190 likes | 405 Views
2010.Május19. Dr. Lantai Csilla. Végrehajtás a gyámhatósági eljárásban. A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya.
E N D
2010.Május19. Dr. Lantai Csilla Végrehajtása gyámhatósági eljárásban
A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya • A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet ( pl. ügyfél fogalom, személyes eljárási kötelezettség, a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nem nyilvános ) • Ket. tárgyi hatályával kapcsolatban a gyermekvédelem területén a gyámügy fogalmát kell egyértelműen meghatározni. A Gyvt. 5. § l) pontja értelmében gyámügy alatt a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre értendő. • A gyámhatóság feladat- és hatáskörét és ezáltal a gyámügyek körét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.
Eljárási alapelvek alkalmazása-a végrehajtás során is! A Ket. eljárási alapelveinek alkalmazása mellett a gyámügyi, gyermekvédelmi eljárásokban a Gyvt. alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó rendelkezései közül a gyermek • véleménynyilvánításhoz, • tájékoztatáshoz, • meghallgatáshoz, • panaszhoz, • önálló eljárásindításhoz való jogát biztosítani szükséges [Gyvt. 8. §, 9. § (1) bek. e) pontja], ami a Ket.-hez képest többletkötelezettséget jelent a gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági ügyekben eljáró hatóságok számára.
A végrehajtás elrendelése Szabály: ha az alapeljárás kérelemre indult, akkor a végrehajtási eljárás is csak kérelemre indulhat. A gyermekvédelemi, gyámügyi eljárásban pl. a kapcsolattartás végrehajtása csak kérelemre rendelhető el, míg az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat végrehajtását hivatalból kellelrendelni, ha a gyermek a megszabott határidőig nem érkezik meg a gondozási helyére. A végrehajtás elrendelése végzéssel történik. 2009. október 1-jétől a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem visszavonása jogvesztő hatályú [Gyer. 33. § (3) bek.]. A Ket. jogorvoslati rendszerére tekintettel a tartalmazza a Gyvt. 133/B. §-a, hogy a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye, amely halasztó hatályú a végrehajtás tekintetében. A végrehajtás elrendelésének feltételeit minden esetben vizsgálni kell!
A végrehajtás foganatosítása • A Ket. 131. §-ának (1) bekezdése alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az első fokú hatóság felel a végrehajtásért. • A Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra speciális rendelkezéseket határoz meg. A Gyer. 16. §-a értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban főszabály az, hogy bizonyos kivételekkel a végrehajtás foganatosításáról abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti jegyző gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el. • Kivételes szabály vonatkozik az ideiglenes hatályú elhelyezésre: ezekben az ügyekben a gyermek gondozási helyre viteléről a beutaló szerv (jegyző, gyámhivatal, rendőrség stb.) gondoskodik. • A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról pedig – függetlenül attól, hogy a kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhivatal rendelkezett – a gyámhivatal gondoskodik.
Eljárási bírság, eljárási költség, igazolt költség behajtása A Gyvt. 133/A. § (7) bekezdése szabályozza, hogy a gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított • eljárási bírság, • eljárási költség • és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A behajtásról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző adóügyi hatáskörében gondoskodik.
Késedelmi pótlékalkalmazásának kérdése • A Ket. 138. §(1) bekezdése a) pontja értelmében a kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. • A gyermekvédelem területén van eltérő rendelkezés: A Gyvt. egyértelműen rögzíti, hogy a térítési díj és a gondozási díj meg nem fizetése esetén nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.
Meghatározott cselekmény végrehajtása • A Ket. 142. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. • A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, különösen a kapcsolattartás végrehajtása során fokozott felelősség terheli a gyámhatóságot, hogy megfelelő eszközt válasszon a végrehajtás kikényszerítésére. • Mint utolsó lehetőség, természetesen adott a rendőrség közreműködésének igénybevétele. De ez nem feltétlenül szolgálja a gyermek érdekét. Adott helyzet összes körülményének mérlegelésével dönthető csak el, hogy a gyámhatóság pl. a bírságolás akár ismételt eszközével éljen vagy a rendőrség közreműködését kérje.
