Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 • 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság) • 9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás • 10. Az abszolút monarchia kialakulása • Források: • Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003. • Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 9. tétel: A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás 1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01) • Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség • Dologi elem: hűbérbirtok A hűbérviszony létrejöttének három eleme: • Homagium (alávetés kifejezése a vazallus részéről) • Fidelitas (hűségeskü) • Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)

3. 1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (02) Szerződéses viszony: • Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők) • Szankciók A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált. Hűbéri állam (11-13. sz.): • A hűbériség az alapja: • az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg) • a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)

4. 2. A rendiség kialakulása (01) Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei: • rendek: tipikusan papság, nemesség, polgárság, helyenként parasztság • ezek egységesen fellépve ellenpólusát képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)

5. 2. A rendiség kialakulása (02) Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői: A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”: • elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól • egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban) B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe: • A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése írásban • Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe

6. 2. A rendiség kialakulása (03) C) Az immunitás szerepe: • először egyházi személyek, majd • világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól • majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát D) Az egyház szerepe: • eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre • élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta – ellenállási jog) • közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio) • korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak • Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)

7. 2. A rendiség kialakulása (04) E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe: • Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett értelmiségiek segítik • Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek G) A jog szerepe: • Különböző testületek szerveződnek: • Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek) • Nemesiek (vidéki önkormányzatok) • Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek) • Parasztiak (községek) • E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki • Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták

8. 2. A rendiség kialakulása (05) H) A testületekből kialakul a rend: • Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak • Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra való büszkeség • A tulajdonhoz való hasonló viszony • Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl. közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben) I) Rendi karta elnyerése: • Közös szabályozás a rend egészére • Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok: papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek) • Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv

9. 2. A rendiség kialakulása (06) A rend létrejötte: meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel) rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi

10. 2. A rendiség kialakulása (07) J) A rendi országgyűlések kialakulása: • A kialakult rendek is összefognak • Együttesen az „ország”-ot képviselik • Az uralkodó pénzügyi kívánságait újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás) • A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött

11. 3. A rendi alkotmány (01) A) A királyi tanács átalakulása: • Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek tanácsa • Most megjelennek az udvarban a rendek képviselői – a tanácsba is beférkőznek • Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli, állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratumconsilium) • Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál

12. 3. A rendi alkotmány (02) B) A rendi gyűlés: • Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt beleegyezésével történhet • A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad) • Szerkezetére nézve két típus: • Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok) • Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)

13. 3. A rendi alkotmány (03) C) Rendi dualizmus: • A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik) • Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik) • Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul (még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának) • A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás, trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek • Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl. Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356) • Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek Rendi állam: 13-17. sz.

14. 8. tétel: A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság) 1. Eltérés a feudális világtól: • Privilégiummal bíró szabad közösség • de nincs feudális függés • intézményes keretet ad a szolgai állapotból való felemelkedésre („Stadtluftmachtfrei”) • eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma

15. 2. Várostípusok Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát: • Császár: birodalmi város • Király: szabad királyi város • Földesúr: földesúri ill. mezőváros • szabad/független város Az autonómia megszerzése folyamat: • Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát • A városlakó réteg egyre vegyesebb • A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni • A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat • Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget • A városok renddé szerveződnek Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?

16. 3. A városi autonómia A) Az autonómia köre (lehetséges elemek): • Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó polgár felszabadul a feudális függésből) • Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a főhatóság) • Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet, jogszolgáltatás, statútumalkotás) • Polgárjog adományozása (városi elöljáróság) • Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó jobbágyok felett) • Követküldés a rendi gyűlésbe • Vásártartás, árumegállítás, útkényszer • Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé): • Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer szállítás

17. 4. Városi polgárság A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák: • Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog) • Nemesekével azonos vérdíj • Jobbágyi szolgáltatásoktól, közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség • Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog • Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság • Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek) B) Kötelességek: • Központi és helyi adók fizetése, katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése • E jogok a polgárt csak a városban illetik. • Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.

18. 5. A város mint „miniatűr állam” (01) Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett államiság melegháza” (előrevetíti a modern jogállami és bürokratikus struktúrákat) Államra jellemző funkciók: • Bírói szervezet • Meghatározott jogalkotási metódus, jogalkotó szervezet • Jogilag megalapozott igazgatás és rendészet

19. 5. A város mint „miniatűr állam” (02) Városi szervek: • Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is) • Polgármester (a tanács által választott első ember, a város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel) • Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universicives – polgárok közössége) • A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe

20. 10. tétel: Az abszolút monarchia kialakulása 1. Abszolút monarchia: • az uralkodó által elvben korlátlan hatalommal irányított királyság • „princepslegibusabsolutus” • nincs tekintettel a rendi vagy parlamenti tényezőkre • személyében hordozója az állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”) • Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik • 15-16. századtól érvényesül Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom • pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik

21. 2. Kialakulása • 15-16. századi háborúk, államterület megnövelése • Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet • Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája

22. 3. Eszmei megalapozása NiccolòMacchiavelli (1469-1527): • Il principe (A fejedelem) • A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni Jean Bodin (1530-1596): • Sixlivres de la République – „Az állam” • Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont) Thomas Hobbes (1588-1679): • Leviatán • A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős

23. 4. Az abszolút monarchia általános jellemzői • Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia • Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám) • A bürokráciában nő a szakértelem szerepe (polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam) • Erősen központosított egységes állam • Az állam egyre több feladatot vállal (a felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.) • A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják