A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés

1. A fizikai környezet és a bűnözésÉpítészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 – endre@dallos.hu

2. Tartalom • Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Létjogosultsága • A városi bűnözés • Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen? • Elméleti alapok • A védhető terület • Példák

3. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Ami biztosan nem az: • nem vagyonvédelem • nem térfigyelés • nem elkülönítés (szegregáció) • nem tömbrehabilitáció • Akkor mi a csoda ez? Az építészeti bűnmegelőzés olyan építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása, amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés lehetőségeit csökkentik, illetve megszüntetik.

4. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Helye a bűnmegelőzésben • szituatív bűnmegelőzési módszer (a bűnalkalmak csökkentése érdekében a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt elősegítő körülmények megszüntetése vagy csökkentése érdekében kifejtett tevékenység ) • speciális prevenció (konkrét esetben alkalmazott megelőzési intézkedés, amely során a személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül felhasználásra)

5. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Miért jó ez? • nem tüneti kezelés, hosszú távú megoldás • látványos, egyszeri „befektetés” • aránylag nagy területen alkalmazható • nem áthelyezi a bűnözést, hanem megszünteti azt • több bűncselekmény fajta megelőzését teszi lehetővé • közösség kovácsoló hatású (integráció) • komplex módszer • Hátrányok? • nem minden település típus esetében alkalmas módszer • bizonyos esetekben gazdaságtalan, illetve nem megvalósítható • Magyarországon szinte ismeretlen

6. Létjogosultsága • A „kályha” I. • 115/2003. (X.28.) OGY. határozat • prioritások: • a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése • a városok biztonságának fokozása • a családon belüli erőszak megelőzése • az áldozattá válás megelőzése,… • a bűnismétlés megelőzése • ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok • biztonságos környezeti tervezés, építkezés elveinek érvényesítése a várostervezésben, a lakásépítéseknél (…) és az építési engedélyezési eljárásban • a bűnmegelőzés szempontjainak érvényesülése a településfejlesztési politikában • közvilágítási szabványok áttekintése • gépjármű forgalom tervezése • önkormányzati feladatok • a természetes környezet és a közterületek biztonságának megteremtése

7. Létjogosultsága • A „kályha” II. • Európai Unió • prioritások: • a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése • a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentése • a városi bűnözés csökkentése • a szervezett bűnözés megelőzése • kötelező feladatok a Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül • a természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is megerősítő megteremtése • a közterületek biztonságának megteremtése • ENSZ • 1995/9. Guidelines for the preventions of urban crime • útmutató városi bűnözés megelőzésére • USA • CPTED (Crime prevention throught environmental design) • környezeti tervezési eljárások gyűjteménye

8. A városi bűnözés • Miért beszélünk folyton a városokról az építészeti bűnmegelőzés kapcsán? • mert az építészeti bűnmegelőzés ott érvényesül a legjobban • mert a bűnözés alapvetően városi jelenség

9. A városi bűnözés Forrás: ERÜBS, KSH

10. A városi bűnözés • Tipikus városi bűncselekmények I. • Erőszakos bűncselekmények • személy elleni • súlyos testi sértés  • szexuális indíttatású erőszakos bcs.-k  • emberölés és kisérlete  • zsarolás  • rablás, kifosztás  • dolog elleni • rongálás  • garázdaság 

11. A városi bűnözés • Tipikus városi bűncselekmények II. • Vagyonelleni bűncselekmények • rongálás  • lopás, betöréses lopás  • csalás  • gépjármű önkényes elvétele  • Közlekedési bűncselekmények • közlekedési baleset okozása  • gépjármű vezetése ittas vagy bódult állapotban 

12. A városi bűnözés

13. A városi bűnözés 4. Záhony 2. Tokaj 5. Baktalórántháza 1. Visegrád 6. Hajdúhatház 3. Siófok 7. Balatonföldvár

14. Történeti áttekintés • Az építészet funkciója • elsődleges rendeltetése • biológiai jellegű: védelem az időjárás és a környezet egyéb erői ellen • másodlagos rendeltetés • védelem az ellenségek ellen • magán- és nyilvános szükségletek kielégítése • reprezentatív, szimbolikus

