának, feltételeinek meghatározása. A terv ennek eredménye. • Döntés meghozatala helyzetfelismerés megoldási lehetőségek kiválasztása lehetőségek mérlegelése választás, vagy a döntés elhalasztása döntés következményeinek előzetes számbavétele. • Szervezés döntés végrehajtása, személyi tárgyi feltételek meghatározása, munkamegosztás szervezése, végrehajtás ellenőrzése

  4. Vezetés, Irányítás • Vezetés • A szervezeten belül, de annak csúcsán elhelyezkedő, szervező, koordináló, döntéshozó pozícióval rendelkező szerv vagy személy • Irányítás • A szervezetre kívülről ható tevékenység. • Célja: a szervezet- rendszer (több szervezet) összehangolt, rendeltetésszerű, eredményes működése

  5. Testületi vezetés • A testület fogalma:testületi felelősség elvén épülő, meghatározott céllal és feladat ellátására létrehozott közösség, amely feladat és hatáskörében egyenrangú tagjaival szabályozott módon gyakorol, dönt . • – elnevezésük változó (tanács, bizottság, igazgatóság, stb.) • van irányító-testület is (pl. Képviselőtestület). • Létrehozatala: • választás • delegálás • kinevezés • Jogosítványaira tekintettel lehet • döntéshozó (vezetői vagy irányítói) • tanácsadó, ellenőrző (stb.) • Előnyei:a döntés szélesebb körű érdekkörre, ismeretre épül, ezért megalapozottabb a várható hatások jobban felszínre kerülnek; kevésbé szubjektív. • Hátrányai:relatíve lassú, időigényes, költséges; a testület működése nem folyamatos; a felelősség megállapítása körülményesebb.

  6. Egyszemélyi vezetés • Fogalma: a vezetés folyamatában egyetlen személy gyakorolja a vezetői jogosítványokat: • a vezetői jogosítványok egy részének átruházása nem érinti a vezetői felelősséget, azt a munkamegosztás (és más elvek) indokolja, • a leggyakoribb vezetési szervezeti forma. • Előnyei és követelményei • a testületi vezetéshez képest kevésbé időigényes • rugalmasan igazodik a feladatokhoz • a vezetői képességeket jobban megjeleníti • az egyéni felelősség egyértelmű • a szakmai felkészültség közvetlenül érvényesül • a vezető jogosítványait konkrét formában kell meghatározni. • Kedvezőtlen következmények • a szubjektum szerepének túlhangsúlyozása • a vezetői hatalom és közösség, illetve a beosztottak érdekellentéteinek esetleges kialakulása (passzivitás vagy rejtett ellenállás) • nem megfelelően előkészített döntések.

  7. Fogalma: • Az emberek valamely cél vagy feladat ellátására létrehozott, tartós jellegű csoportja, amelyben érvényesül a vezetés, munkamegosztás, specializáció és a koordináció. • A szervezetek főbb sajátosságai: • Egynél több, meghatározott személy alkotja (formális tagság); • Valamely meghatározott célrendszer elérése érdekében jön létre, • Tevékenysége a specializáción és a munkamegosztáson alapul; A szervezet

  8. Lineáris szervezeti struktúra Vezető Vezető Vezető Vezető A munkavégzés színterei, beosztottak

  9. A lineáris – törzskari – szervezet modellje VEZETŐ TÖRZSKAR VEZETŐ VEZETŐ BEOSZTOTT, MUNKASZERVEZET Jellemzője:a törzskar szakmai tanáccsal segíti a vezetést, az alsóbb szervezeteknek utasítást nem adhat.

  10. A lineáris-funkcionális szervezet modellje VEZETŐ A B 1. 2.

  11. A mátrix-szervezet modellje Funkció1 Funkció2 Funkció3 „A” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG „B” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG „C” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG

  12. A közigazgatás meghatározása • A közigazgatás a társadalomban működő igazgatási rendszerek egyik fajtája, mely az állami feladatok tényleges megvalósítását látja el. • Alanya: • Államigazgatás • Önkormányzati igazgatás • Tárgya: • az egész társadalom

  13. A közigazgatási szervezet Sajátosságok: • nagy méret • nincs tényleges tulajdonosa • magas etikai követelményszint • versenyszituáció hiánya • a szervezeti célrendszer összetettsége • a szervezeti működés beszabályozottsága • működésének ciklikussága

  14. A közigazgatás sajátosságai • Legnagyobb szakigazgatási rendszer (elkülönült szervezetrendszer) • Politikai hatalomnak való relatív alárendeltség • Jog által meghatározott keretek között működik • Közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik • Professzionális köztisztviselői kar

  15. A közigazgatás tevékenysége • Jogalkotás • Jogalkalmazás • Törvényességi Felügyelet • Szervezetirányítás • Gazdálkodó tevékenység

  16. Az Alkotmány fogalma Olyan különleges törvényt jelent, amely • alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését, • részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, • és biztosítja az állampolgárok jogait, különösen szabadságjogait. Formai szempontból: alaptörvény, a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, elfogadásának feltételei sajátosak.

