Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése

1. A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényébenEgyed IldikóGyőr, 2012 november 23.

2. Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése • A gazdaság koncentrációja a nagyvárosokban, mégsem azokban a városokban a legnagyobb ütemű a jövedelmek növekedése, amelyek a legtermelékenyebbek. • Az állami redisztibúció (láthatatlan kéz), adók, juttatások. Fr.o.: közkiadások a GDP 55%-a (1950 óta duplájára nőtt, ehhez képest az állam visszavonulásáról beszélünk..) • A redisztribúció iránya: a legtermelékenyebb városok/régiók többletjövedelmei áramolnak a legalacsonyabb termelékenységűek felé. • A kötelező járulékok progresszív rendszere miatt a gazdag régiók/városok közös költségvetéshez való hozzájárulása magasabb, miközben a közkiadások egyenlően bánnak a térségekkel! • Ile-de-France nettó hozzájárulása (fizetett járulékok és a juttatott közpénzek közti különbség) a regionális GDP 10%-a. Egy szegény régió esetében, pl. Languedoc-Roussillon, az állami juttatások aránya a GDP 10%-ának megfelelő értékkel meghaladja a fizetett járulékokét. Ha a városok/régiók termelő tevékenysége nem határozza meg a lakosság jövedelmi helyzetét, ennek oka a redisztribúció, a legmagasabb termelékenységű régiók jövedelmének tekintélyes része vándorol át az alacsony fejlettségű régiókba. • Anyugdíjak. A háztartások adóképes jövedelmének 23,4%-a! Legnagyobb haszonélvezők a nyugdíjasok számára vonzó régiók, jobb klíma, jobb kulturális, természeti adottságok, dél, nyugat, kevéssé iparosodott régiók! La Creuse, Lot, Var, Keleti-Pireneusok, háztartások jövedelmeinek egy-harmadát teszik ki a nyugdíjak!Az északi, keleti ipari régiók vesztik el leginkább a nyugdíjasokat.

3. Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése • A fogyasztók szabad áramlása. A TGV hozzájárulása.Máshol dolgozunk, máshol költjük el a bért…Ehhez hozzájárul a munkaidő csökkenése, a fizetett szabadságok növekedése, a fogyasztói társadalom térhódítása! Languedoc-Roussillon, PACA, Bretagne, Aquitánia • A javak “láthatatlan” áramlása miatt a termelékenység növekedésére alapuló elméletek hegemóniája megdől. Alternatív elmélet: a városok/régiók fejlődése a külső jövedelem bevonzó képességük függvénye, ezek alkotják a régió gazdasági bázisát! • A 21. század első évtizedében a nagyvárosi térségek gazdasági bázisának alkotóelemei • 21% közpénzek (közalkalmazottak bére) • 42% alvóvárosi (nyugdíjak, máshol dolgozó aktívak, turizmus) bázis • 13% szociális (nyugdíj melletti más juttatások) bázis • Csupán ¼ származik a termelő szférából… • Nem azok a városok gazdagok, amelyek egyre nagyobb mennyiségű javakat termelnek, hanem azok, amelyeknek a lakói a legjobban gyarapodnak... a versenyképesség helyett a vonzerő a helyi fejlesztés új kulcseleme • Probléma: mi lesz azokban a városokban, amelyek sem az alvóvárosi funkciók, sem a termelő tevékenységek szempontjából nem vonzóak (észak, kelet)? • Az alvóvárosi gazdaság fejlesztésén alapuló modell gyengesége: valamiből táplálkoznia kell!