15. Történeti áttekintés • Az ókor I. • Mezopotámia • városok szerkezetét a tulajdonviszonyok határozzák meg • tetszőleges utca vezetés és szélesség, sikátorok • lakóépületek egy-, kétszintes, belsőudvaros házak • ablaktalan falak, keskeny utcai kapu • Egyiptom • sűrűn lakott ország – koncentrálódás a városokba • égtájak szerinti tájolás • szabályos körvonalak és utca hálózat • a város területe szabályos négyszög, falakkal világosan elhatárolva a környezettől • csatornák és tavak a városokban – zajtalan és praktikus közlekedési útvonal • társadalmi szintek elkülönített lakónegyedekben

16. Történeti áttekintés • Az ókor II. • Görögország • nincs általános érvényű rendszer • az elrendezés ritkán zárt vagy geometrikus • a városfal a függetlenség jelképe • Róma • csak az új városok építésénél alkalmazzák a szabályos városépítés gyakorlatát • a város alapelrendezése a kozmikus rend (disciplina) része és lekjépezése • a falak és kapuk a városi függetlenség jelképei

17. Történeti áttekintés • Középkor • a városok a római útrendszer csomópontjaiban maradtak fenn • a Dunától északra, a Rajnától keletre már nincsenek városok • a városok elterjedése nyugat-kelet és dél-észak írányúak • a városok úthálózata a terephez igazodott • a párhuzamos utca rendszer a vásárhelyekre (Lipcse) jellemző • az utcahálózat és a telekelosztás általában világosan tükrözi a társadalmi tagozódást (zsidó negyed, céhek utcája, stb.) • a város védelmét a falak biztosítják

18. Történeti áttekintés • Újkor • az „ideális városok” kora • szoros összefüggés áll fenn az eszményi kialakítású város és lakóinak erkölcsileg kifogástalan, értelmes élete között • a XV. században befejeződött a középkori városalapítási láz • a városalapítások tudományos-elméleti jellegűek (Sforzinda) • új erődítési technikák (pl. füles bástya) • a városi funkciók elkülönítése (pl. Párizs) • a városokat védő városfal szerepe lecsökken, sőt gátja a város fejlődésének, terjeszkedésének

19. Történeti áttekintés • A modern városok • ipari forradalom hatása, a népességrobbanás a városok gyors növekedését hozta • a reprezentatív központokban nagyvonalúság, esztétika • az iparvárosokban a funkcionalitás érvényesül • a városok terjeszkedése öntörvényű • közlekedés, szállítás, ellátás problémái • megjelenik a kertváros és mozgalommá válik (Howard) • a lakórészek az ipari környékek köré épülnek – ha megszűnik az ipar megindul a lecsuszás (pl. Ózd) • koncentrálódnak a funkciók (magasházak, bevásárló központok)

20. Elméleti alapok • Előzmények I. • Guerry (1833) – a bűnözés egyenlőtlen térbeli eloszlását vizsgálta Franciaországban • Fr.o. északi megyéiben a vagyon elleni, a déliekben az erőszakos bűnözés dominál • magyarázata: hiányos képzés, szegénység, népsűrűség, egyenlőtlen esélyek • Quetelet (1835) • okok még az egyes környékek eltérő „moralitása”, az eltérő „kísértés”, a bűncselekmény elkövetésének „könnyűsége” • „Chichagó-i iskola” I. (1920-as évek) • R. E. Parle és E. W. Burgess ökológia szociológiai vizsgálatok a városrészek bűnözésének meghatározására

21. Elméleti alapok • Előzmények II. • „Chichagó-i iskola” II. (1960-as évek) • C. R. Shaw és H. D. McKay kiterjesztették a vizsgálatokat más amerikai nagyvárosokra is (pl. Philadelphia, Cleveland, stb.) • 14-18 éves gyanúsítottakat és fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak • kimutatták többek között, hogy • az iskolakerülés, a fiatalkori és felnőttkori bűnözés eltérő arányban fordul elő a városok egyes kerületeiben • a deviáns viselkedési normák előfordulása fordítottan arányos a városközponttól mért távolsággal • a deviáns magatartásmódok összefüggést mutatnak a terület épületeinek leromlottságával, a népességelvándorlással • ezek a magatartásmódok előfordulási arányai időben stabilak

22. Elméleti alapok • Előzmények III. • Európai kutatások (1960-as évek) • nem tudták bizonyítani a „zóna elméletet”, mert az európai nagyvárosok nem sugárirányban bővültek • Todorovich (Belgrád) a fiatalkorúak lakóhely szerinti bűnözését vizsgálta • Szabó Dénes Fr.o-ban és Belgiumban vizsgálta a városi és falusi bűnözést • Herold (Nürnberg) a tettesek lakóhely, mobilitás szerinti megoszlását vizsgálta

23. Elméleti alapok • Előzmények IV. • Korszakváltás (kb. 1960-70-évek) • kriminálgeográfiai kutatások egyre kisebb területre koncentrálódtak, míg eljutottak a háztömbök, házak bűnözési szempontú vizsgálatához és a bűnözési alkalmat állította a vizsgálat homlokterébe • eredményeik kimutatták, hogy bár a bűnözésben és egyes bűncselekményfajtákban kimutatható az ország- vagy városrészek típusai szerinti halmozódás, azonban mindezek visszavezethetők arra az egyszerű tényre, hogy bizonyos körülmények – társadalmi, gazdasági, építészeti- „szívják”, elősegítik a bűnözést

24. A védhető terület • „Defensible Space” I. • Oscar Newman - 1973 • vizsgálatával arra keresett választ, hogy van-e a lakóházak és lakóterületek – a lakókörnyezet – kialakítása és a bűncselek-mények között összefüggés • New York kb. 150 ezer városi tulajdonban lévő lakását figyelte meg (kb. 528 ezer ember) • a NY-i városi lakásigazgatás adatait dolgozta fel háztípus, házmagasság és környezet szerint • megfigyelte, hogy • a túlnépesedést a vidékről és külföldről beáramlott, alacsony jövedelmű tömegek okozzák • ez a tömeg a megszokott földszintes vagy néhány emeletes házak helyett pontszerűen épített toronyházakban élt, amelyet minden oldalról közterület határolt • ott nőtt nagyon a bűnözés, ahol alacsony jövedelmű családok magas házban laktak

25. A védhető terület • „Defensible Space” II. • megállapításai • bűnözés szempontjából az olyan toronyházak a legveszélyesebbek, amelyek • 7 emeletnél magasabbak (ezekben kb. 150-1000 család lakik) • egyetlen bejáratuk és közös előterük van, amely az épület belsejébe vezet • az emeletenkénti folyosók jellemzően egy közös szakaszból állnak, amelyeken kétoldalt helyezkednek el a lakásbejáratok • az épületben sem portás, sem házmester nincs • az előterek, a folyosók, a lépcsőházak és a liftek teljesen nyilvánosak, oda bárki beléphet

26. A védhető terület • Mi a probléma gyökere? • Nincs közösségi kontroll!

27. A védhető terület • A közösségi kontroll területeinek típusai I. • magánterület • saját használatú térrész • a külvilágtól elzárt • a nyilvánosság kizárása • lakások, építmények, amelyekben élünk • fél-magánterület • egy adott építményen belül az ott lakók, illetve az általuk meghatározott személyek által kizárólagosan használható terület • az ott tartózkodást igazolni kell • közös folyosók, helységek, a külvilágtól fizikailag vagy jelképesen elzárt külső területek, parkok és játszóterek

28. A védhető terület • A közösségi kontroll területeinek típusai II. • fél-nyilvános terület • nem kizárólagos használatú • átmeneti területek a magánhasználatú részekhez • általában kevés ember használja • az itt tartozkodást igazolni kell • a ház bejáratához vezető, de tulajdonjogilag a házhoz tartozó területek • nyilvános terület • itt senkinek sem kell igazolnia tartózkodásának jogosultságát • közterületek, közfunkciót ellátó középületek, építmények

