A Boldogabb családokért körlevélről – tíz év után

1. A Boldogabb családokért körlevélről – tíz év után Lukács László

2. Gondolatmenetünk: • 1. A körlevél helye az egyház tanító küldetésében • 2. Új hangsúlyok az egyház tanításában és a teológiában • 3. A házasság- és családfogalom negatív változásai • 4. Lelkipásztori feladataink

3. 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.1. Az egyház tanító küldetése • Az egyház Jézus parancsát követi: „Tanítsatok minden népet!” • A bibliai kinyilatkoztatás a természeti kinyilatkoztatásra épül. • Az egyház tanításának forrása is a természet és a kinyilatkoztatás.

4. 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.2. A hithagyomány őrzése és továbbadása • Az egyház hitét a liturgiában, a szentségekben, a katekézisben és a hitvallásokban fejezi ki. • Téves nézetekkel szembesülve a Szentírás és a Szenthagyomány alapján fogalmazza meg a katolikus hitet. • A dogmák többsége tehát kontextuálisan születik, válaszként az adott korban fölvetődő kérdésekre vagy éppen eltérő nézetekre.

5. 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.3. Az „idők jelei” a II. Vatikáni zsinaton • Az egyház kezdettől fogva párbeszédet folytatott az őt körülvevő kultúrákkal. • „Együtt menetel az egész emberiséggel” (GS 40). • II. Vatikáni zsinat: tanulmányozzuk az „idők jeleit”. • VI. Pál pápa: a dialógus az egyház fő eszköze, amely által kapcsolatot teremthet a világgal. • Ennek nyomán: „kontextuális teológia”, szembesülés a mai világ jelenségeivel.

6. 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.4. A korunkhoz kapcsolódó három jellegzetes téma: • Az egyház szociális tanítása • környezetvédelem • családvédelem

7. 2. Az egyház tanítóhivatala 2.1. A legfelső szinten: • A püspökök kollégiuma, élén a római püspökkel. • A tanítás konkretizálására: pápai kongregációk, bizottságok. • A szociális kérdésre a Justitia et pax pápai bizottsága (1967). • A családpasztoráció támogatására A Család Pápai Tanácsa (1973, ill. 1981).

8. 2. Az egyház tanítóhivatala 2.2. A második szint: püspöki karok, püspökök • Az általános tanítást konkretizálni, kontextualizálni kell országonként, kultúránként, amely minden globalizáció ellenére eltérő. • Ezt a helyi egyházak szintjén oldják meg.

9. 2. Az egyház tanítóhivatala 2.3. A magyar családkörlevél ebbe a világszerte folyó munkába illeszkedett be. Új műfaj a magyar püspökkari körlevelek megszokott palettáján. • Igazságosabb és testvériesebb világot! 1996 • Boldogabb családokért 1999 • Az élet kultúrájáért 2003 • Felelősségünk a teremtett világért 2008

10. 3. Új hangsúlyok a II. Vatikáni zsinaton 3.1. Az üdvösség címzettje minden ember: • Az egyház az egész emberiséghez kapott küldetést: mindenki Isten meghívottja. • Horizontja az egész emberiség. • „Az az öröm és remény, az a szomorúság és gond, amelyet a mi korunkban az emberek, különösen a szegények és a szenvedők éreznek, öröme és reménye, szomorúsága és gondja Krisztus tanítványainak is” (GS 1). • VI. Pál: az egyház ma nem lehet sem támadó, sem elzárkózó: hanem párbeszédet kell kezdenie a világgal. • Nemcsak a hívőket kell megszólítania, hanem minden jószándékú embert.

11. 3. Új hangsúlyok a II. Vatikáni zsinaton 3.2. Az embert evilági boldogulásában is segíteni kell: • A zsinat újfajta kapcsolatra lépett a világgal:felajánlotta szolgálatait, segítségét az emberiségnek (Gaudium et spes). • Evilág és túlvilág nem szemben áll egymással, hanem egymásra épül. • Földi boldogulásunk és a túlvilági üdvösség egymásba kapcsolódik. • II. János Pál: „az egyház útja az ember”. • „Az emberiség egyetemes törekvése az emberhez méltóbb élet” (GS 9).

12. 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában A teológia három területen mozgásba lendül: • a Szentlélek • a Szentháromság • az egyház mint communio. E teológiai nézetek találkoztak a kor felismeréseivel az antropológiában, a pszichológiában, a filozófiában, és kölcsönösen megtermékenyítették egymást.

13. 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában 4.1. Hivatalos megnyilatkozások „Isten a szeretet: benső életét a személyes szeretetközösség misztériumában éli” (Familiaris consortio). „A férfi és a nő hivatást kapott arra, hogy kölcsönösen ’egymásért’ létezzenek: kölcsönös segítségére egymásnak” (Mulieris dignitatem). „A családnak maga a Szentháromság a mintaképe” (Családkörlevél).

14. 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában 4.2. A teológia és a perszonalista filozófia találkozása • Az ember nemcsak individuum, hanem kapcsolatokban élő személy, individuális és kommunikációs lény egyszerre. • Az emberek csak a szeretet közösségében tudnak személy voltukban is kiteljesedni. • Az együttlét több a puszta létnél. • GS: az emberek szeretet-egysége az isteni személyek egységéből ered. • Az ember csak akkor találhat önmagára, ha ajándékul adja önmagát. • Martin Buber: Én és Te. • Kommunió és kommunikáció egymásra hatása.