4. Vonzó és taszító régiók

5. A fenntarthatóság néhány előzménye • Városok versenye: természeti tényezők felügyelete és szabályozása • fejlett országok környezetvédelmi kiadásai 2000 – 2010: + 46% (Franciaország €45 mrd) • A városi lét: az emberi fajnak a természettől (és természetességtől) való elszakadása • A természet deszakralizálása, instrumentalizált természetkoncepció (modern fizika), a leigázáson és a kizsákmányoláson nyugvó etika • emberi lét determinisztikus vonásaitól való eltávolodás • a természet célja az emberi csoportosulások mesterségesen gerjesztett és exponenciálisan növekvő igényeinek kielégítése, a végtelennek feltételezett erőforrások és szolgáltatások rezervátuma  • A modernizmust jellemző természet-ember ellentéten alapuló koncepció • prométheuszi ember vs. ember mint lakos

6. A szűkösségtől az ökovárosig • A természeti és művi tőke helyettesíthetőségére alapuló klasszikus növekedési elméletek kudarca (klímaváltozás, fosszilis energiák kimerülése, édesvízhiány, ökoszisztémák meggyengülése) • N. Georgescu-Roegen kritikája: a neoklasszikus elméletek irrealitása A természeti erőforrások a priori inputok, a hulladéknak nincs szerepe, az energia és az anyagok csak outputok, nem termelési tényezők, a szennyezés nem probléma, a szűkösséget az árak kompenzálják, csökkenő kereslet →helyettesítő inputok • Ortodox közgazdászok: emberi találékonyság, korlátlannak feltételezett erőforrások • Szigorú fenntarthatóság nem helyettesíthető szolgáltatások • Ivóvíz, klíma, művelhető területek, biodiverzitás • Sekély ökológia kritikája: a nyugati gazdag rétegek jóléte és egészsége, a környezeti ártalmak felületi kezelése, pl. szennyezés és erőforrások szűkössége • Termelési folyamat során értékes természeti erőforrások (alacsony entrópiaí/koncentrált energia) hulladékká (magas entrópia) alakulnak • Mély ökológia antropocentrikus →ökocentrikus világkép „ a többi teremtmény útitársai vagyunk az evolúció odüsszeiájában, modell: a természet, kultúra nem felsőbbrendű, belső érték

7. A fenntartható városfejlesztés referenciadokumentumai A fenntartható városok „utópiája” • Lynn White: az ember a természet felett áll, antropocentrizmus kritikája, a természetnek nincs önmagában való értéke, arrogancia. Ehelyett ökológiai egalitarianizmus Aalborgi Charta levegő, a víz, a talaj, a biodiverzitás kollektív természeti javak, a fenntartható városoknak kötelességük ezek megőrzése és e javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. • A környezeti problémák megoldásában a helyi szinté a meghatározó szerep, a helyi hatóságok állnak a legközelebb a környezeti problémák megoldásához és a lakosokhoz, felelősséggel tartoznak a területükön élők jólétéért és a természet állapotáért. • aláíró városok kötelezettséget vállalnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére • prioritást élveznek a környezetbarát közlekedési módok , gépjárműforgalom fokozatosan lecsökken Agenda 21 helyi akciótervek • erőforrások takarékos felhasználása, a társadalmilag felelős termelési és fogyasztási magatartás, amely tekintettel van nem csupán a többi ország lakosságára, hanem az eljövendő generációkra is • 1993, 85 helyi közösség, 10 millió lakos

8. Helyi klímatervek • a várostérségek és régiók több mint fele Területi klíma- és energiatervek (PCET) a különböző szubnacionális szinteken Franciaországban (2010–2012) Forrás: Energia-és környezetgazdálkodási ügynökség (Agence de l’environnement et de la maîtrise de l’énergie)

9. PCET-k • A helyi klímaterv a helyi szereplők összefogásán alapuló önkéntes kezdeményezés a klímaváltozás elleni harc és az energetikai kihívásoknak való megfelelés érdekében • épületek felújítása, energiahatékonyság növelése, helyi közlekedési megoldások kínálatának bővítése • EU-támogatások energetikai és klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó beruházásokra • Az EU költségvetés 37%-a (376 milliárd euró): 2014–2020-as kohéziós politika, alacsony karbon intenzitású gazdaság, a támogatások 20%-át legfejlettebb és az átmeneti régiók, és 6%-át a hátrányos helyzetű régiók vehetik igénybe energiahatékonyságot javító és megújuló energia beruházásokra

10. Az európai területi fejlődés kulcsszereplői • 21. sz. 3 milliárd, 2050-ig: 80% • 100 ezer fő feletti városok területe 2,5-szörösére az elmúlt 3 évtized • alatt • Konjunktúra: agglomerációk +25% növekedés, terület +75% • Periurbánus övezetek: agglomerációk fele • Minden 3 európaiból 2 agglomerációban él • A fenntarthatóságot célzó politikák élharcosai • a természetes környezetet befolyásoló, –alakító, –romboló, –formáló hatásuk miatt, • komplex problémák megoldása az erőforrásokkal való takarékosság és a társadalom széles rétegeinek mobilizálása által Miért a városok?

