Környezetmenedzsment rendszerek A KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001

1. KörnyezetmenedzsmentrendszerekA KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001 PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Bevezetés, történeti áttekintés • Szabványosítás fogalma, célja, alapelvei • Európai szabványügyi szervezetek • Környezeti menedzsment rendszerek: • BS 7750 • ISO 14000-es szabványcsalád • EMAS

3. Bevezetés • Az első szabványok időszámításunk előtt két ezer évvel jelentek meg Kína első császárának, Qin Shi Huangdi utasítására. (pl. az ivóvízvezetékek, a városkapuk szélességének, a országutak méreteit illetően). • A szabványok azóta sokat változtak az egyes országok elképzelései, a nemzeti szinten érvényben levő szabályozások szerint. • Az új irányzat 1985-ben születik meg az Európa Tanács 1985 májusi (COM.85/C136/01) rendeletével. Ennek alapját, a technikai követelmények és a szabványosítási politika egybehangolása képezi. Az új értelmezési módban kidolgozott szabványok célja biztonság minden fokon, egészség- és környezetvédelem.

4. Az egybehangolt szabványok a következő követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek − termék vagy termékcsoportokra vonatkozzanak és ezek csak a lényeges sajátosságokban kell megfeleljenek az előírásoknak (ezt a 22 darab alapirányzat tartalmazza). − az EU megbízásából készüljön − legalább egy tagországban, nemzeti szabványként alkalmazzák − az EU Hivatalos Közleményében kell megjelenjen. Az új egybehangolt szabványok nem kötelező érvényűek, de, ha valamely ország szabályzórendszerében megjelenik, azonnal kötelező jelleget nyer.

5. XIX. század • Az első vállalati szabványok Angliában a 19. század elején jelentek meg. • A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. század végén alakult ki, mert az ipar akkor érte el azt a fejlettségi szintet, amely ezt szükségessé tette. (ágazati szabványok) • Az országos hatáskörű szabványügyi szervezetek a 20. század első évtizedeiben alakultak meg, legelőször Angliában, 1901-ben. • 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsőként létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC).

6. A szabvány definíciója a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. Törvény szerint: „elismert szervezet által alkotott, vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat, vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb."

7. A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők: - Rendeltetésre való alkalmasság:a termékek, eljárások, szolgáltatások a felhasználási szándéknak megfelelőek legyenek. - Biztonság (élet-, egészség- és munkavédelem): a termelés eszköz, vagy fogyasztási cikk, az eljárás, a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét, vagy személyi biztonságát. - Környezetvédelem:a termék, az eljárás, a szolgáltatás ne okozzon elfogadhatatlan károkat a természeti környezetben. - Gazdaságosság és hatékonyság: A csereszabatosság tegye lehetővé, hogy valamely terméket, alkatrészt más helyen, akár más országban is használhassanak. A kompatibilitás (illeszthetőség) révén különböző termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatóak legyenek. Mindezek gazdaságos anyag-, energia-és emberi erőforrás- felhasználást, továbbá ipari méretű tömegtermelést és kereskedelmet teremtenek.

8. A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők (folytatás) : - Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése: a szabványok kidolgozásában a fogyasztók képviselõi, szervezetei is részt vehetnek. - Nemzetközi kereskedelem: a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása érdekében megszüntethetők az egyes országok eltérő értelmezéséből és gyakorlatából adódó korlátok. - Megfelelő kommunikáció, kölcsönös megértés a gazdaság szereplői között: a fogalmak és jelek következetes és egyértelmű alkalmazása; azonos mértékegységek használata; a műszaki követelmények azonos értelmezése a vizsgálati körülmények rögzítése révén.

9. A szabványosítás legfontosabb alapelvei - Önkéntesség: a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelező, ugyanakkor a szabványok alkalmazása is önkéntes. - Nyilvánosság és nyitottság: a szabványki-dolgozás már a kezdeti fázisban is nyilvános. Minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban, ez nemzeti szinten a különböző érdekcsoportokat jelenti, nemzetközi és regionális szinten pedig a tagországokat.

10. A szabványosítás legfontosabb alapelvei (folytatás1) - Közmegegyezés: a gyártók, kereskedők, hatóságok stb. az általuk képviselt kör érdekeit viszik be a szabványo­sításba; olyan megegyezés jön létre, ahol az érdekeltek egyik csoportjának sincs a lényeges kérdésekben fenn­tartott ellenvéleménye. - Tárgyszerűség: a szabvány jól körülhatárolt területen legyen lényegre törő és egyértelmű. - Ellentmondás- mentesség és összefüggőség: az ellent­mondás- mentességet három szinten is biztosítani kell: az adott szabványon belül, a szabvány és más szabványok között, a szabvány és a jogszabályok között.

11. Szabványosítás jelentősége • A szabványok összehangolásán két nagy nemzetközi szervezet munkálkodik: CEN, az európai szabványosítási bizottság és ISO, a standardizálás nemzetközi szervezete. 1995-től a szabványok először ISO formában jelennek meg, majd ezt alkalmazza a CEN. • A gazdasági növekedés szempontjából a tőkén kívül a legnagyobb szerepe az érvényben levő szabványoknak van.

12. XX. század • A szabványok nemzetközi szintű összehangolását már a 20. század elején a nemzetközi kereskedelem fejlődése tette szükségessé. • A dokumentumok típusa: nemzetközi szabvány (ISO, IEC). • Szervezetei: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), alapítva: 1946, Genf • tevékenységi területe: a villamosságon kívül mindenre kiterjed, közel 100 ország a tagja, • Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), alapítva: 1906, de 1947 óta vált igazán aktívvá • A szabványok kidolgozását műszaki bizottságokban (pl. ISO/TC) végzik és a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül bármelyik tagország részt vehet a munkában.

13. Európai szabványügyi szervezetek • Az európai szabványügyi szervezeteket az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hozta létre. A dokumentumok típusa: • európai szabvány (EN), • európai előszabvány (ENV), • európai távközlési szabvány (ETS) Szervezetei: • Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), • Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), • Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI),

14. Nemzetközi környezetvédelmi szabványosítás • A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén szorgalmazták. • Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) tevékenysége a környezetvédelem területén is.

15. Környezeti menedzsment szabványok • Brit Szabványügyi Testület (1990): a BS 5750-es minőségügyi szabvánnyal analóg környezetmenedzsment szabvány létrehozása Közzététel: BS 7750 (1992) Érvényes változat: BS 7750 (1994) • Európai Unió 1836/93-as rendelete: EMAS (Environmental Management and Audit Scheme) 1993 június 29.-én hirdették ki 1995 áprilisában lépett hatályba • International Organization for Standardization (ISO): ISO 14001 1996-ban adták ki 2004-ben módosítva nem csak egyetlen szabvány, hanem egész szabványsorozat (ISO 14000)

16. Környezeti menedzsment szabványok (folytatás1) • Alapvető cél: • a vállalat környezeti teljesítményének (fizikai- és menedzsment- egyaránt) javítása, ezáltal az antropogén jellegű környezetterhelések csökkentése • a környezetvédelmet külső előírásból belső érdekké tegye • Általános jellemzők: • új típusú szemléletmód (szervezéselmélet) • jól illeszthető a vállalat már meglévő vállalatirányítási rendszereibe • külső- és belső előnyöket egyaránt nyújt • hozzájárulhat a vállalat versenyképességének és nyereségességének növeléséhez • napjainkra már szabványosított / rendeletben szabályozott • piaci elvárássá vált

17. BS 7750 • BS 7750 megalkotásáról rendelkező Környezeti Politikai Bizottság döntése 1990.decemberében. • Kialakítására1991.áprilisában felállították a Műszaki Bizottságot. • tervezet formájában1992.márciusábantették közzé. Ez volt a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa. • Az 1992-1993. évi BS 7750 kísérleti program, amely 450 szervezetet és számos ipari szektort ölelt fel. • A BS 7750 2. kiadásának hatálybaléptetése1994.februárjában átdolgozott formában megtörtént összehangolva az EMAS 1836/93. Sz. direktívával. • A BS 7750 szabványt 1997. márciusábanhelyezte hatályon kívül az ISO 14001 szabvány, és ezzel így megszűnt.

18. EMAS (Environmental Management /Ecomanagement/ and Audit Scheme) Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében: • a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; • meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; • környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; • értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

19. > EMAS • Environmental Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítményértékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. Törvényi keret:EC1836/93/EK RENDELET 761/2001/EK RENDELET

20. Az átdolgozott EMAS rendelet (EC761/2001) • Az EMAS hatókörét az összes szektorra kiterjesztette, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is. • A rendelet átvette az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezetet, ami megkönnyíti az ISO14001-es szabványnak megfelelő rendszerek EMAS szerinti hitelesítését. • Az EMAS rendelet szerint hitelesített szervezetek hivatalos irataikon, marketing anyagaikon feltüntethetik az új EMAS védjegyet. • Megerősítette a környezetvédelmi nyilatkozat szerepét annak érdekében, hogy javítsa a kommunikációt a nyilvántartott szervezetek és azok tevékenységében érdekelt felek között. • Több figyelmet szentel az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását.

