A differenci ált fejlesztés pszichológiája

1. A differenciált fejlesztés pszichológiája A perceptuális fejlesztés

2. Az újszülött képességei • Működő érzékelő rendszerekkel jön a világra. • Vizsgálatok: változás létrehozása a környezetben, erre hogyan reagál; több inger egyidejű bemutatása; habituáció, diszhabituáció jelenségének vizsgálata; • Hallás: • Összerezzen a hangos zajra, fejét a hang irányába fordítja • Diszkrimináció (p és b hang) • Az emberi beszéd tulajdonságaira hangolt észlelési mechanizmusokkal születik.

3. Az újszülött képességei • Látás • Látórendszer nem jól fejlett: korlátozott látásélesség és fókuszálási képesség. • Jobban látják a közeli tárgyakat, vonzza őket az éles kontraszt. • Érdeklődnek az arcok ránt: görbe vonalak, erős kontraszt, érdekes élek, mozgás. • Ízlelés és szaglás • Kedvelik az édes szagokat és ízeket.

4. Az újszülött képességei • Néhány órás újszülött is képes tanulásra • Három hónapos korra kiváló emlékezet • Tanulás méhen belül is: preferálják • saját anyjuk hangját • az emberi beszédet, éneket • a szívdobogást • az ismerős mesét

5. Az újszülött képességei • Temperamentum - egyéni különbségek az aktivitási szintben => környezet változásaira adott válaszkészség => ingerlékenység - hangulatfüggő tulajdonságok - a csecsemő viselkedése is formálja a szülők válaszait - temperamentum kismértékben változhat a fejlődés során

6. Perceptuális fejlődés A csecsemők diszkriminációs képességei • Formaészlelés • Látásélesség egy hónapos korban nagyon alacsony: 1-5 éves kor között éri el a felnőttek szintjét. • Kontrasztérzékenység hasonló. • 3 hónapos korra már sejtheti az arckifejezéseket. • Görbe vonalak preferenciája

7. Perceptuális fejlődés, formaészlelés

8. Perceptuális fejlődés • Mélységészlelés • 3 hónapos korban jelenik meg, de csak 6 hónapos korra alakul ki • Mozgó tárgy követése: binokuláris diszparitásra való érzékenység (3 hónapos kor után) • Monokuláris távolsági jelzőmozzanatok fejlődésének vizsgálata => pl. vizuális szakadék vizsgálatai: a mászásra képes csecsemők mélységészlelése már viszonylag fejlett.

9. Perceptuális fejlődés • Konstanciák • Nyolcéves gyerekeknél a konstancia még mindig jelentősen alatta marad a felnőttekének. • Nagyság (6 hónapos), alak (9 hónapos), világosság, helyzet • A gyermekkor végéig labilis • Manipulációs tapasztalatok szerepe

10. Perceptuális fejlődés Nevelés szabályozott ingerfeltételek között • Az ingerlés hiánya • Megakadályozza a tanulást, idegsejt károsodást is okoz. • A látórendszer fenntartásához szükség van egy bizonyos mennyiségű fényingerre • A látás fejlődésében az élet korai szakaszában van egy kritikus periódus. Később az ingermegvonás kevésbé károsít

11. Perceptuális fejlődés Nevelés szabályozott ingerfeltételek között • Korlátozott ingerlés • Környezetben csak függőleges csíkok…vakok lettek a vízszintesekre. • Embereknél: első életévben tartósan bekötött szem látásélessége csökken. A kritikus periódus akár 8 évig is eltarthat. • Az ingerlés fontos a születéskor már meglévő perceptuális képességek fenntartásához és fejlesztéséhez.

12. Perceptuális fejlődés Nevelés szabályozott ingerfeltételek között • Az észlelés és a mozgás koordinációja • Tanulás szerepe • A tanulás az ingerekre adott válaszokban az önindította mozgások kivitelezését is igényli. • Embereknél: önindította mozgás elengedhetetlen a prizmaadaptációhoz.

13. A lokális és integratív észlelés folyamata

14. Perceptuális tanulás. Mit tudunk róla? • A folyamatot, melynek során gyakorlás vagy tapasztalat következtében tudatosság nélkül megtanulunk érzékelni valamit, amire korábban képtelenek voltunk, perceptuális tanulásnak nevezzük • gyakorlás hatására "finomodnak" az érzékek: a szolfézstanulás finomítja a hallást; a festés és rajzolás a látást; a borkóstolás az ízlelést; a talajtorna a finom koordinációhoz szükséges szomatoszenzoros, testhelyzettel kapcsolatos érzékelést. • A gyakorlás hatására létrejövő teljesítményjavulást korábban kognitívnak, azaz az információfeldolgozás magas szintjein végbemenőnek tulajdonították.