11. A jövőbeli városi és területi fejlődés alappillérei • gazdasági növekedés és a tevékenységek harmonikus térbeli eloszlása, policentrikus városhálózat; • az erős nagyvárosi térségek és más városi területek kiemelt szerepe, amelyek képesek háttérrégiójukat alapvető gazdasági érdekeltségű szolgáltatásokkal ellátni; • kompakt város, a szétterülés megakadályozása; • a környezetvédelem és a környezet minősége (HQE)

12. háromsebességű, társadalmilag fragmentált, széthulló városok környezeti ártalmak, szennyezettség, erőforrások kimerülése, romló társadalmi klíma, szegregáció, túlzsúfoltság, élhetetlenség városi szétterülés (EEA 2006) : Az urbanizált területek növekedése (alacsony népsűrűség, nagy távolság a történelmi magtól) a közszolgáltatások magasabb ára a természeti erőforrások túlzott igénybevétele elégtelen tömegközlekedési hálózatok, függőség az autótól, forgalmi dugók térbeli szegregáció: társadalmi polarizáció következménye alacsony jövedelműek, társadalom peremhelyzetén levő csoportok kiszorulnak a városból, mivel nem tudnak ingatlant vásárolni elérhető áron A fenntartható városfejlődést hátráltató tényezők

13. Alternatívák

14. Szétterülő város • A periurbanizáció ösztönzése • 10 év alatt beépített periurbánus övezetek területe +5%/év (Luxemburg) • 2030-ig az autópályákon megtett kilométerek száma a városi övezetekben +40 %, forgalmi dugók költségvonzatai : EU GDP 1% • 1975 óta az agglomerációk növekedése lelassult (+0,2%/év), míg a vidéki községeké megnőtt (+1,1 %/év) • FrançoisChoay : a „város eltűnése” • A vidéki térségek 50%-a rurbanizált, a népesség 75%-a periurbánus övezetekben lakik

15. Az eljövendő kompakt poszt-karbon város: Grenoble • A prométheuszi ember: a vizienergia, pozitivizmus, „hard” tudományok. • Az első hegycsúcsok meghódítása (18. század vége) → sportok • 18. századig kisváros, katonai és adminisztratív szerep. Nagyobb gazdasági kilengések nélküli folyamat, amely során a „vízienergia bölcsője” (vaskohászat, elektrokémia), később az elektronikai alkatrészek gyártása, a nukleáris fizika (CENG-CEA betelepedése 1956-ban, ILL 1971-ben, Synchroton 1994-ben), majd az elektronika (Thomson), az informatika (Hewlett-Packard), a szoftver ipar (Sun System) és végül a nanotechnológiák (ST-Microelectronics) váltak a város gazdasági életének meghatározóivá • a nagyvárosokra jellemző pénzügyi (üzleti és kereskedelmi) burzsoázia réteg hiányzik • nagy tudományos komplexumok bevonzása (CENG – mai nevén CEA-G – 1965-ben, CNET 1974-ben, ESRF 1989-ben). • Az egyetem–ipar–kutatás évszázados múltú arany háromszöge • állami támogatások táplálják az alapkutatásokat és a K+F tevékenységeket (nagy nemzeti laboratóriumok: CENG, ILL).

