Szombathely 2006. október 24.

1. Előzetes információk a szociális ágazat pályázati lehetőségeiről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Szombathely 2006. október 24.

2. Tervezési dokumentumok • Az alap: 2020-ig terjedő időtávban: • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció • Országos Területfejlesztési Koncepció Mindkettőt elfogadta az országgyűlés • 2007-2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret:Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Operatív programok • Egyéb dokumentumok • Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszaboni akcióterv) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv • Fenntartható Fejlődés Stratégiája

3. Az ÚMFT átfogó céljai • Foglalkoztatás bővítése • foglalkoztathatóság és aktivitás javítása – társadalmi stabilitás • munkaerő-kereslet bővítése – munkahelyteremtés • munkaerő-piaci környezet fejlesztése – állásközvetítő rendszer • Tartós növekedés • versenyképesség • a gazdaság bázisának szélesítése – az egész ország részesedjen belőle • üzleti környezet fejlesztése

4. Horizontális célok • Fenntarthatóság • környezeti • makrogazdasági (egyensúly) • társadalmi (demográfiai, biztonsági) • Kohézió • területi (különbségek csökkentése) • társadalmi (esélyegyenlőség, igazságosság)

5. Foglalkoztatás és növekedés Prioritások és OP-k Gazdaság- fejlesztés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai fejlesztés Terület- fejlesztés Államreform Közle- kedés Gazdaságfejlesztési OP Környezeti és Energetikai OP Közlekedésfejlesztési OP Konvergencia Regionális OP-k Közép Magyarországi ROP Technikai Segítség- nyújtás OP Emberi Erőforrások Fejlesztése OP Közigazgatás Megújítása OP Humán Infrastruktúra OP Közszolgáltatások Korsz OP

6. Az operatív programok forrásai (Mrd Ft)

7. A tervezés további menete • Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) • Elfogadás, hivatalos benyújtás: október • Parlamenti vitanap: október • Operatív programok • 7 évre, 8 ágazati, 7 regionális • Kormány 1. olvasatban: 2006. október 11. • Partnerségi egyeztetés: 2006.október 11. – november 20. • Elfogadás, hivatalos benyújtás: 2006.november 30. • Akciótervek • Elfogadás: 2006. december 20. • 2 évre, prioritásonként, konkrét pályázati- és projektcélok, pénzügyi keretek, évente felülvizsgálva

8. Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP)Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – a TAMOP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések • Csak egy strukturális alapból finanszírozhatóak a programok, ezért különválik az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó humán infrastruktúra-fejlesztési operatív program • Minden ERFA OP-ban lehetséges a támogatások 10 %-nak erejéig Európai Szociális Alap-típusú tevékenységeket , és ugyanilyen arányban minden ESZA OP-ban lehetséges ERFA-típusú beruházásokat végrehajtani • Társfinanszírozás aránya 15%

9. Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társ. összetartozás erősítése, esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közép-Magyarországi Régió A Társadalmi Megújulás OP struktúrája

10. A TAMOP forrásai

11. A TAMOP főbb programjai a foglalkoztathatóság területén • A munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés,személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások • Átfogó (azaz a különféle munkaerő-piaci támogatásokat és szolgáltatásokat „csomagba” rendező) foglalkoztatási programok • Foglalkoztatást ösztönző támogatások (például: START program kiterjesztése) • Integrált munkaügyi és szociális szolgáltató-rendszerszervezeti és humán-erőforrás feltételeinek megteremtése • Fogyatékkal élők emberekintegrált foglalkoztatásánaktámogatása • Mobilitási támogatás • Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

12. A TAMOP főbb programjai a alkalmazkodóképesség területén • Munkahelyi képzések támogatása • Alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása • Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok • A szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése • A pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése • Formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása • Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése • A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése • Munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjesztése • A partnerség erősítése • Civil szervezetek felkészítése bizonyos állami feladatok átvállalására • Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

13. A TAMOP főbb programjai az oktatás területén • A kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése • Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben • Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése az iskolarendszerű képzésben • A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése • A közoktatás hatékonyságát segítő intézményi, területi együttműködések támogatása • A hátrányos helyzetűés roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása • A sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása • A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnőttkori művelődés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére • A közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltatószerepének erősítése • Az interkulturális nevelés fejlesztése

