Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

1. A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

2. A TMR (total mixed ration =komplett v. teljes takarmánykeverék ) A TMR ( HOMOGÉN KEVERÉK ) etetésének előnyei • egész évben azonos összetételű TMR etetése a csoporton belül, kiegyenlített táplálóanyag-ellátottság • takarmányozás: termelési szint és laktációs stádium szerint • irányíthatóság, munkatermelékenység fokozása • az állat ne tudja a számára ízletesebb komponenseket kiválogatni, • az anyagforgalmi zavarok (elsősorban a bendőacidózis, ketózis) megelőzése, • termeléscsökkenés megelőzése (rangsor: üszők-tehenek) • a takarmányfelvétel táplálóanyag-ellátottság egyedi különbségeinek csökkentése csoporton belül • a tehén táplálóanyag-ellátottságának kiegyenlítése egy napon belül bendő kémhatásának napi ingadozása csökkenthető • bevezetésével: 2-3 kg/tehén/nap értékkel javul a tejtermelés

3. A TMR előállításának lépései kitermelés bemérés aprítás keverés (5-10 perc) kivetés

4. A TMR előállításának lépései • 1. Kitermelés a tárolótérből • Szilázs kitermelése: • Cél: a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. • Kitermelő szerkezet: • falközi silókból speciális gépekkel történik (silómaró, blokkvágó), vagy szükség esetén • univerzális rakodó-berendezésekkel. • Silómaró/blokkvágó: • előny, ha a silómaró frontális illesztésű. • amennyiben a vontatott berendezésen hátul van a silómaró, úgy a silófalat bontás közben a kezelő személy nem látja!

5. A TMR előállításának lépései • Kitermelés a tárolótérből • Bála (lucerna, széna, szalma egyéb) kitermelésére: • fedett szín alól vagy kazalban tárolt, lefedett vagy csomagolt bálából erőgép üzemeltette rakodók (homlokrakodó), • magajáró rakodógépekszálas vagy aprított formában • keverő-kiosztó kocsi silómarója (már előkészített bálából) • keverő-kiosztó kocsi felépítése szerint • a bála a robosztus felépítésű függőleges keverőcsigával rendelkező berendezésbe egyben berakható • vízszintes keverő berendezés esetében előaprítás szükséges (kalapácsos vagy késes bálabontó) a keverőcsigák kímélése és az egyenletes aprítás érdekében

6. A TMR előállításának lépései • 1. Kitermelés a tárolótérből • Abrak kitermelése: • történhet a toronysilóból közvetlenül, • a tárolótérből csigás szállító segítségével a keverő-kosztó berendezésbe, • kanállal ellátott rakodógéppel.

7. A TMR előállításának lépései • 2. Bemérés • A keverő- kiosztó berendezés alváza és a kocsiszekrény között elektronikus mérleg található (elektrotenzometrikus mérleg), • a mérés elméleti hibahatára:2-5 %-os • A gyakorlatban abemérés hibája főként a mérőrendszer érzékenységétől és a kezelő személy figyelmétől függ, de a komponensek tömegének aránya és a bemérési sorrend is lényeges. • A berakodás és a keverés mindig a komponensek arányától függ: a nagyobbtól haladunk a kisebb felé • A betöltés során a folyamatos működtetés fontos, mivel a töltött tartályban lévő, takarmányba „beágyazódott” berendezés indítása nagy (lökésszerű) igénybevétellel jár. Ez erőátviteli meghibásodást okozhat (meghajtólánc elszakadhat, nyírócsapszeg elnyíródhat).

8. A TMR előállításának lépései • 3. Aprítás: • A vízszintes alsó keverőcsigán elhelyezett különböző profilú kések • hagyományos alternáló fűkasza mozgópengéje, • íves profilú kések, • körkések a berakott szálasanyagok továbbaprítására szolgálnak. • Az ellenpenge szerepét a kocsiszekrény oldalfalára erősített sima vagy recézett borda látja el. • Az aprítás mértéke és a befektetett energia függ • a kések számától, elhelyezésétől és aktuális állapotától (éles-életlen), • a keverés időtartamától, • a szénabála nedvességtartalmától (szabad tárolás: a nedves bála nehezebben aprítható)!