15. Perceptuális tanulás. Mit tudunk róla? • Kovács I. és mtsai: az elsődleges érzőkérgekben nemcsak a fejlődés korai, ún. kritikus periódusában, de a felnőtt agyban is plasztikus változások zajlanak le. Ennek első indikációja a szomatoszenzoros kéregből származik (Merzenich et al., 1988), de azóta már ismert, hogy az összes szenzoros szubmodalitás úgymint szaglás, ízérzékelés, hallás és látás kérgi területein is megfigyelhető. Retinális léziót követően megváltozik az elsődleges látókéregben lévő receptív mezők helyzete és mérete is.

16. Perceptuális tanulás. Mit tudunk róla? • A perceptuális tanulás az idegrendszer plasztikusságát tükrözi. A bekövetkező teljesítményjavulás hatása hosszú távú, hónapokig, akár évekig is eltart • A tanulás azonban nem deklaratív típusú, mivel nem jár tények és események tudatos memorizálásával. Az egyszerű vizuális feladatokban (például textúra diszkrimináció) észlelt perceptuális tanulás időbeli jellemzői hasonlóak a kifinomult motoros feladatok elsajátításához szükségesekhez • A perceptuális tanulás erősen ingerspecifikus!

17. Perceptuális tanulás. Mit tudunk róla? • A gyakorlat teszi a mestert: röntgenorvosok, szövettanászok • a perceptuális tanulás a vizuális feladatok egy jó részében specifikus a gyakorlásra használt inger alacsony szintű jellegzetességeire. Ez annyit jelent például a textúradiszkriminációs feladatban, hogy egy adott vonaliránnyal (például függőleges) való gyakorlás csak azonos irányú vonalak esetén vezet teljesítménynövekedéshez, a többi vonalirányra egyenként újra kell gyakorolni a feladatot • ez az irányspecifikus tanulás arra utal, hogy a tanulás biztosan agykérgi eredetű, mivel az irányszelektivitás először az elsődleges látókéregben jelenik meg.

18. Perceptuális tanulás. Kovács és mtsai • kontúrintegrációs inger. A kontúr kolineárisan irányuló Gábor-foltokból áll, melyek között a távolság valamivel kisebb, mint a háttérelemek közötti átlagos távolság • az egyetlen jelzés, ami lehetővé teszi a kontúr detekcióját, a kontúrt alkotó Gábor-foltok egymáshoz viszonyított iránya. Ennek kódolását az irányérzékeny agykérgi idegsejtek közötti irányfüggő anatómiai összeköttetések végzik (valószínűleg az elsődleges látókéregben). Így ezzel az ingerrel az irányfüggő összeköttetések szelektíven erősíthetők a gyakorlás során.

19. Perceptuális tanulás. Kovács és mtsai • A perceptuális tanulási feladatban alkalmazott kontúrintegrációs inger egyre nehezedő változatai. • A feladatban a képeken lévő, fekvő tojás alakú kontúrokról el kellett dönteni, hogy a tojás hegyesebbik vége jobbra vagy balra mutat-e. A feladat nehézségét a kontúrelemeknek a kontúr képzeletbeli vonalához képest való elforgatásával változtattuk, és mértük, hogy mi az a legnagyobb elforgatás, ami mellett még elvégezhető a feladat (küszöb). 23-24 fokos elforgatás már lehetetlenné teszi a feladat megbízható módon való végrehajtását (alsó ábra).

20. Közös figyelmi helyzet és perceptuális tanulás • A felnőtt tekintetét követve vagy vezetve figyelmüket közösen ugyanazon tárgyra/eseményre irányítják (kb. 18 hónapos korra ez teljesen kifejlődik) A megosztott figyelem lényeges eleme a kölcsönösség. Ez triádikus interakció (ennek része egy másik felnőtt és egy tárgy) • A közös figyelem tekinthető a pszichológiai fogalmak (naiv pszichológia) érett megértésének előzményeként, egy korán kialakuló szocio-kommunikatív készség, amelyben a figyelem megosztásának eszközei a gesztusok és a tekintet. • A gyermek részéről két megvalósulási forma: • válasz egy figyelemfelhívó ajánlatra • a helyzet kezdeményezése. • A felnőttek gyakran verbálisan kommentálják is a helyzeteket.