Külföldi határozat végrehajtása • A Ket. 144. § (1) bekezdése értelmében külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatát törvény rendelkezése, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. Külföldi határozat végrehajtásánál - ha törvény másként nem rendelkezik, vagy a viszonossági gyakorlatból más nem következik - e törvény szerint kell eljárni. • A Gyer. speciális végrehajtási rendelkezéseket határoz meg a nemzetközi tartásdíj ügyekben csakúgy, mint a Hágai Örökbefogadási Egyezmény kapcsán. • Nemzetközi örökbefogadási ügyekben az ágazati minisztérium, mint központi hatóság igazolásának kiadása mindig megelőzi a végrehajtást.
Nemzetközi tartásdíj ügyekben tettvégrehajtási intézkedések A nemzetközi tartásdíj ügyekben a következőket határozza meg a Gyer. 169–170. §-a: • A jegyzői gyámhatóság a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik. • A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást. • A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a jegyzőnek a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, a jegyző haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges végrehajtási intézkedések megtétele érdekében. A jegyző a gyámhivatal megkereséséről tájékoztatja a belföldi adóst. • A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában. A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.”
A végrehajtás felfüggesztése • A Ket. 148. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást elrendelő hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A felsorolásban tehát a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv is szerepel. • A Ket. 148. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a végrehajtást fel kell függeszteni, ha azt az ügyész óvásában indítványozza. • A Gyer. 8/B.§ alapján nem minden eljárás függeszthető fel az ügyfél kérelmére!(csak: kapcst, csjh, kk.házasságkötése, gyermekt., otthonter.) • Öf. engedélyezése iránti eljárás csak az apaság, anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerősbefejezéséig függeszthető fel!
A kapcsolattartás végrehajtása-a gyermeki jog biztosítása érdekében A kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása során az eljáró hatóságnak (bíróságnak, gyámhivatalnak) figyelemmel kell lennie a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 9. cikkének 3. pontjára, mely szerint a gyermeknek joga van mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekével ellenkezik.
Folyamatos és időszakos kapcsolattartás- egyszerre is? E fontos gyermeki jog érvényesülése érdekében a 149/1997.(IX.10.)Korm. rendelet 27.§-a meghatározza a kapcsolattartás két formáját: a folyamatos és az időszakos kapcsolattartást, valamint ezek egymáshoz való viszonyát: nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak • a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, • b) a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát, bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet nem haladhatja meg. • A folyamatos kapcsolattartásnak kizárólag az időszakos kapcsolattartás időtartama alatt nincs helye, ha például a nyári több hetes időszakos kapcsolattartás időtartamaalatt esedékes lenne folyamatos kapcsolattartás is, akkor ez utóbbit nem kell elmaradt kapcsolattartásnak tekinteni és pótolni. • A szabályozás célja a lehetséges viták elkerülése volt és annak rögzítése, hogy egy adott időszakban egy jogcímen lehet kapcsolatot tartani a gyermekkel.
A mediáció lehetősége A kapcsolattartáshoz fűződő gyermeki jog érvényesülése érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 30/A B.C.D.§ szabályozza a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét mind a kapcsolattartás szabályozása , mind a gyakran még problémásabbnak bizonyuló kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárás során
Mediáció igénybe vétele a gyámhivatali eljárás során Sor kerülhet a közvetítői eljárás igénybevételére: • a feleknek a hatósági eljárást mellőző kezdeményezésére, • a gyámhivatal kezdeményezésére, de a felek beleegyezésére ilyen esetben is szükség van, • a felek együttes kérelmére a gyámhivatali eljárás során. Az utóbbi két esetben a közvetítői eljárás igénybevétele együtt jár a gyámhivatali eljárás felfüggesztésével.