14. A TAMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén • A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; • A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok) • Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával; • A gyakorlati oktatás fejlesztése; • Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása); • A tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

15. A TAMOP főbb programjai a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy területén • Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése • Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai) • Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása • Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok • Gyermek- és ifjúsági programok • A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, szociális, egészségfejlesztési elemek • Szociális szolgáltatások fejlesztése, szociális szakemberek képzése • Társadalmi beilleszkedést segítő programok • Hátrányos helyzetű emberek támogatása • Helyi közösségek, civil szervezetek fejlesztése • A diszkrimináció elleni küzdelem • A fogyasztók és ellátottakvédelmének megerősítése • A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében • A bűnmegelőzés programjai

16. A TIOP struktúrája Átfogó cél Az aktivitás növelésea humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Prioritási tengelyek Az egészségügyiinfrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadásttámogató infrastruktúra fejlesztése Az oktatásiinfrastruktúrafejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése

17. A TIOP forrásai

18. A TIOP főbb programjai Az oktatási infrastruktúra fejlesztése • Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése • Modern szolgáltató és kutató egyetem, főiskola infrastruktúrájának fejlesztése • Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése • A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése • A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában • Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések • A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

19. Humán fejlesztések más operatív programokban • Regionális operatív programok, KMR OP átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése (könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások) • Környezeti- és energetikai OP közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program • Gazdaságfejlesztési OP felsőoktatási intézmények és vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése, közös kutatási, ipari projektek, K+F infrastruktúra fejlesztése • Közszolgáltatások korszerűsítése OP e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén,oktatásikártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

20. Tervezési kihívások végrehajtási nézetből • Hazai és EU-s források egységesebb szemléletű felhasználása, • Közös finanszírozási csatorna: ahol fennmarad a hazai támogatás és az EU-s támogatás ugyanazon célt finanszírozza (aktív foglalkoztatási eszközök) • Hét éves ciklus: nagyobb ívű és egymásra épülő fejlesztések is lehetségesek • Bizonytalanabb a makrogazdasági környezet,

21. „OP light” • „OP light”: nincs az intézkedési szint rögzítve az OP-ben • Stratégiaibb dokumentum • Nagyobb mozgásszabadság és nagyobb felelősség a végrehajtás során • Végrehajtás fő dokumentuma: Akcióterv – támogatási konstrukciók és azok ütemezése két évre, éves gördülő tervezéssel • Tárcák javaslatot tesznek a szakágazatot érintő akciótervekre, IH véglegesít • Kormányjóváhagyás az akciótervre

22. Lehetséges végrehajtási konstrukciók Kiemelt projektek: központi program (humán fejlesztés)- nagyprojekt (beruházás) Pályázatok - nyílt pályázat - két lépcsős pályázat - jogosultsági ellenőrzésen alapuló, egyszerűsített pályázat Visszatérítendő támogatások, pénzügyi konstrukciók Globális támogatás

23. Kiemelt projektek - központi programok, nagy projekt • Jellemzően állami feladatellátás fejlesztése a cél • Előzetesen kijelölt végrehajtó szervezet, amely a tevékenységek zömét jogszabályi kijelölés alapján saját maga végzi • Régiós vagy központi kijelölés alapján előre meghatározott nagyberuházás

24. Pályázati rendszer diverzifikálása Miért szükséges? A jelenlegi pályáztatási rendszerben ugyanazon eljárások terhelik az egyszerűbb, kisebb támogatásokat, mint a komplex tevékenységet felölelő nagy pályázatokat =magas pályázati holtteher.