29. A védhető terület • Épülettípusok és a közösségi kontroll • családi ház • különálló, ún. iker, sorház • társasház • lift nélküli, max. 3-4 emeletes ház • „pesti” bérház • lifttel rendelkező, max. 5-6 emeletes,körfolyosós vagy belső lépcsóházas • magas- vagy toronyház • lifttel rendelkező, több emeletes lakóépítmények

30. A védhető terület • A lakókörnyezet és a közösségi kontroll • sorházas beépítés • társasházas övezet • lakópark • lakótelep

31. A védhető terület • A védhető terület kialakítása I. • alapelv: az építészeti bűnmegelőzési módszerek alkalmazásával a bűnalkalmak megszüntetése • közösségi kontroll megteremtése • az egyén szabadságjogainak maximális érvényre jutása • kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szintjén lehet eredményes • a lakókörnyezet olyan kisebb részre történő felbontása, amely lehetővé teszi a lakók számára az idegenek kiszűrését • 6-10 családnál nem nagyobb egységek, mert különben nő a „zsúfoltság” érzése – ellenirányú folyamat

32. A védhető terület • A védhető terület kialakítása II. • közösségi területek kialakítása • puffer zónák kialakítása • a közös használatú területekre teljes rálátást kell biztosítani • az utcáról is jól láthatóak legyenek a közösségi területek • Utcák, terek átalakítása • vissza kell „szerezni” a közösségi kontrolt az utca felett • az utcák átmenő forgalmának csökkentése, illetve megszüntetése • közvilágítás átalakítása • fizikailag elkülöníteni a lakókörnyezeteket • növényzet megfelelő kiválasztása és kialakítása

33. A védhető terület • A védhető terület kialakítása III. – utca kialakítások

34. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében I. • családi házak • nem a bentlakók által ellenőrizendő területeket kell kialakítani, hanem a szomszédok és az utcán közlekedők számára kell kontrolt biztosítani • tipikus hiba: magas, átláthatatlan kerítések • jó megoldás: magas, de átlátható (kard, cső) vagy az áthatolást gátló növények használata kerítésként (tűztövis, borbolyafélék, galagonya) – természetesen megfelelő magasságban • a kertben a növényzet kialakítása se gátolja a rálátást

35. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében II. • társasházak • a legjobb kialakítást teszi lehetővé • a pihenő- és játszórész elkülönítése • közös használatú térrészek megfigyelhetőségét biztosítani (pl. üvegfalú lépcsőház) • lakóparkok • hamis biztonság érzetet adhat a zárt terület • egészséges arányban szabad csak keverni mesterséges ellenőrző eszközök használatát, különben a közösségi kontroll veszhet el • itt is érvényes a családi házakra vonatkozó ajánlások

36. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében III. • lakótelepek • a legnehezebb, bizonyos esetekben lehetetlen feladat • elsődleges cél a hiányzó átmeneti (puffer) területek kialakítása – pl. körbekerítés • a lakóközösségek kisebb egységekre osztása fizikai elhatárolással is épületen belül

37. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében IV.

38. Mi a helyzet? • Magyarország • OBmK pályázatok • önkormányzati stratégiákban nem lelhető fel • alig ismert módszer • szakképzésnek nem része • Külföld • USA: számtalan városban eredményesen alkalmazva (Dayton – Five Oaks) • Ny-Európa: vannak kezdeményezések (Anglia, Hollandia)

39. Összefoglalás • Az építészeti bűnmegelőzés lényege • a bűnalkalmak megszüntetése • az így kialakított területről a bűnözés nem helyeződik át más (szomszédos) területekre, hanem MEGSZŰNIK! • komplex, hosszútávú prevenció • a társadalmat integráló hatású • nem egy bűncselekmény típusra alkalmazható

40. Irodalom • Dr. Korinek László – Hima Tamás: A bűn barikádjai – Építészeti bűnmegelőzés, Falu Város Régió, 1995/1-2, 3-4, VÁTI Kht. • Irk Ferenc: Városi biztonság, nagyvárosi bűnözés. Belügyi Szemle, 2005/3 • Lukovich Tamás: Városépítészet és biztonság. Belügyi Szemle, 2005/3 • Dallos Endre: Bűnmegelőzés az építészet aspektusából. RTF, 2006.

41. Köszönöm a figyelmet!