  17. A hatályos magyar alkotmány tartalma • az államforma meghatározása, • a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályok, • az államszervezet intézményei, • a választási alapelvek, • az állampolgári jogok és kötelezettségek, • a nemzeti jelképek.

  18. Kormányzati feladatok: Alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása Törvények végrehajtásának biztosítása, társadalmi- gazdasági tervek kidolgozása A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, feltételeinek biztosítása Külpolitika meghatározásában való közreműködés Rendeleteket bocsát ki, Nemzetközi szerződést köt Intézkedés külső fegyveres csoport támadása esetén Államigazgatás irányítása: Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása Határozatokat hoz Alárendelt szervek törvénybe ütköző határozatának megsemmisítése, megváltoztatása A Kormány feladat- és hatásköre

  19. A Kormány szervezete, működése • Testületi szerv: ülések (hetente), határozatképesség, szavazás, ügyrend • Tagjai: Miniszterelnök (Országgyűlés választja) Miniszterek (tárcavezető, tárca nélküli, kancellária miniszter) • Meghívottak: állandó, eseti, előterjesztők • Megbízatása megszűnik: • Új Országgyűlés alakuló ülésén, • Miniszterelnök, Kormány lemondásával, • Miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, • Összeférhetetlenség megállapításával, • Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal

  20. A Kormány és annak munkáját segítő szervek Miniszterelnöki Hivatal Kormány Kormányzati konzultatív mechanizmus testületei Kormánybizottságok Kabinetek Tárcaközi bizottságok Szakértői bizottságok Kollégiumok Tanácsadó testületek Kormánybiztos Közigazgatási államtitkári értekezlet Miniszterelnök apparátusa Döntés-előkészítés Koordináció

  21. Minisztériumok • Tipikus minisztériumi feladatok és hatáskörök: • Részvétel a jogalkotásban • Ágazati stratégia alkotás és tervezés • Alárendelt szervek irányítása és felügyelete • Hatósági jogalkalmazás • Ágazati információ-szolgáltatás, -kezelés, -tárolás. • Külföldi társszervekkel való kapcsolattartás • Kapcsolattartás szakmai, érdekképviseleti szervekkel • Szervezeti felépítés meghatározó tényezője: politikai és szakmai elem találkozása • Politikai elem: miniszter, politikai államtitkár és az un. miniszteri kabinet • Szakmai elem: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, címzetes államtitkár

  22. Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek • Az országos hatáskörű szervek (KSH, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ) - Kormány irányítása alatt áll. - Közhatalmi jogosítványokkal központi államigazgatási feladatot lát el, és ez a feladat nem tartozik közvetlenül semelyik minisztérium feladatkörébe. 2. A központi hivatalok (APEH, ÁNTSZ) Nem a Kormány, hanem egy miniszter közvetlen irányítása alatt áll, Jellemzően nagy tömegben előforduló hatósági ügyeket intéznek. 3.Minisztériumi hivatalok 4.Speciális jogállású központi hivatalok

  23. A speciális jogállású szervek • Államigazgatási feladatot látnak el • Közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek • Állami költségvetés részét képezik • Hatósági eljárásaik során az államigazgatási eljárás szabályait alkalmazzák • Nem tartoznak a kormányzati hierarchiába • Autonóm jogállású szervek: • ORTT • Közbeszerzési Tanács • Versenyhivatal • Magyar Akkreditációs Bizottság

  24. Általános hatáskörű Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatalok Kormány középszintű általános hatáskörű szerve Főbb funkciói: - törvényességi ellenőrzés - hatósági jogalkalmazás - koordináció - egyéb szervezési feladatok Ágazati feladatokat ellátó jellemzően középszintű államigazgatási szervek Differenciálhatók: Hatósági jogalkalmazást végző szervek Információgyűjtő és szolgáltató hivatalok Szervezési és elemzési feladatokat ellátó intézmények Vegyes profilú szervek A dekoncentrált államigazgatási szervek

More Related