22. A környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMS) - és így az EMAS szerint hitelesített rendszerek - legfontosabb alapelvei • a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelmények betartása. • folyamatos fejlesztés (amely a Rendelet szerint a környezeti teljesítmény folyamatos javítását jelenti); • a környezetszennyezés megelőzése (azaz a megelőző jellegű környezetvédelmi megoldások előnyben részesítése a csővégi megoldásokkal szemben).

23. Az EMAS rendszer előnyei • Minőségi környezetvédelmi vezetés • Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak • Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ • Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek • Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" • Javuló munkahelyi morál, csapatépítés • Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom • EMAS védjegy használata marketing eszközként

24. EMAS rendszer bevezetésének lépései 1. Vezetői döntés 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés 3. Környezetvédelmi vezetési rendszer kiépítése. 4. Belső ellenőrzés 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése 6. A környezetvédelmi nyilatkozat hitelesítése 7. A szervezetek nyilvántartásba vétele 8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozatala 9. A környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti megújítása

26. Regisztrálás folyamata

27. Logó • A nyilvántartási számmal rendelkező szervezetek (a nyilvántartás idejének hatálya alatt) használhatják az EMAS logót, melynek két változata létezik. • Alogó 2. változatahasználható az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozaton, továbbá azt minden környezetvédelmi tájékoztatáson fel lehet tüntetni. • Alogó 1. változatahasználható a nyilvántartásba felvett szervezetek levélpapírjának fejlécén, a szervezetnek az EMAS-ban való részvételéről szóló tájékoztatóján, továbbá meghatározott feltételek mellett a termékek, tevékenységek és szolgáltatások hirdetésein vagy hirdetéseiben. A logó nem használható a termékeken vagy azok csomagolásán, illetve más termékekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításban.

28. ISO 14001 • Háttere: • BS 7750 sikere • folyamatosan emelkedő EHS (Environment, Health, Safety) kiadások • egyre erősödő hatósági és társadalmi nyomás • Története: • 1993-ban kezdtek neki a szabványsorozat kidolgozásának • 1996-ban fogadták el az ISO 14001-es szabványt, majd fokozatosan a többit • 2005! Új ISO 14001! • azóta folyamatos bővülés és „sikersorozat” • Jellemzői: • alapja a PDCA-ciklus • nemzetközileg használható és elterjedt • folyamatosan karbantartott és aktualizált • kevésbé szigorú, mint az EMAS

29. Környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítési folyamata

31. Helyette: ISO 19011

34. A környezetközpontú irányítási rendszer működési modellje

35. ISO 14000-es szabványrendszer és PDCA-ciklus

36. Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések • Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem • Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, míg a nemzetközi szabvány csak a környezeti politika nyilvánosságát kéri.

37. Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai • Szerződő partnerekés beszállítók: az EMAS rendelet szerint a szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. • Elkötelezettségek és követelmények: az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékával. • Ellenőrzés: Az EMAS előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumát, az ISO14001 nem.

40. Miben több az EMAS, mint az ISO 14001?

41. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Az elmúlt évtizedekben tudatosult a vállalati szférában is a környezet megóvásának fontossága. Továbbá a nemzetközi kereskedelem szerepének növekedése indukálta a szabványok egységesítését. A KIR szabványosításával a vállalatok egyrészt elismerik és felvállalják a környezettudatosságukat, másrészt működésük során odafigyelnek a működésük során a környezet terhelésének fokozatos csökkentésére.

42. AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a szabványosítás jelentőségét, fogalmát,alapelveit! • Ismertesse az európai szabványügyi szervezeteket, a szabványok jelölési módjait! • Ismertesse az EMAS-t! • Ismertesse az ISO 14 001-es szabványt! • Hasonlítsa össze az EMAS-t és az ISO 14 001-es szabványt!

43. Az előadás felhasznált forrásai • Kerekes Sándor és Kindler József: (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest • Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. • www.emas.hu • www.emas.kvvm.hu • www.mszt.hu

44. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍMEA KIR követelményei a szabványok alapján. Környezeti politika, tervezés elemei, a bevetés és működtetés, az ellenőrzés és javítás feladatkörei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: környezeti politika, PDCA ciklus, folyamatos fejlesztés