16. Háttér • A sajátos növekedési pálya bázisa: a termelői bázis változása és az új technológiák, az olcsó külföldi munkaerő, a külső támogatások. A folyamatos technológiai megújulásra épülő javakat és szolgáltatásokat előállító helyi cégek elsősorban globális értékláncokba szerveződtek • Más monokulturájú városokkal szemben a városban 150 év alatt a termelési bázis összetétele és a specializáció 4-5-ször változott (19. század: kesztűgyártás, vízienergia, papíripar és gépgyártás, majd vaskohászat, elektrokémia, elektromos berendezések gyártása az 1920-as évek elején, elektromágnesesség, nukleáris ipar és informatika az ötvenes-hatvanas évektől, napjainkban pedig a nanotechnológiák és a biotechnológiák, a biomechanika)

17. A régió főbb városai

18. Grenoble ma • 1800 ha, 160 000 fő, agglo (31 000 ha), 27 település, 400 000 fő • A méretgazdaságosság szempontjából kedvező adottságok hiánya, mezőgazdasági tevékenységek gyengesége, „zsáktelepülési helyzet”, nagy nemzeti, európai és nemzetközi közlekedési hálózatoktól való távolság, a vasúti és közúti hálózatok kiépítettségében való jelentős elmaradás, a szomszédos térségekkel való összeköttetés hiánya • a környezet és az életminőség kiemelt szerepe a helyi politikában • 2. ipari forradalom következményei specializáció, mérnökök betelepülése, multikulturalitás(60) 60 000 hallgató, felső- és középvezetők K+F (220 laboratórium, 22 000 kutató) 40 000 fő infokommunikációs ágazatokban, 20 000 élettudományokban)

19. A Grenoble mítosz fő elemei

20. A kompakt város kialakítását „elősegítő” tényezők • környezeti korlátok: szabad földterület hiánya, mélyen fekvő völgy, nagy hőmérséklet ingadozások, sűrű gépjárműforgalom, szennyezettség, rossz minőségű talajok, természeti kockázatok: földrengések, árvizek – a helyi politika a város keretén túlmutató, összehangolt fejlesztési stratégiákban gondolkodik. A természetes környezet Grenoble-ban is ritka jelenség, miközben terápiás hatásai köztudottak • A városi „ökoszisztéma” hátrányai: lapos, sűrű beépítettség, a terjeszkedését korlátok közé szorítják a hegyláncok és a városkörnyéki övezetek (periurbánus övezete 3. legsűrűbben beépített) • A várost körülvevő vidéki és mezőgazdasági területek stratégiai jelentőséget kapnak a fejlesztési tervekben, a periurbánus övezetet a várossal pl. ökológiai folyosók vagy zöld ösvények formájában összekötő természetes környezet a jövőben a városfejlesztés új infrastruktúrájává válhat • energiafogyasztás 65%-áért a lakossági és a szolgáltató szféra a felelős, itt lehet a legnagyobb megtakarítást elérni

21. A helyi politika főbb környezetvédelmi prioritásai • Ökomobilitás: periurbánus csomópontok, multifunkcionális csarnokok, puha közlekedési módozatok, városnegyedek közti útvonalak javítása, új info-kommunikációs technológiák meghonosítása • A periurbánus és városi környezet védelme és értékelése • A történelmi ipari városrész integrációja a jövő városába • Városmegújítás az új energiapozitív épületek és a felújított régi létesítmények közti energetikai szolidaritás elvének tiszteletben tartásával • Energetikai megközelítés a városnegyed szintjén: biomassza, geotermikus energia, biogáz, napenergia, szélenergia • A víz ciklus jelentősége a városnegyed és az épületek szintjén • Hulladékkezelés megvalósítása városnegyed és az épületek szintjén • Az életminőséggel, egészséggel és jóléttel kapcsolatos célok tiszteletben tartása • A társadalmi célú technológiai megoldások szorgalmazása a jobb együttélés érdekében

22. A helyi klímaterv  fő céljai • Az üvegházhatású gázok kibocsátásának stabilizálása, fellépés a klímaváltozás ellen • Energiafogyasztás stabilizálása (elektromos áram és fosszilis energia) nem-megújuló energiaforrásokkal való takarékoskodás • A megújuló energia fogyasztás: 21% • A helyben előállított megújuló energiák továbbfejlesztése, jelen fogyasztás 8% • Zöld energia vásárlásának ösztönzése az energiaellátókkal kötött szerződésekben 50 résztvevő, az agglomeráció 26 településéből 25, a legtöbb az építési ágazat szereplője