Kapcsolattartási ügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 7/B. § meghatározza a kapcsolattartási ügyelet célját, amely a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett • a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy • b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy • c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása. A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatásai - a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján - a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatóak.
Külföldi nyaralás? • A Magyarországon élő, kapcsolattartásra jogosult szülő tekintetében a kizárólagos döntés joga a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti meg abban a kérdésben, hogy a gyermeke külföldi nyaraltatásához hozzájárul-e vagy sem. E kérdésben az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a hatóság (bíróság vagy gyámhatóság ) döntését – ezt megengedő jogszabály hiányában – nem igényelheti.[ BH 1986.327.] • A Csjt. 72/B.§-a meghatározza a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket, melyekről közös szülői felügyelet hiányában is együtt döntenek a szülők. Ezek a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, életpályájának megválasztása. A Csjt. 73.§-a pedig megosztja a hatáskört bíróság és gyámhatóság között ,ha a szülők e kiemelt kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni. A nem kiemelt jelentőségű kérdésekben különélő szülők esetében a kizárólagos döntés joga a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti. Ilyennek minősül , hogy a gyermeke külföldön történő nyaraltatása érdekében az utazásához hozzájárul-, a hatóságnak pedig nincs hatásköre dönteni a szülő helyett.Erre a végrehajtási eljárás során sem kötelezhető!
Kapcsolattartás a külföldön élő szülővel • Ha a kapcsolattartásra jogosult szülő másik országban él, a gyermeknek nemzetközi egyezményekben deklarált, alkotmányos joga, hogy különélő szülőjével akkor is kapcsolatot tarthasson [BH 2001.230 ]. • A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 10. cikkének 2. pontja szerint annak a gyermeknek, akinek szülei különböző államokban bírnak állandó lakóhellyel, joga van - kivételes körülményektől eltekintve - mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. • Az Egyezmény 11. cikkének 1. pontja kimondja ugyanakkor azt is, hogy Egyezményben részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását. • A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980. október 25-én kelt és az 1986. évi 14. tvr.-rel kihirdetett Szerződés rögzíti a kapcsolattartás tárgyában hozott határozat külföldön történő végrehajtására vonatkozó alapvető szabályokat a Szerződést aláírt államok tekintetében. • Az Európai Unió tagállamaiban pedig a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot, a határozatok elismerését és végrehajtását a Tanács 2201/2003/EK Rendelete (a” Brüsszel II .rendelet „) szabályozza. • A Rendelet egyik legfőbb célkitűzése annak a biztosítása, hogy a gyermek fenn tudja tartania kapcsolatot különélő szülőjével a különválás után még akkor is, ha különbözőtagállamokban élnek. A 2. cikk 10. pontja szerinti „láthatási jog„ tartalmazza a gyermekszokásos tartózkodási helyétől eltérő helyre , korlátozott időre való elvitelének jogát. • Amennyiben a kapcsolattartás szabályozása iránt folyik eljárás, a magyar hatóság ( bíróság, gyámhatóság ) a szülők erre irányuló egyezségének hiányában is megjelölheti - rendszerint időszakos, szünidei - kapcsolattartás helyszíneként a szülő másik országban lévő lakóhelyét a zavartalan kapcsolattartás, a különélő szülő családjának, körülményeinek megismerése céljából. • Amennyiben a különélő szülő lakóhelye az Európai Unión kívüli államban található, vizsgálni szükséges, hogy az a Hágai Szerződés részes állama-e, mert ez a gyermek esetleges visszahozatala szempontjából lényeges körülmény, de a szabályozás ilyen esetben is történhet külföldre, ezt hazai jogszabályaink ( Csjt, Gyer.) nem akadályozzák. • Ha a magyar, vagy a külföldi hatóság már hozott határozatot a kapcsolattartás/láthatás szabályozásáról, a Magyarországon élő gyermek esetében a gyámhatóságnak végrehajtási intézkedésekkel kell elősegítenie a kapcsolattartás létrejöttét!