9. A TMR előállításának lépései • 3. Aprítás: • A vízszintes tengelyű csigával szerelt berendezések • érzékenyek a bálasúlyra és a bála állagára (pl. vizes bála). • ezért általában előaprított anyagot termelnek bele • A függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések robosztus kivitelükből adódóan képesek az egész hengerbála egy menetben történő aprítására. • az aprítás mértékét és időtartamát jelentős mértékben befolyásolja a kések állapota. Alapanyagtól függően, de 3 havonta javasolt a késeket élezni, vagy cserélni. • függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések késeit a nagyobb igénybevétel miatt gyakrabban kell ellenőrizni és élezni.

10. A TMR előállításának lépései 3. Aprítás: • Hazai tapasztalatok szerint a TMR és ezen belül a szilázs/széna frakcióméretének kialakításában az alábbi berendezések játszanak szerepet • Szilázs: • a járvaszecskázón a kések sebessége, az állókés élessége és a szemroppantó henger beállítása (0,4 cm): hosszirányban zúz. • a keverő-kiosztó kocsi munkája nem befolyásolja jelentősen a szecskaméretet • a silómaró tovább aprít, a blokkvágó nem befolyásolja a szecskaméretet • Széna: • a bálázón lévő kések és számuk (több, mint 20db kés biztosít csak megfelelően egyenletes, 10-15 cm közötti mérettartományt) • silómaró alkalmazása a széna betermelésére (előaprítás) • bálaaprító (kalapácsos) vagy szeletelő (késes) berendezés alkalmazása előaprításra • keverő-kiosztó kocsi csigáinak elhelyezkedése, a rajtuk lévő kések és állapotuk • a keverés időtartama • ezek kombinációja

11. A TMR előállításának lépései • 4. Keverés: • A kocsiszekrényben található komponensek keverését a keverő-kiosztó kocsira szerelt • függőleges 1 vagy 2 (esetleg 3 csiga: > 20m3) csiga, illetve • vízszintes tengelyű 1-2-3-4 csiga végzi. • A keverés energiaigényét • a takarmány jellemzői (szárazanyag, nedvességtartalom) és • a konstrukció is befolyásolja. • Rövidebbre szecskázott és kisebb szárazanyag-tartalmú anyagok (kukoricaszilázs) esetében kevesebb energia szükséges. • A motollás és a függőleges keverőcsigás berendezések általában lazább keveréket készítenek. • Keverési időtartam: 3-10 perc (függ a keverő-kiosztó felépítésétől, a kocsiszekrény befogadóképességétől és a benne lévő anyag mennyiségétől).

12. A TMR előállításának lépései A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket! • A gépforgalmazók maximum 4-8 perces keverést javasolnak, így az ezen túl tartó keverés feleslegesen növeli • a túlzott frakcióméret csökkenéssel járó kockázatot, • a fajsúly szerinti osztályozódást. • A redukció mértékét befolyásolja a keverés módja • működik-e a gép a betöltés ideje alatt, • időtartama és • a keverő típusa (Kammel, 1995). • Nyugati tanulmányok azt bizonyítják, hogy ha az állatok szélsőséges fizikai szerkezettel bíró (hosszú vagy rövid részeket túl nagy arányban tartalmazó) takarmányt kapnak, nem képesek potenciális termelőképességüknek megfelelően produkálni.

13. A TMR előállításának lépései A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket! • Megfigyelték, hogy mind vertikális, mind horizontális keverőknél, az ajánlottidőn túli15 perceskeverés átlagosan • 9 %-kal csökkentette a hosszú (>19 mm) frakciók arányát, • szilázs esetében a csökkenés elérte a 28 %-ot, • szálas széna alapú takarmánynál pedig a 38 %-ot. • a rövid (<8mm) részek mennyiségében 20 illetve 25 %-os növekedést tapasztaltak az egyes takarmányadagokban (Rippel, 1998). • Kísérletben: fű-, kukorica- és lucernaszilázst vizsgáltak. A 30 percig tartó keverés során az 5., 10., 15., 22. és 30. percben vettek mintát. • míg afűszilázsméretének csökkenése viszonylagegyenletesképet mutatott (2-3 %percenként), addig • a lucernaszilázsnálaz első 5 perc bizonyult meghatározónak (9 % percenként) és ahátralévő idő alatt már nem volt számottevőváltozás (2 % percenként). • a kukoricaszilázsesetébenigen kis mértékű redukciótokozott a keverés, ami valószínűleg a már korábban kialakított finom szecskaméretnek tudható be (Rippel, 1998).

