A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája

1. A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 22-es csapdája, jogi alapok, 9/11 előtti önvédelem 9/11

2. I. Állami védekezés és a 22-es csapdája: - - „Minden rendelkezésünkre álló eszközt, a diplomácia minden fortélyát, a CIA valamennyi információját, a törvény-végrehajtási módszereket, a gazdasági befolyás minden elképzelhető formáját, a háborúk összes fegyverét bevetjük.” - „ a világ minden térségében el kell most dönteni, velünk vannak, vagy a terroristákkal. Ettől a naptól kezdve, valamennyi ország, amely továbbra is bújtatja, vagy támogatja a terroristákat, vagy támogatja a terrorizmust, az Egyesült Államok ellensége.”

3. 1. Biztonságpolitikai megközelítés: • Nki terrorizmus a nemzetközi rendszer része • A rendszer szereplői saját biztonsági érzetüket növelik a másik kárára • Fegyverkezési verseny 2. Kriminológiai megközelítés: • áldozat-tettes 3. Irracionális öngerjesztő kényszerpálya, ördögi kör-> ha az állam felveszi a küzdelmet 4. Ha az állam nem veszi fel a küzdelmet-> nem képes megvédeni a lakosságát; állami hatalom megkérdőjelezése

4. Az állam vállaja a küzdelmet: • Önvédelmi háborúk terrorszervezetek ellen • Büntetőjog helyett katonai jog • Célzott likvidálás, ártatlanok halála • Lehallgatások, megfigyelések (Patriot Act, London 1994-ben) • Jogellenes harcos kategóriájának megjelenése (Guanatanamó, már nincs) • Probléma: átmeneti helyzet tartóssá válik • Fő kérdés: a civil társadalomnak meg lesznek-e az eszközei, hogy az állami hatalmat elszámoltassa-> tényleg szükséges volt az intézkedés, nem ártatlan ellen

5. II. Összefoglalás • Terrorizmus fogalma: cél az állami hatalom gyengítése, elsősorban a lakosság elleni merényletekkel • Terrorizmusok fajtái: a vallási a legveszélyesebb • Elkövetők: fanatikus, agresszív hajlam, de a szociális háttér és teljes társadalmi okok vizsgálata is szükséges • Új típusú terrorizmus: tömegpusztító fegyvert szerezhet; nki: más államot támad, a támadás súlyos-> így az NJ szerepe megnyílik a BJ helyett, sejtszerű felépítés • Terrorizmus és média: a média és a politikusok egyértelműen erősítik a fenyegetettség érzését • Terrorizmus a számok tükrében: Európa fenyegetettsége alacsony • 22-es csapdája: fejünkre nőhet az állam

6. Nemzetközi jogi alapozás

7. I. Erőszak alkalmazása: 1. előzmények: • Kezdetektől fogva jelen van, nem övezték normák • Igazságos háború elmélete (ius ad bellum és ius in bello innen) • Formai követelmények voltak: hadüzenet küldése, ultimátum • Erőszak korlátozására kísérletek (Drago-Porter egyezmény, Briand-Kellog paktum) • II. vh. tapasztalata és a nukleáris fenyegetés miatt szigorítani kell a szabályokon

8. 2. ENSZ AO rendszere: • 2.4. cikk • Általános erőszaktilalom • Ha megszorító értelmezéssel vesszük, akkor engedélyezhető néhány akció(pl. humanitárius intervenció) • Két kivétel a tilalom alól: - Bt felhatalmazása (VII. fejezet) - önvédelem gyakorlása (51.cikk), különbség BJ-i és NJ-i önvédelem között • probléma: fogalmi zavar 2.4. erőszak; 39. támadó cselekmény=agresszió 51. fegyveres támadás

11. 3. KGY határozatai: • probléma: nem kötelezőek, ezért nem jogforrások • 1970-es 2625. KGY határozat az államok közötti baráti kapcsolatokról (csak a vonatkozó részek); erőszak tilalmába ütköznek: - fegyveres represszália (USA, Izrael) - irreguláris erők, vagy fegyveres csoportok szervezése, vagy annak elősegítése más államok területére való behatolás céljából - más államok területén végbemenő, vagy terrorcselekményben való részvétel, vagy annak szervezése

12. 1974-es 3314. számú KGY határozat az agresszió fogalmáról (csak a vonatkozó rész): - „ha egy állam fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld – vagy nevében ilyeneket küldenek – egy másik állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtására, melyek oly súlyosak, hogy kimerítik a fent felsorolt cselekményeket, illetve ha egy államnak komoly része van ebben” - ehhez ‘hatékony (effektív) ellenőrzés’ kell, az egyes esetekre kiterjedő ellenőrzéssel, nagy mértékű függőség: csak ekkor betudható egy államnak