23. A megújuló energia • Környezetvédelmi politika cél: a megújuló energia felhasználás 7,5% →20% 2020-ig • Concerto program: • helyi szinten ösztönzi az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát • Energiafogyasztás ¼-ére 2050-ig. • Grenoble Vaxjö és Delft városokkal összefogva a „Fenntartható energiarendszerek haladó városokban” (SESAC – Sustainable Energy Systems in Advanced Cities) projekt keretében működik együtt • a megújuló energia használatának elterjedése, az építmények energiahatékony működtetése az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése • A konkrét beruházások a napenergia, épületek szigetelése, a termikus napenergia, a megújuló energiákkal való fűtési rendszerek kialakítása terén részesülnek támogatásban. A SESAC program költségvetése €25 mó, az Unió hozzájárulása €10,4 mó. • Tenerdiss (megújuló és új energiák) versenyképességi pólus és más nagyszabású kutatási projektek támogatása a fotovoltaikus- a vízi energia, hidrogén üzemanyagcellák és az intelligens energia tárolása (Smart Electricity) körében • „Grenoble Facteur 4” (2008) a város kötelezettségvállalásai az energia és a klímaváltozás körében 30 konkrét elhatározás

24. A megújuló energia • Országos 1. a lakosságra vetített megújuló energia-kapacitások (fa alapú és napenergia) aránya alapján (40 200 kW fa energia és 483 kW napenergia) • 1600 fő az új energiatechnológiák területén, 10 500 a kapcsolódó iparágakban, 1200 hallgató • Nemzeti Ökonegyed Nagydíj a de Bonne ökonegyed beruházásért • Energetikai terv (schéma energetique az energiafogyasztás és -hasznosítás optimalizálása érdekében • a széndioxid-kibocsátás 25%-os csökkentése 2020-ig = 100 000 tonnával kevesebb CO2 kibocsátás/év (a közlekedési és elektromos ágazaton kívül)

25. Ökonegyed beruházások: a fenntarthatóság letéteményesei • nagyvárosi struktúra alternatívája • Keveredés elve a gazdagok gettói /szlömösödés ellen • a gépjárműforgalom kiküszöbölése • utópisztikus kontra-társadalmi tér az elidegenedett nagyvárosban, „falu a városban”, a szomszédság, az együttélés–munka–szórakozás funkciók városnegyed szintjén történő megszervezésével. • „Ökováros és Ökonegyed Program” a helyi közösségek mozgósítására • tanulás és innováció terepei, a jövő fenntartható városainak tesztüzemeI, a városi és falusias elemek szabadon ötvöződnek, az ökológiai, gazdasági és szociális kihívásoknak megfelelnek • participatív viselkedés ösztönzése, ökotechnológiák, a kereslet bővülésével egykor az egész városra kiterjeszhetővé válnak. Adaptálhatók, transzferálhatók a ma még csak szigetszerű képződmények a városi textúrában. Ökológiailag helyes viselkedés, lokális szinten adja meg a globális kihívásoknak megfelelő válaszokat, önmagát gerjesztő folyamattá terjedhet ki.

26. Ökonegyed a városközpontban • Elérhetőség: fizikailag jól megközelíthető a város többi részéből és pénzügyileg is viselhető költségei vannak • Vonzerő: olyan hely, ahol jó élni, dolgozni, funkciógazdag, a különböző generációk és társadalmi rétegek keveredésén alapul, a szórakozási lehetőségek adottak • Fejlődő, fenntartható: képes a városban fellépő változásokhoz való alkalmazkodásra, emiatt rugalmas és konvertálható • Integrálódik a városi ökoszisztémába: be kell kapcsolódnia a különböző áramlásokba (gazdasági, ökológiai, erőforrások, emberek, járművek stb.) • Biztonságos: természeti katasztrófák elleni védelem, nem zéró kockázatú, de képes csökkenteni a kockázati tényezőket • Szolidáris: közös erőforrásokkal ellátott (infrastruktúra, nyersanyagok, pénzügyi erőforrások, kompetenciák), mindez a társadalmi, környezeti hatékonyság szempontjainak megfelelően

