Inklúzió a testi nevelésben

1. Inklúzió a testi nevelésben

2. A tantárgy célja és tartalma • Az elfogadás – befogadás (inklúzió) kérdéskörének megismerése. • Betekintés az integrációs nevelés-oktatás lehetőségeibe a testnevelés és sport területén. • Átfogó ismeretek szerzése az Európai Unióban zajló integrációs folyamat tapasztalatairól ill., ezek alkalmazásának lehetőségeiről hazánkban. • A speciális igényű tanulókkal való bánásmód elsajátítása Inklúzió a testi nevelésben

3. A tantárgy célja és tartalma • A tanegység a következő témakörök mentén kerül feldolgozásra: • kooperatív inklúzív módszerek • differenciáló oktatás és teammunka • egyéni fejlesztési tervek és tananyag az inklúzió érdekében • a különböző típusú fogyatékkal élők foglalkoztatásának módszertana. Inklúzió a testi nevelésben

4. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

5. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

6. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

7. Követelmény • az órán való aktív részvétel • beszámoló az előadások és a szakirodalom alapján (tanító szak, óvodapedagógus szak) • kollokvium (TAP) Inklúzió a testi nevelésben

8. Irodalom • Kötelező • Benczúr M.-né (szerk)(2003):Adaptált testnevelés és sport I-II.FONESZ, Bp. Inklúzió a testi nevelésben

9. Irodalom • Ajánlott • Benczúr M.-né (1988/89):Mozgásnevelés I-II.Műv.Minisztérium, Bp. • Bakanek Gy., Litavecz A., Tóth O., Szekeres P. (szerk) (2003): Ismertető (A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata) - Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai. • Benczúr M.-né (2000):A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés S. (szerk.) • László Zsuzsa (1997): Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt., Bp. Inklúzió a testi nevelésben

10. A tantárgy bevezetésének előzményei 1993Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról. 1994Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel. Inklúzió a testi nevelésben

11. Salamancai tézisek • Teljes mértékben támogatjuk, hogy az általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen • Az inklúzió az oktatásban emberi jog • Minden gyermek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív Inklúzió a testi nevelésben

12. Salamancai tézisek • A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba • A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom Inklúzió a testi nevelésben

13. Salamancai tézisek • A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban Inklúzió a testi nevelésben

14. Alapfogalmak • Inklúzió • Integráció • Kooperáció • Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

15. Kikre, mely gyerek csoportokra vonatkozik az integráció, inklúzió? Nem egyszerű a meghatározás? • új szemlélet előtérbe kerülése az utóbbi néhány évben (diszkriminancia elkerülése!!!) • a sértőnek, diszkriminatívnak tűnő kifejezések helyett új szakkifejezések jelentek meg • ezek a szakkifejezések nem mindenesetben egyértelműek (ma még) • fordításból adódó nehézségek • az egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek más és más kategorizálást használnak Inklúzió a testi nevelésben

16. Meghatározások, kategóriák

17. Fogyatékos személyek, gyerekek • törvények, jogszabályok • orvosok, sportorvosok • pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben

18. Fogyatékkal élők • az utóbbi időkben kiadott minisztériumi kiadványok • pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben

19. Fogyatékosság • Valamely természetes adottság veleszületett vagy szerzett hiánya, amelyek szomatikus és/vagy funkcionális módosulások, eltérő egészségi állapotok.Csoportosítása:aszerint, hogy melyik az az adottság, ami hiányzik! Inklúzió a testi nevelésben

20. Fogyatékosság • MozgáskorlátozottságA mozgatórendszer valamely részének károsodása vagy hiánya, melynek következtében a tartás- és mozgásfunkciók tartósan vagy maradandóan megváltoznak. • Értelmi fogyatékosságAz átlag alatti intellektus és az adaptív – alkalmazkodó – magatartásban és teljesítményben jelentkező olyan elmaradás vagy károsodás, amely már 18 éves kor előtt jelentkezik. Inklúzió a testi nevelésben