13. II. Önvédelemhez való jog • Fegyveres támadás esetén (mikor és ki ellen) • Különbség fegyveres erőszak és fegyveres támadás között, csak az utóbbi keletkeztet önvédelmet. Ezzel háborúk indokolatlan kitörését lehet megakadályozni, de nem elég inkább az arányosság szabályának betartása? (vita a jogászok között; a Nicaragua ügyben hozott ítélet az előbbit támasztja alá) • Események felhalmozódása (Izrael Libanon ellen 2006-ban)

14. Önvédelem alkalmazása: • Az Ao nem ad iránymutatást, ezért szokásjog • Caroline- incidens • Webster formula: az önvédelem olyan azonnali, mindent elsöprő szükségszerűség, amely más eszköz igénybevételére nem ad lehetőséget, és amikor megfontolásra nincsen idő 2. Alkalmazásának elvei: • Szükségszerű (nem megtorló és büntető-> represszália) • Arányos ( az elszenvedett támadással, vagy a veszéllyel?) • azonnali

15. 3. BT szerepe: • (15 tag, vétók) • Jelenteni kell neki • Az ő felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ha érdemlegesen beavatkozik, megszűnik az önvédelem joga 4. Kollektív önvédelem: • 51. cikk újítása • NATO 5.cikk • Kifejezetten kérni kell • A felkért állam nem köteles segíteni (kivéve a NATO tagállamok)

16. III. Önvédelem vitatott esetei (esetünkben ezekre kell figyelni) • Állampolgárok védelme külföldön: - entebbei incidens; kevésbé problémás, ha az áp-ok megmentése érdekében alkalmaznak erőszakot 2. Terrorizmus elleni önvédelem: • Bukott államok problémája • 9/11-es támad ás súlya (Pearl Harbour és 9/11 áldozatainak a száma), tömegpusztító fegyverek használatának a veszélye • Betudhatóság (1974-es 3314. számú KGY-határozat) 3. Elhárító önvédelem és megelőző csapás: • Elhárító önvédelem: Izrael hatnapos háború: igen • Megelőző csapás: Oszirak 1981-ben, Irak 2003-ban; Bush-doktrína: nem

17. IV. Egyéb fogalmak: 1. Ius ad bellum (háború indításának joga): - önvédelem, BT felhatalmazás - bírói kontroll alatt nem áll - ENSZ Ao 2. Ius in bello (háborúban alkalmazandó jog) - hadijog, nemzetközi humanitárius jog - van bírói kontroll (ICTY, ICTR, NBB) - genfi egyezmények (III. és IV., ezek köréből esett ki a jogellenes harcos) - nem függ attól, hogy a ius ad bellum igazolható-e - felek között konszenzus a szabályok betartására (kivéve a terrorszervezeteket-> asszimetrikus hadviselés) 3. Retorzió 4. Represszália (fegyveres nem lehet)

18. V. Összefoglalás: • Erőszak fogalma • Önvédelem gyakorlása és vitatott önvédelem koncepciók • Az önvédelem alapelveit minden esetben vizsgálni kell

19. VI: önvédelem gyakorlása a terrorizmus ellen 9/11 előtt: • Izrael 1968-ban a bejrúti repülőteret bombázta • Izrael 1985-ben Tunéziát bombázta • USA 1986-ban Líbia ellen • USA 1995-ben Bagdad ellen • USA 1998-ban Szudán és Afganisztán ellen Minden esetben kérdés: szükségesség, arányosság, azonnaliság, nem represszália-e?

20. 9/11 A TERRORTÁMADÁS

21. Általános információk • Időpont: 2001. szeptember 11. (angol rövidítés: nine-eleven) • 19 al-Kaida terrorista 4 utasszállító repülőgépet térített el, öngyilkos merényletek végrehajtására • Célpontok: World Trade Center ikertornyai, a Pentagon Virginia-beli airlingtoni épülete, (feltételezések szerint a White House)

22. Általános információk • A 4 repülőgép közül 3 elérte célpontjait (World Trade Center ikertornyok {8:46; 9:03},Pentagon{09:37}) • A negyediket az utasok visszafoglalták, azonban nem tudták megmenteni a lezuhanástól, így Washingtontól 15 percnyire lezuhant a pennsylvaniai Shanksville-ben {10:03} • Minden utas életét vesztette • Emberi áldozatok száma összesen: 2995 fő

23. Az al-Kaida • 1979-es alapítású terrorszervezet (Afganisztán szovjet megszállása) • Feltételezések szerint 50-60 országban vannak jelen • Szélsőséges iszlamista ideológia; elsődleges cél: USA, nyugati országok, Izrael és a nyugatbarát iszlamista államok meggyengítése illetve megsemmisítése • Biztos anyagi hátterű, lazán összefüggő, önálló irínyítású sejtekből áll

24. Az al-Kaida • Alapító és volt vezető: Osama bin Laden • Szaúd-arábiai származású • Vezetőként ő adott parancsot a támadás megszervezésére • 2011. május 2-án egy amerikai kommandós egység megölte

25. Osama bin Laden

26. Az al-Kaida • Jelenlegi vezető: Ajman al-Zawahiri • Bin Laden helyettese • Egyiptomi származású • Orvos végzettségű • Jelenleg a világ legkeresettebb terroristája, 25 millió dolláros vérdíj

27. Ajman al-Zawahiri

28. A támadás kitervelői • Ötletgazda és irányító: Hálid Sajh Mohammad • Az al-Kaida egykori műveleti főnöke • Kuvaiti származású mérnök • 2003-ban elfogták Pakisztánban • Azóta a guantanamói támaszponton „tartózkodik” • Ügyét Guantanamóban, katonai esküdtszék előtt tárgyalják

29. Hálid Sajh Mohammad

30. A támadás kitervelői • Fő szervező: Mohamed Atef • Egyiptomi származású mérnök • 2001. novemberében vesztette életét egy amerikai légitámadásban

31. Mohamed Atef

32. A támadás kitervelői • Fő koordinátor: Ramzí bin al-Síba • Az al-Kaida hamburgi csoportjának tagja • Ő lett volna egy ötödik eltérített gép vezetője – kudarc • Ezért a legfőbb vezetők közötti összekötő lett; pénzzel, iratokkal látta el az elkövetőket • 2002-ben elfogták • Ügyét Halid Sajh Mohamaddal együtt tárgyalják

33. Ramzí bin al-Síba

34. A támadás kitervelői • Támadások megszervezésének helyettese: Ali Abdel-Azíz • A merényletekhez szükséges pénz átutalója • Segített a gépeltérítők kiválasztásában • 2003 áprilisában tartóztatták le Pakisztánban • Ügyét Halid Sajh Mohammadéval együtt tárgyalják

35. Ali Abdel-Azíz

36. A gépeltérítők • 19 repülőgép-eltérítő • A terroristákat négy csoportba osztották • Minden csoport vezetője pilóta-kiképzést is kapott • a többiek feladata a pilóták, a személyzet és az utasok megfélemlítése, féken tartása volt • Szúrófegyvereket csempésztek fel a járatokra • A négy pilóta már 2000-ben az Egyesült Államokba érkezett, a többiek 2001 tavaszán, nyarán utaztak be

37. A gépeltérítők • American Airlines 77-es járat (Boeing 757, Washington–Los Angeles), a Pentagonnak ütközött. Eltérítői (valamennyien szaúd-arábiaiak): Hani Handzsur (pilóta), Halid Al-Midhar, Madzsed Moked, Navaf al-Hazmi, Szalem al-Hazmi.American Airlines 11-es járat (Boeing 767, Boston–Los Angeles), a Világkereskedelmi Központ északi tornyának ütközött. Eltérítői: Mohamed Atta (pilóta, egyiptomi), Szattam al-Szugami, Valid al-Sehri, Vail al-Sehri, Abdulaziz al-Omari (szaúd-arábiaiak).United Airlines 175-ös járat (Boeing 767, Boston–Los Angeles), a Világkereskedelmi Központ déli tornyának ütközött. Eltérítői: Marvan Al-Sehi (pilóta, Egyesült Arab Emírségek), Fajez Banihammad (Egyesült Arab Emírségek), Mohand al-Sehri, Hamza al-Hamdi, Ahmed al-Hamdi (egyiptomiak).United Airlines 93-as járat (Boeing 757, Newark–San Francisco), lezuhant Pennsylvaniában. Eltérítői: Ziad Dzsarra (pilóta, libanoni), Ahmed al-Haznaui, Ahmed al-Nami, Szaíd al-Hamdi (szaúd-arábiaiak)

38. A gépeltérítők • Külföldi tanulmányok (Los Angeles, Florida, Hamburg, • Egyetemi végzettség • Szélsőséges iszlám nézetek (3-an Bosznia-Hercegovinában harcolt veteránok voltak)

40. A támadások hátterében • Az USA szaúd-arábiai katonai jelenléte (Mohamed tanítása tiltja hitetlenek tartózkodását arab területen) • Izrael katonai segítése („Izrael létrehozása és támogatása az emberiség legnagyobb bűncselekménye” – bin Laden) • Irak elleni embargók

41. A támadás után • A Pentagon épületét egy éven belül helyreállították • World Trade Center: átadás 2013-ra • USA katonai válaszcsapása, a terrorimzus elleni háború: Afganisztán megszállása