21. Közös figyelmi helyzet kognitív-perceptuális megközelítése • Az ASD-s gyerekeknél azt találták, hogy a fizikai világra vonatkozó perceptuális szerepváltásos feladatokban semmiféle sérülést, késést nem mutatnak, vagyis a közös figyelmi helyzetekben talált atipikus viselkedés nem vizuális percepciós deficit. • Érintett kognitív mechanizmusok: • intencionalitás detektálása • tekintetirány detektálása • figyelem megosztás mechanizmusa • a tudatelmélet • tipikus fejlődés esetén meghatározott sorrendben alakulnak ki

22. Közös figyelmi helyzet nyelvi megközelítése • A közös figyelmi helyzet, mint lehetőség, jelentéssel terhelt kontextus (meaning-laden context), amelyben a gyermek elsajátíthatja a nyelvet • 6 hónaposan mutatott tekintetkövető viselkedés jó predikciós erővel jósolta be a 18 hónapos kori receptív és expresszív nyelvi készségeket • Tomasello: a csecsemő másokra, mint szándékkal bíró lényekre kezd tekinteni, mert egyrészt egyre tudatosabb saját szándékait illetően, másrészt kibontakozik az az innát képessége, hogy másokat saját magához hasonlónak tekintsen. A szándéktulajdonítást tartja veleszületett tulajdonságnak, és minden mást, pl. nyelvelsajátítást, ebből vezet le. • Az intencionális-kauzális gondolkodás, melynek első markáns jele a megosztott figyelem, tekinthető egyfajta evolúciós „ugrás”-nak, ami az emberi elme összetettségének magyarázatául szolgálhat

23. Közös figyelmi helyzet szocio-affektív megközelítése • A közös játékhelyzetben megvalósuló szemkontaktus, érintés, mosoly és egyéb csecsemő és felnőtt közötti érzelemkifejező játékos viselkedéselemek megalapozói és ösztönzői a közös figyelmi viselkedés kialakulásának. • A szocio-affektív modell szerint a közös figyelmi viselkedés mintázata a korai interszubjektivitástól a diádikus interakciókon keresztül a triádikus kapcsolatok felé mutat • Ez a modell az érzelmi regulációt fontos komponensnek tartja.

24. Fejlődés részképességekként • Hároméves kor előtt – szenzomotoros intelligencia időszaka – az észlelési és motoros funkciók egymásba fonódva, egymástól el nem választhatóan működnek. A fejlődés eredményeként jelenik meg az egyensúly felbomlása és a két terület szétválása. • 3-6 éves korra a látás veszi át a vezető szerepet. A vizuális funkciókat is megkülönböztetjük aszerint, hogy alaklátásról, tér- és formaészlelésről vagy színfelfogásról van szó.

25. Fejlődés részképességekként (alaklátás) • 1. Az alaklátás (összetartozó részek egységes egészként való felfogása, „Gestalt-látás”) fejlődésében az óvodáskor folyamán a szinkretizmus dominál. • globális látásmód, a „strukturálatlan-egészleges” felfogás a jellemző. A gyermek nem képes még a részelemek felismerésére. Nincs kellő összhang a vizuális és a motoros funkciók között sem. Ezt jól mutatja olyan feladat, ahol különböző geometriai formákat, alakzatokat helyezünk a gyermek elé, és azt kérjük, hogy rajzolja le. A 3-4 évesek vizuálisan már jól megkülönböztetik azokat, de rajzaikban teljesen egyforma alakzatokat produkálnak. • a 4-5 évesek alakfelfogása analitikus. A gyermek már felismer egyes struktúraelemeket, és azokat izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül ragadja meg. Ez átmeneti stádium az alaklátásban. • 6-7 éves korban a „strukturált egésznek” a felfogása. Egész és rész összefüggésének helyes felismerése az írás és az olvasás tanulásának alapvető kritériuma

26. Fejlődés részképességekként (formaészlelés) • A formaészlelés (forma, nézet, felület, nagyság) hasonló fejlődési vonulatot mutat. Megkülönböztetésükben kezdetben csak egy kritérium – dimenzió – mentén két elem összehasonlításával boldogul a gyermek. • A felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ. (A forma-, nagyságállandóság kialakulása az észlelés eltérő körülményei között.) Fejlődése abban jut kifejezésre, hogy egyre pontosabb lesz a felismerés és megkülönböztetés, s egyre több dimenzióra kiterjedő • 5-6 éves korra képes a gyermek több tárgyat elrendezni egyidejűen nagyság, szín és forma szerint.