27. Hammarby Sjösdat • a lakosok életmódja az alábbi elvekben foglalható össze: • 1. a gépkocsit megosztod, 2. gyalog, kerékpáron, tömegközlekedési eszközökkel közlekedsz, 3. Másokkal együttműködve cselekedsz, 4. A szolgáltatások és tevékenységek sokféleségét részesíted előnyben, 5. A szociális keveredést biztosítod, 6. Az energiával takarékosan bánsz és megtermeled magadnak, 7. A vízzel takarékosan bánsz és újrahasznosítod, 8. A „bio”-t fogyasztod, 9. A hulladékot újrahasznosítod és kezeled, 10. A biodiverzitást tiszteletben tartod (AdCF, 2009). • A lakosok az otthon és a munkahely közti távolságot 80%-ban kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközökkel teszik meg, a családok 10%-a használhat közösen gépkocsit, a háztartások energia fogyasztását 60 kWh/m2/év-ben maximálják, a vízfogyasztást felére csökkentik az esővíz összegyűjtésével, a hulladék mennyiségét 40%-kal csökkentik, vállalkozások be, iskolák, kereskedelmi és adminisztratív intézmények, sokféle lakás építése

31. De Bonne ökonegyed (2001-2010) Az üvegházhatású gázok 80%-áért a városi lakosság a felelős • 8,5 hektár területű volt laktanya felújítása, 12 öko-épület a de Bonne negyedben, 850 lakás • Az első ökonegyed, ahol a kompakt építészeti formák, a puha és elérhető közlekedési módozatok, nagy zöldfelületek domináltak • Energetikai önellátást támogató Concerto Sesackofinanszírozás (€50 mó) • szoros együttműködés a partnerekkel: városfejlesztők, építészetek, társulások, lakosok • A fragmentációnak gátat szabni, a városközpont határának kiterjesztése a 3. metróvonalig • Az építők feltételezték, hogy a kereslet növekedésével a kivitelezés rendkívül magas költségei csökkennek (1700 euró/m²)

32. De Bonne ökonegyed keveredés, funkciók sokfélesége • 850 lakás,35%-40 % szociális,15 000 m²kereskedelmi, szórakoztató és szolgáltató terület, 30 kereskedelmi egység,6000 m²új és felújított irodaépület, 3 csillagos szálloda, általános iskola, diákszálló, idősek otthona • 5 hektárnyi zöldterület • Energiahatékony lakások (bioklimatikus épülettervezés, integrált napelemek, optimalizált burkolat) • 9 mini gázmotoros kogenerációs erőmű, évente 100 tonna CO2 kibocsátást spórol meg, cél: 30-40%-kal kevesebb energiafogyasztás mint a hagyományos épületekben • 1600m²energiapozitív épület • 435 napenergiával működő bioklimatikuslakás

33. De Bonne Alapelvek: • egyenlőség; • participáció; • biodiverzitás; • társadalmi csoportok keveredése; • józanság az energiafelhasználás területén; • puha és csökkentett közlekedési módok; • épített és természetes környezet minősége; • erőforrások takarékos felhasználása; • a térbeli, időbeli és funkcionális sűrűség kezelése.

34. Kedvezményezettek • Céllakosság? A jövő posztkarbon városának vitrinjei vagy előképei? Szigetek a városi szennyezés tengerében? • Erősen szelektív ökoszisztémák, nincs szennyező iparág, szegények, bevándorlók • A szociális egyenlőség területén kudarc: homogén társadalmi szerkezet, a társadalom tehetős rétegei, nem csökkenti a környezeti egyenlőtlenségeket, tovább növeli a társadalmi-térbeli polarizációt • Elit fogyasztók számára vonzerő, nincs életmód változtatás • A legfejlettebb technológiai megoldások ellenére (alacsony energia fogyasztás, energiapozitív épületek, természetes anyagok, víz újrahasznosítása), túlságosan szűk keretet jelentenek a globális problémák megoldásához • A fenntarthatatlan városon belüli fenntartható szigetek létrehozása helyett célszerűbb a lakosság felkészítése arra, hogy kollektíve elfogadják a fenntarható fejlődés eszméjét