25. Folyamatos, szakaszos, kétlépcsős beadás a pályáztatásban • Folyamatos: keret kimerüléséig, nincs minőségi verseny, területi elvet csak területi keretek kijelölésével lehet figyelni • Szakaszos: minőségi kiválasztás (összetett, nagy volumenű humán fejlesztési pályázat, standardizálható elemek, összehasonlítható • Kétlépcsős pályáztatás: projektötletek előminősítése, gondozása és kidolgozása: pl. önkormányzati beruházások esetén, kevés a projektötlet vagy korlátozott számú nyertes projekt lehetséges

26. Tömeges pályáztatás – jogosultsági ellenőrzés • Kevesebb tartalmi előírás vagy nagyon kötött tartalmi előírás (kapcsolódó pályázat, pl. tanárképzés, oktatási programok elterjesztése) • Kisebb összegű támogatás • Egyszerűbb szolgáltatások, tevékenységek • Széleskörű részvétel

27. Mérlegelési szempontok a támogatási konstrukciók kiválasztásához • Előkészítés forrásigénye magas – nagyprojekt vagy kétlépcsős pályáztatás • Kedvezményezetti kör nagysága, homogén vagy heterogén volta és felkészültsége • Projekttevékenység jellege, projektméret • Megvalósítói kör (államháztartáson kívül, belül) • Célcsoport bevonása

28. Globális támogatás • Jellemzően kis támogatásokat közvetít helyi civil szervezeteknek • A támogatáskezelő szervezet nem egyszerűen pályáztat, hanem támogatást közvetít, azaz az elszámolás, ellenőrzés elsődleges szintje az EU és az irányító hatóság felé a támogatáskezelő szervezet, nem pedig a kedvezményezett • 2004-2006-ban az Európai Bizottság nem engedélyezte Magyarország számára, 2007-13 között is EB döntés szükséges • Lebonyolító szervezet hasonló volumenű források kezelésében jártas, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet lehet

29. Végrehajtási szempontok az akciótervek tervezéskor • Az intézkedést támogatja-e elfogadott szakmapolitikai stratégia, kapcsolódik-e más szakterület fejlesztési stratégiájához? • Indikátorok – világos definíció • Jelenlegi jogi szabályozás • Jelenlegi hazai finanszírozási és támogatási gyakorlat– eddigi támogatások eredményei • Fennmarad-e a területen hazai támogatás? • Lehetséges átfedések más OP-vel, más hazai támogatás vizsgálata • Létrejön-e új hálózat, intézmény, funkció?

30. Végrehajtási szempontok a tervezéskor • A projektek megvalósulását akadályozó jogi-pénzügyi tényezők • Forrásfelhasználás akadályai • Fenntarthatóság • Potenciális végrehajtói kör nagysága • Szakmai konzultációk a végrehajtókkal, fenntartókkal • Az intézkedés, megvalósítandó projektek költséghatékonysága • A célcsoport és a kedvezményezetti kör viszonya • A kedvezményezettek igényelnek-e kiemelt támogatást, rendelkeznek-e projektmenedzsment kapacitással

31. HEFOP specifikus problémákaz NFT II. végrehajtása során • Integrált OP összetettsége: három szaktárca nagyon szerteágazó feladatkörét érinti: nem változik az NFT II-ben • A támogatások szakmapolitikai és szakjogi beágyazása a végrehajtással párhuzamosan történik – nem változik az NFT II-ben: pl. integrált munkaügyi és szociális ellátórendszer kiépítése • Sok szereplős, centralizált végrehajtási rendszer, monitoring téren 2005. októberéig EMIR támogatás nélkül – változik az NFT II-ben: decentralizált végrehajtás, egy közreműködő szervezet bevonása • Likviditási problémák a civil szervezeteknél – kifizetése radikális egyszerűsítése • Az információnyújtáson túlmenő projekttervezési és projekttámogatás szükséges a kedvezményezetti körnek – kibővül az NFT II-ben

32. Intézményrendszer változásai • IH: stratégiai tervezési feladatok, OP szintű monitoring, értékelés, visszacsatolás a tárcák tervezői felé • Operatív végrehajtás KSZ szinten: • Egy „intézkedés”- egy KSZ modell • Működési finanszírozás teljesítménymérés mellett

33. NFT- szintű eljárási változások • Egységes eljárásrendek: van tapasztalat az egységesítés megalapozására • Kevesebb, magasabb szintű eljárási jogszabály • Kevesebb KSZ számára azonos feladatok delegálása

34. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Danajka Noémi szakmai főtanácsadó, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.(Levélcím: 1118 Budapest, Pozsonyi u. 56.)Telefon: 06 1 354 36 8 7Fax: 06 1 354 39 11 Email: danajka.noemi@fmm.gov.huHonlap: www.hefop.hu