21. Fogyatékosság • Érzékszervi fogyatékosságValamely érzékelés folyamata korlátozott vagy nem alakul ki az adott érzet. • vakok, gyengénlátók • siketek, nagyothallók • Egyéb fogyatékosság • Szervátültetettek • halmozottan fogyatékosok Inklúzió a testi nevelésben

22. Új kifejezések térhódítása • Sajátos/SpeciálisNevelési Igényűek (SNI) • Akadályozottak, akadállyal élők (pedagógia, gyógypedagógia gyógytestnevelés, gyógytorna) Inklúzió a testi nevelésben

23. WHO kategóriái • Impairment (károsodás) • Disability (képességhiány, képességzavar, fogyatékosság) • Handicap (akadályozottság) Inklúzió a testi nevelésben

24. Impairment (károsodás, sérülés) • Egy adott funkció elvesztése • vakság • siketség • súlyos értelmi sérülés Inklúzió a testi nevelésben

25. Disability (fogyatékosság, képesség-, ill. funkciózavarok) • Jelentős funkciócsökkenés • olvasási zavar • viselkedési zavar • mozgás zavar Inklúzió a testi nevelésben

26. Handicap (akadályozottság, társadalmi hátrány) • Olyan helyzet, amelyben a személy képességei nem illeszkednek a környezet igényeihez vagy elvárásaihoz. Inklúzió a testi nevelésben

27. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • A kategóriadisability (fogyatékosság) • B kategórialearning difficulty (tanulási nehézség) • C kategóriadisadvantage (hátrányos helyzet) Inklúzió a testi nevelésben

28. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • A kategória(disability - fogyatékos)vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, középsúlyos és súlyos értelmi sérülés, halmozott sérülés, organikus kóreredethez köthető sérülések (pl.: érzékszervi, motoros vagy neurológiai károsodások következtében előálló sérülések) Inklúzió a testi nevelésben

29. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • B kategória(learning difficulty - tanulási nehézség)Az A vagy C kategóriákhoz nem sorolható tanulási nehézségek. Inklúzió a testi nevelésben

30. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • C kategória(disadvantage - hátrányos helyzet) Elsősorban szocio-ökonómiai, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkre visszavezethető problémák. A hátrányos helyzet vagy az atipikus környezet hatásai, amelyeket az oktatás-nevelés ellensúlyozni próbál. Inklúzió a testi nevelésben

31. Magyarországi kategóriák • SNI kategóriák • További (nem SNI!) kategóriák Inklúzió a testi nevelésben

32. Magyarországi kategóriák • SNI kategóriák • mozgás fogyatékosság • érzékszervi fogyatékosság (nagyothalló, siket, gyengénlátó, vak) • enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság • beszéd fogyatékosság • autizmus • halmozott fogyatékosság • a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavarok) Inklúzió a testi nevelésben

33. Magyarországi kategóriák • További (nem SNI) kategóriák • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek • hátrányos helyzet Inklúzió a testi nevelésben

34. Alapfogalmak • Inklúzió • Integráció • Kooperáció • Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

35. Alapfogalmak • Lokális vagy fizikai integráció • Szociális integráció • Spontán (hideg) integráció • Funkcionális integráció – Fogadás, beilleszkedés (integráció) és Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben

36. Lokális vagy fizikai integráció • Az integráció legegyszerűbb változata • Az épület közös • A gyerekek között nincs kapcsolat • Az elkülönített gyerekekkel gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik • Pl. külföldön: speciális iskolákat a többségi iskolák egyik szárnyába telepítik • Pl. Magyarországon: az eltérő tantervű vagy a logopédiai osztályok Inklúzió a testi nevelésben

37. Szociális integráció • Az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórán kívüli időben tudatosan egyesítik a fogyatékos csoportot a kortársi közösséggel. • Az együttnevelés lehet időszakos és esetleges vagy rendszeres, folyamatos. Inklúzió a testi nevelésben

