• 130 likes • 245 Views
Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza. Ausztrália felfedezése, benépesülése, lakossága. Ausztrália a „legek” kontinense. A legidősebb kontinens, mert területének több, mint kétharmada ősi kontinensmag A legkisebb területű kontinens A legalacsonyabb kontinens
E N D
Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza Ausztrália felfedezése, benépesülése, lakossága
Ausztrália a „legek” kontinense • A legidősebb kontinens, mert területének több, mint kétharmada ősi kontinensmag • A legkisebb területű kontinens • A legalacsonyabb kontinens • Az egyetlen kontinens, amelyen jelenleg nincs jéggel borított terület • A legszárazabb kontinens, mert > 2/3-a sivatag-félsivatag • A legutoljára felfedezett kontinens a lakott világ szárazföldjei közül
Ausztrália felfedezése • Az első embercsoportok a jégkorszak idején kb. 40 000 évvel ezelőtt érkeztek Délkelet-Ázsia felől – a tenger szintje jóval alacsonyabb volt, 60 km-es tengeri utat kellett csak leküzdeni • 20 000 évvel ezelőtt vadászó- gyűjtögető hordák már szétszóródtak a kontinensen • A XVIII. Sz. végén az európai gyarmatosítás kezdetén az ausztraloid emberfajtához tartozó bennszülöttek száma 300 000 • Elsőként a ptolemaioszi térképre rajzoltak egy nagy déli kontinenst, hogy kiegyensúlyozza az északi félteke lakott világát
Ausztrália felfedezése • 1564-ben Ortelius • 1587-ben Mercator konkrét ismeretek nélkül rajzolták a világtérképre a Terra Australis Incognita nevű déli kontinenst • Valószínűleg a kínaiak találták meg először - Zheng He juthatott el elsőként ide • Az északi és nyugati partokat a hollandok fedezték fel: 1605. Willem Jansoon Jávából Új-Guinea, Carpentaria-öböl partvidéke • 1611-1628. Holland hajósok Fokföldről Jávába tartva feltérképezték a nyugati partot • AbelTasman a Chile felé vezető út keresésekor 1642-ben felfedezte Tasmániát, s továbbhajózva rábukkant Új-Zéland déli szigetére (Úgy hajózta körül Ausztráliát, hogy a partjait egy pillanatra sem látta meg) • A szárazföld Új-Hollandia néven rákerült a térképre
Abel Tasman Tasman útja
Ausztrália felfedezése • 1769-ben James Cook Tahitiból Új-Zélandra tartott – rájött, hogy a két sziget nem része a „déli kontinensnek” • Nyugatra tartva rábukkant legdélkeletibb pontjára; észak felé felmérte a partot a Nagy-Korallzátonyig • Elérte a York-fokot és keresztülhaladt a Torres-szoroson, bizonyítva, hogy Ausztrália és Új-Guinea különálló terület • Cook felfedezőútja után az angolok gyarmatukká nyilvánították • 1788. Benépesítés megindulása • Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a telepesek • 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó
Ausztrália benépesülése • 1788. A benépesítés megindulása fegyenctelep létesítésével • Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a telepesek • 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó • 1850-1900. Népesség növekedésének első viharos szakasza – aranyláz százezreket vonzott • 1870. Helyben születettek száma meghaladta az új telepesekét • 1900-1950. 8 millióra nőtt a népességszám • 1996 18 millió fő • 2006
Népsűrűség • 3 települési zóna: • Sűrűn benépesült parti sáv – a népesség 79%-a • Parti sávot kísérő belső zóna – a népesség 18%-a • Ausztrália „halott közepe” – a népesség 3%-a • A Föld legvárosodottabb kontinense • Népességének 85 %-a városi településekben él • 5 kiemelkedő nagyváros (SYDNEY, MELBOURNE, BRISBANE, ADELAIDE, PERTH) agglomerációjában él az ország népességének 60 %-a, a városlakók 70 %-a
A népesség összetétele • Etnikai összetétel egyhangú volt – Túlnyomóan brit származásúak • 1947-1990 A Brit-szigetekről érkezett legtöbb új bevándorló – a jelenlegi népesség 7 %-a • Ázsiai származásúak aránya 3.5 % • Olaszok 1.7 % • Új-zélandiak 1.4 % • Görögök 0.9 % • A bevándorlási többlet évi 100-130 ezer fő