15. 5. A Boldogabb családokért! körlevél aktualitása • A körlevél tíz év után is maradandónak bizonyul. • Azóta fölerősödött viszont néhány veszélyes tendencia. • A megváltozott emberkép, világkép, gazdasági-társadalmi viszonyok, közvélemény súlyosan károsítják a családot mint alapvető emberi közösséget.

16. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.1. Szocio-kulturális-etikai változások: • a házasság értékvesztése • a válások növekvő, a házasságkötések csökkenő száma • a gyermekvállalási kedv megfogyatkozása • a hosszú távú tervezés és elköteleződés meggyengülése • az individualisztikus (szingli) létforma terjedése.

17. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.2. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje: • pozitív fejlődés, de sok torzulással is. • Szabadság: Emberi Jogok Nyilatkozata – de csonka az felelősségek és kötelességek nélkül. • Egyenlőség: Minden diszkrimináció megszün-tetése. Ez helyes, de félremagyarázható. • Testvériség: a szolidaritást, a közjó szolgálatát gyengíti az individualizmus. • Átalakult a boldogság fogalma és az emberkép is.

18. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.3. Az emberkép torzulása: A folyamat két szakasza: 6.3.1. Homoszexuális kapcsolatok Követelésük: • az egynemű kapcsolatok legyenek a házassággal azonos szinten • A házasság definíciójának módosítása.

19. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.3. Az emberkép torzulása: 6.3.1. Homoszexuális kapcsolatok De: a/ Természettörvény, hogy a házasság férfi és nő kapcsolata. b/ Más a magánjelenség és a társadalmi intézmény. c/ Tilos a homoszexuális kapcsolatok jóváhagyása, de a homoszexuális személyek hátrányos megkülönböztetése is (Hittani Kongregáció).

20. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.3. Az emberkép torzulása: 6.3.2. Gender mainstreaming ideológia Kulturalizmus: a nemi identitás kulturálisan meghatározott, a személy maga ruházza fel jelentéssel testi valóját, amely társadalmi közmegegyezésen vagy az egyén szubjektív döntésén alapszik. Szétválasztja a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nemi szerep (gender), másként a „kulturálisan konstruált nemi szerepet”. II. János Pál: „új manicheizmus”.

21. 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.1. Elemzés: 7.1.1. A bennünket körülvevő társadalomban (közvélemény, jogalkotás) • a frontvonalak erősen eltolódtak, • fontos az új jelenségek kritikus felmérése 7.1.2. Az egyház lelkipásztori tevékenységében: új feladatok, lehetőségek, nehézségek

22. 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.2. Akcióterv ad intra, az egyházon belül: • Családpasztoráció, családsegítő szolgálat • lelkipásztori terv a megváltozott körülmények tudatában • a homoszexuálisok pasztorációja • családbarát közösségek építése. • Az emberi alapok erősítése: nevelés a hűségre, a hosszú távú tervezésre, az elköteleződésre, a kapcsolatok teremtésére, megtartására. • A boldog családok példája: miért jó kereszténynek, házasnak lenni?

23. 7. Lelkipásztori feladataink ma7.2. Akcióterv az egyházon belül Más országok egyházainak tapasztalatai: • USA: 5. éve: Nemzeti pasztorális akció a házasságért. www.foryourmarriage.org 2009-ben: (új) Családkörlevél • Németország: Akció 2008-2010: Liebe miteinander leben. • Évközi 2. vasárnapon: Családvasárnap • Egyetemi szintű családteológiai képzés! (Gaming)

24. 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.3. Akcióterv ad extra, a társadalomban: Két antropológiai konstans: • Az ember: • kétneműsége, test-lélek egységében • személyvolta, elidegeníthetetlen méltósága – a fogantatástól a halálig és azon túl • kapcsolatokra rendeltsége, azokban kiteljesedő személyisége 2. A család: • erősítése jogi-gazdasági védelme társadalmi érdek • nincs egészséges társadalom egészséges család nélkül • a családbarát társadalmi légkör előmozdítása

25. 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.4. A cselekvésben: összefogás minden jószándékú emberrel: • Kormányzati akciókkal (pl. Fro., USA, ENSZ Családév) • és civil kezdeményezésekkel(pl. Family Watch International, Doha Declaration, Preserve Marriage – Protect Children’s Rights). A cél: • A házasságot, a családot, a gyermeket védő törvények • családbarát politika, közvélemény

26. 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.5. Közösen megoldandó feladatok: • a (hagyományos) házasság védelme és erősítése • egészséges népességszaporodás • az emberi élet védelme annak minden szakaszában • a gyermekek nevelése, szocializálása, a primér kultúra átadása • a rászorulók (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) gondozása • az állampolgároknak érzelmi stabilitás biztosítása.

27. Deus caritas est: • „Az Erosz lényegszerűen hozzátartozik az emberhez; Ádám keres és ‘elhagyja atyját és anyját’, hogy megtalálja a feleséget; csak ketten együtt képviselik az emberlét egészét, együtt lesznek ‘egy test’.” • „Az Erosz a teremtésből eredően az embert a házasságra rendeli.” • „A kizárólagos és végleges szereteten nyug-vó házasság képe lesz annak a kapcsolatnak, amely Istent népéhez fűzi; a mód, ahogyan Isten szeret, az emberi szeretet mércéje lesz.”

28. Boldogabb családokért! Lukács László