14. A TMR előállításának lépései • 5. Szállítás: • A kocsi keverő terében a tároló és az istálló közötti szállítás közben (3-10 perc alatt) a csigák kívánt homogenitású keveréket készítenek. • 10 perc keverés után • túlaprít, esetleg • szétfrakcionál (fajsúly szerinti osztályozódás). • 6. Kiosztás/kivetés az istállókban vagy etetőhelyen: • A kiosztást a keverő-kiosztó berendezésen található szabályozható keresztmetszetű kiadagoló nyíláson végezzük. • Az 1 m jászolhosszra adagolt takarmány mennyiségét, annak egy folyóméterre vetített egyenletességét • a kiadagoló szerkezeti kivitele, • a takarmány struktúrája és a szecska mérete, valamint • a kocsi haladási sebessége is befolyásolja.

15. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése és összehasonlítása vontatott (4-46 m3) vagy önjáró (6-30 m3) vízszintes (2-4) vagy függőleges (1-3) csigás, vagy motollás keverőszerkezet vágó- vagy marószerkezet nélküli, vagy egybeépített: front és hátsó illesztésű (silómaró/blokkvágó)

16. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott keverő-kiosztó kocsik • vízszintes tengelyű leveles csiga végezte a vályú alakú puttonyban a keverést, illetve a kiadagoló nyíláshoz történő szállítást. • tömörebb TMR-t állítanak elő • túl érzékenyek a szecska méretére, és • a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt. • kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): • legkisebb: 4 m3 vontatott 1 vízszintes keverőcsigás (Monofeeder) • legnagyobb: 30 m3 vontatott 2 vízszintes keverőcsigás (Seko) • vízszintes tengelyű motollás szerkezetű keverő-kiosztó kocsi • lazább, homogénebb keveréket állít elő • érzékeny a szecskaméretre • aprítása kifogásolható, ezért a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt

17. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vontatott keverő-kiosztó kocsik • Motollás keverő-kiosztó berendezés, • ez a típust kevés cég gyártja: legismertebb képviselője a Keenan FP (8-10-14-20 m3) géptípus. • A Seko cég esetében van próbálkozás a motollához hasonló nyitott csigalevelű műszaki kialakításra, ami szintén laza keveréket állít elő. A keverő-kiosztó kocsik egy részébe (pl. Keenan) szereltekmágneses fémkeresőt, mely összegyűjti a fémdarabokat. Látva a találatokat(szög, törött késpenge, bicska stb.)meglehetősen hasznos.

18. Keverő-kiosztó kocsikKeenan motolla (laza TMR)

19. Keverő-kiosztó kocsik Keenan motolla (laza TMR) + bálaleszorító karok + aprítás

20. Keverő-kiosztó kocsikújdonság: SEKO motollás keverőszerkezettel (laza TMR) Hannover, 2005

21. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott keverő-kiosztó kocsik • Újabban készülnek keverő-kiosztó kocsik függőleges elrendezésű keverőszerkezettel, ahol • egy vagy két (esetleg 3) kúpos csiga található dézsa alakú puttonyban. • kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): • legkisebb: 5 m3 vontatott 1 függőleges keverőcsigás (Trioliet) • legnagyobb: 46 m3vontatott 3 függőleges keverőcsigás (Trioliet) • a vontatott puttonyos kialakítású kocsikra aprítóberendezést korábban nem szereltek, de már hazai kipróbálás alatt áll • a szerkezetét tekintve egyedülálló, Trioliet típusú új gép, mely blokkvágóval felszerelt dézsás kivitelű vontatott keverő-kiosztó kocsi, • illetve az AGM fejlesztésébenkapható vontatott dézsás kocsi hátsó silómaróval szerelve.

22. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik2 függőleges csiga késekkel (késélesség) Hannover, 2005 Hannover, 2005

23. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsikvontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

24. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

25. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front silómaróval (Faresin, Triolet, AGM)

26. Keverő-kiosztó kocsikA vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

27. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése Az önjáró keverő-kiosztó kocsik • elterjedésének legmeghatározóbb pontja a magas beszerzési költségés szervízigény, ezért ezeket a gépeket elsősorban a több száz tehénnel rendelkező gazdaságok használják. • előnye azonban az önjáró kocsinak, hogy nem kell hozzá külön erőgépet venni. • front kialakítású maró vagy blokkvágó csak önjáró berendezésen van (vontatott kivitel esetében nem ismert front illesztésű vágószerkezet). • Az új, önjáró típusú takarmánykeverő-kiosztó berendezések speciális kialakítású alvázra kerülnek felépítésre, és jobb bemérési pontosságot (2% alatt) biztosítanak, mint a vontatottak.

28. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • Az önjáró keverő-kiosztó kocsik • Az önjáró gépeken a kocsiszekrények 8, 9, 12, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 22, 24 m3-es kialakításban készülnek: • kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): • legkisebb: 8 m3 önjáró 4 vízszintes keverőcsigás (RMH) • legnagyobb: 22 m3önjáró 2 vízszintes keverőcsigás (Luclar) • kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): • legkisebb: 6 m3 önjáró 1 függőleges keverőcsigás (AGM) • legnagyobb: 30 m3önjáró 2 függőleges keverőcsigás (Faresin) • Minél nagyobb a kapacitás (és amennyiben el van látva silómaróval vagy blokkvágóval), annál erősebb motor kerül beépítésre a keverő-kiosztó kocsiba.

29. Keverő-kiosztó kocsikA vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

30. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval

31. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval

32. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Siloking, Faresin)

33. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • mivel a meghajtást egy külön erőgép végzi, ezért a lóerő szükséglete a vontatott kivitelű gépeknek kisebbaz önjáró gépekhez képest.

34. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • a vontatott kivitelű gépek egyszerűbb konstrukciók, ezért meghibásodásuk ritkább és szervizköltségük általában kisebb, mint az önjáró berendezéseké • a vontatott kivitel másik nagy előnye, hogy az erőgép és a keverő-kiosztó berendezés csak a betöltés, a keverés és kivetés folyamatára kell összekapcsolni, majd leakasztás után az erőgép más munkagép felakasztásával végezheti a feladatát. • nagyobb tartományú kocsiszekrény-kialakítás lehetséges a vontatott kivitel esetében: • Legnagyobb kocsiszekrény • vontatott : 46 m3(3 függőleges csigás Trioliet) • önjáró: 30 m3(2 függőleges csigás Faresin) • Legkisebb kocsiszekrény • vontatott : 4 m3(1 vízszintes csigás Monofeeder) • önjáró: 6 m3 (1 függőleges keverőcsigás AGM)

35. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • Az önjáró berendezések mérlege pontosabb. • A vontatott gépeknek nincs front illesztésű maró- vagy vágószerkezete (silómaró vagy blokkvágó), csak hátsó (bekamerázható!) • Beszerzési költség: • A traktor és a keverő-kisztó kocsi együttes költsége ≠ önjáró kocsi költsége • Az összehasonlítás alapja: nagy cégek (pl. 1000 tehén) esetében a traktor nem használható másra, mert csak a keverő-kiosztó kocsi kiszolgálása lefoglalja a műszak nagy részét.

36. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontáliskeverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: A vertikális kocsi • robosztus és függőleges kúpos keverő csiga kivitele miatt kevésbé érzékeny a takarmány minőségére(pl. vizes bálapalást) és szerkezetére, • a szénabálát egy menetben képes aprítani és keverni, ezért nem feltétlenül szükséges előaprító berendezés, • lazább keveréket képez, • vontatott kivitelben a hátsó blokkvágóval szerelt változat a gyakoribb, egyetlen silómarós változat van jelenleg, de • az önjáró berendezés ma már ugyanúgy szerelhető silómaróval vagy blokkvágóval a fronton (így nem kell külön maró- vagy vágószerkezet)

37. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontális keverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: • A vertikális kocsi • vontatott kivitelben sokkal nagyobb térfogatú kocsiszekrény alakítható ki, • mivel hosszában bővíthető (2 vagy 3 csiga) könnyebben illeszthető az istálló és az etetőút méretéhez: • 5-46 m3(vontatott, függőleges keverőcsigás Trioliet) és 4-30 m3 (vontatott, vízszintes keverőcsigás) • 6-24 m3(önjáró, függőleges keverőcsigás) és 8-22m3(önjáró, vízszintes keverőcsigás) – nem jelentős a különbség

38. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverék térfogatsúlya szerinti összehasonlítás: vertikális vagy horizontális kialakítás esetében

39. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vertikális és a horizontális kialakítású keverő-kiosztó berendezés kapacitásigényének összehasonlítása: a vertikális igénye kisebb • A horizontális kocsi • Képes silómaróval aprítani a szénát, de lassú (biztosabb és egyenletesebb méret) • Tömörebb TMR-t állít elő, de homogén eloszlást ad és egyenletesen osztja ki az etetőút mentén. • Vontatott kivitelben több a (hátsó silómarós) változat.

40. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró • a maróhenger szerelhető függőleges tartószerkezetre, vagy csuklópontban elforduló karra. Ez utóbbi esetben íves bontott falfelület keletkezik (leomlás következhet be nagy falmagasság esetében). • a maróhenger a pajtában vagy nagybálában tárolt széna felszedésére is alkalmazható, közben a bontást és darabolást is elvégzi, de lassú. • más, ömlesztett takarmányok is felszedhetők a ‘takarmánykonyhából’silómaróval • a maróhengeres silóbontók üzemeltetése biztonságos. • a maródob azonban tovább aprítja a szilázst/szenázst, ami a TMR szerkezete szempontjából kritikus lehet (különösen lucernaszenázs esetében, mely fontos struktúrforrás)

41. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró • A szilázs kitermelése folyamán követelmény, hogy a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. • Praktikusabb, ha a silómaró a fronton van elhelyezve, így • a kezelő látja a maródob munkáját (egyenletesebb silófal képezhető), • kisebb a kockázata annak, hogy romlott anyag vagy fólia kerüljön a kocsiszekrénybe, • védi a berendezést az esetleges meghibásodástól.

42. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • Régebben csak a vízszintes csigás önjáró kocsikon volt front illesztésű silómaró, napjainkban azonban már front illesztésű silómaróval szerelt önjáró dézsás keverő-kiosztó kocsi is van forgalomban (Siloking). • Hátsó szerelésű vágószerkezet: hozzá kell azonban tenni, hogy a modernebb berendezések esetében • a hátsó szerelésű vágószerkezet munkáját a fülkéből egy (hátul elhelyezett) kamerával lehet figyelni. • továbbá van olyan vontatott függőleges csigás szerkezet is, ahol a berendezés hátsó tengelye mögött elhelyeztek egy nyitott, egyszerű kialakításúhátsó kezelőfülkét a silómaró irányítására. Ez a megoldás nagyban segítheti a kezelő munkáját, de még nem elterjedt.

43. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval(Trioliet)

44. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (AGM)

45. Vontatott horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Faresin)

46. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Faresin, Siloking) vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Triolet) Nem ismert

47. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval önjáró vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval Nem ismert

48. Önjáró horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő kocsi front illesztésű silómaróval önjáró horizontális keverőkocsi hátsó illesztésű silómaróval vagy blokkvágóval Ilyen nincs

49. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített vágószerkezet: ablokkvágó • csak dézsás kivitelű vontatott berendezésen dolgozik hazánkban egyelőre. • a függőleges csigás kivitelű kocsik esetében vontatott és önjáró típusoknál egyaránt gyártanak blokkvágóval egybeépített berendezést. • A blokkvágó lehet front vagy hátsó szerelésűaz önjáró berendezések esetében. • Az előzőekben leírt előnyök miatt javasolt a frontra szerelt blokkvágó (létezik, de hazánkban még jelenleg nincs munkában). • A blokkvágó alkalmazásához • a kezelő személyzet részéről nagyobb gondosság és tapasztalat szükséges, mivel előre meg kell becsülni a ’kiharapott’ rész súlyát. • A blokkvágóval is kiváló minőségű silófal készíthető. • A blokkvágóval szerelt dézsás keverő mérlegelésének pontosságáról megoszlanak a vélemények. • továbbá kérdés az időbeli hatékonysága is. • A blokkvágó feltétlen előnye, hogy nem aprítja tovább az anyagot.

50. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A silómaró és a blokkvágó kapacitásigényének összehasonlítása: • Vontatott kivitelben a silómarónak lehet nagyobb a kapacitásigénye (silómaró: 10 LE vs. blokkvágó: 3 LE). • Önjáró kivitelben a silómarónak nincs külön kapacitásigénye.