27. Fejlődés részképességekként (színészlelés) • A színfelismerésre már a hároméves gyermek is képes, de a megnevezést tanulnia kell. A színek megnevezése nehéz, absztrakciós teljesítmény a gyermek számára, hiszen egy elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól szemléletesen nagyon különböző tárgyak tulajdonságaiból. (Más nagyság, más forma, más tárgy, és mind piros!) A szín mint absztrakció jelenik meg. • Mindez annak ellenére, hogy a színinformáció könnyen hozzáférhető, figyelemelőttes

28. Hogyan fejlesszünk? • Azonos korosztályú gyermekeknél nem a szenzoros megkülönböztetésben van hiányosság, hanem a szenzoros jelentéseknek megfelelő verbalizációban. Ez szorosan összefügg a szociális környezet beszédfejlettségével. Sok, szociálisan hátrányos gyermek nem azért nem tudja megnevezni az adott különbözőségeket, mert azokat nem ismeri fel, hanem azért, mert hiányoznak szókincséből azok a szavak, amelyekkel a különbözőségeket leírhatná. • A fejlesztésben tehát a szenzoros gyakorlás mellett mindig jelen kell lennie a verbalizálásnak is – vagyis az észlelt eredmények tudatosításának.

29. Hogyan fejlesszünk? • Simon és Formanek: óvodások képeslapokat csoportosítottak forma, szín és tartalom (amit ábrázol) alapján, 5-6 éves korban tapasztalták a legintenzívebb fejlődést: • 4-5 évesek megoldásában 54% hibás, 46% jó, • 5-6 évesek megoldásában 23% hibás, 77% jó, • 6-8 évesek megoldásában 28% hibás, 72% jó. • Az észlelés differenciációja, az észlelési állandóság, a rész-egész viszony helyes megragadásának képessége úgy tekinthető, mint a 4-7 éves életkor leglényegesebb intellektuális karakterisztikuma.

30. A térészlelés és testséma fejlődése • A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezésének stabilizálódása alapvetően meghatározott a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma tudatosságának alakulásától. • A testséma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és részei között fennálló térbeli relációk leképezése, ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való integrálódása. • A testfelszín sémájáról taktilis-motoros, vizuális információkat nyerünk, egyazon időben észleljük a különböző testhelyzeteket, testmozgásokat, belső állapotokat is. Ezek összeszerveződése, vizuális testmodellé válása, vizuális tükröződése hozza létre a tudatban a testsémát.

31. A térészlelés és testséma fejlődése • A 4 éves felszólításra megmutatja a főbb testrészeket (fej, arc, törzs, végtagok) • A 6-7 éves szinte minden testrészt hibátlanul azonosít • 9-10 éves korra az ujjakat is hibátlanul felsorolja. • Az első téri világ: a karnyújtásnyira lévő, majd fokozatosan táguló környezet. Saját teste a térben az alapvető kiindulási pont a téri tájékozódásban. Saját testrészeinek, szimmetriájának tudatosodása teszi lehetővé a jobb és bal irányok megkülönböztetését.

32. A térészlelés és testséma fejlődése • A periódus kezdetén a jobb és bal irányok megkülönböztetése várható el, ez is fokozatosan alakul ki; elsőként a domináns kéz felismerése, majd a jobb és bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése • 6 éves kortól várható a keresztirányú asszociációk kialakulása és biztos használata. A lent és fent megkülönböztetésében saját teste, testrészei adhatnak segítséget, majd egyre jobban átvihető ez a rajta kívül létező dolgok téri elrendezésére.

33. A térészlelés vizsgálata • Meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban. • Edtfeldt: mértani figurák, „absztrakt Gestaltok” térdimenzióit kell a kísérleti személyeinek felismerniük, és ennek alapján párosítaniuk. Míg a 3-4 évesek 50-60%-os hibázással dolgoztak, 5-6 éveseknél a hibaszázalék 10-20 volt. • A térészlelésben 5-7 év körül mutatkozik a legintenzívebb fejlődés. A térirányok felismerésének és megkülönböztetésének képessége, illetőleg ennek fejletlensége húzódik meg bizonyos betűtévesztési hibák mögött (b–d, d–g, p–g, b–g stb.). • A differenciált iránymegkülönböztetés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek szókincsében meglegyenek az adekvát kifejezések: pl. eléje, mellé, közé, háta mögé, fölé, alá.

34. Vizsgálati módszerek (EDT)

35. Vizsgálati módszerek (Frostig) • http://www.scribd.com/doc/7341785/Frostig-teszt