38. Spontán (hideg) integráció • Az SNI gyerek jelenléte a többségi osztályban • Külön segítségben nem részesül • Az iskola alapító okiratában nem szerepel az integráció, különtámogatást nem igényel, és nincs is. Inklúzió a testi nevelésben

39. Funkcionális integráció • Legmagasabb szint • Együtt fejlesztik a gyerekeket az óvodai foglalkozásokon és a tanórákon • Biztosítják a speciális megsegítés valamely változatát • Két alcsoport: részleges, ill. teljes integráció Inklúzió a testi nevelésben

40. Funkcionális integráció- részleges integráció • Egyszerűbb • A fogyatékkal élő gyerek vagy gyerekek csak az idő egy részében vesznek részt a foglalkozásokon • Rendszeresen csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy meghatározott tanórához Inklúzió a testi nevelésben

41. Funkcionális integráció- teljes integráció • Legmagasabb szint • A fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi óvodában vagy iskolában Inklúzió a testi nevelésben

42. A funkcionális integráció megvalósulásának szintjei • Fogadás (integráció) • Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben

43. Integráció (fogadás, beilleszkedés) • A fogadó intézménynek nincs integrációs stratégiája • A gyereket anélkül veszik fel, hogy igazán ismernék sajátos szükségleteit • A pedagógus saját módszerein nem vagy kevésbé változtat • Az SNI gyerektől elvárják a többiek szintjéhez való igazodást • Az ép gyerekeket azonosnak tekintik, egyenlő mércét állítva nekik, az SNI gyerek ettől az átlagtól tér el • A felmerülő probléma megoldását a gyógypedagógusra, gyógytestnevelőre vagy a szülőre hárítják Inklúzió a testi nevelésben

44. Inklúzió (befogadás) • Feltételek megteremtése • Átgondolt iskolapolitika • Valamennyi óvodapedagógus, tanító és tanár az egyéni differenciálást, a minden egyes gyerek egyedi igényeihez, szükségleteihez való maximális igazodást látja fő feladatának. • Az SNI gyerek a többiekkel azonos, de rugalmas tanterv szerint halad • A problémák megoldását a többségi pedagógusok vállalják • A gyógypedagógus, gyógytestnevelő elsősorban a többségi pedagógusnak segít. Inklúzió a testi nevelésben

45. Az inklúzió fő jegyei • Az intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával • Egyéni differenciálás mint alapkoncepció • Változatos óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) • Rugalmas egységes tanterv Inklúzió a testi nevelésben

46. Az inklúzió fő jegyei (folyt.) • Változatos értékelési eljárások alkalmazása • A problémák megoldásában és a felelősségben komoly részt vállal a többségi pedagógus • A gyógypedagógus és gyógytestnevelő mint segítő partner • A szülők bevonása • A szociális befogadás szerepe Inklúzió a testi nevelésben

47. Kooperáció • Együttműködés:az egyes személyek, szervezetek, stb. összehangolt tevékenysége, tartós együttműködése egy bizonyos cél elérésének az érdekében • Team tanítás Inklúzió a testi nevelésben

48. Differenciálás • Egy bizonyos szempont szerinti szétválasztáson alapuló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

49. Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések • 60-as évek végeelső integrációs próbálkozások - Skandináv országok • 1969 – Dánia • 1971 – Olaszország • 1975USA – szövetségi törvény (v.mennyi spec. tanulási problémát mutató gyerek felkutatása, egyéni fejlesztési terv, szülők tájékoztatása, szakemberek képzése és továbbképzése) Inklúzió a testi nevelésben

50. Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések • 1977 – Olaszország • 1981 – Anglia – oktatási törvény • 1981 – Hollandia, Svájc • 1989/1991 – New York – ENSZ alapokmány: „Egyezmény a gyerekek jogairól” Inklúzió a testi nevelésben