Pécs 2014. Március 10 . „ Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ”

1. Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécs 2014. Március 10. „Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések” ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 Dr. Tolnai Ildikó

2. HETEDIK KÖNYV AZ ÖRÖKLÉSI JOG ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I.CÍM ÖRÖKLÉS 7:1-3. § -----> az öröklés elvei 1. ipso iure öröklés: az örökhagyó halálával nyílik meg (7:87.§), a hagyaték átszállásának folyamata 2. az örökhagyó (kizárólag természetes személy) 3. az örökös (természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem bíró társaság) 4. egyetemes jogutódlás –universalis successio (az örökhagyó vagyonának és a hagyatéknak az elhatárolása) 5. fő szabály szerint az öröklési igény nem évül el – hasonlóan a tulajdoni igényhez (5: 35.§) 6. az öröklés jogcímei: elsődleges és másodlagos <------ régi Ptk.599.§ Azállammint szükségképpeni törvényes örökös a 7:74.§ (2) bekezdésében

3. II.CÍM KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL 7:4. § kiesés az öröklésből –taxatív felsorolás: az (1) bekezdés részben új szabálya a közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunytak egyidejű kiesése; a (2) bekezdésben az a-d.) pontokban felsorolt okok – sorrendbeli eltéréssel - megegyeznek a régi Ptk.600.§ c-f.) pontjaiban nevesített kiesési okokkal; hiányoznak a régi Ptk.600.§ b.) pontjának és a 601.§-nak a szabályai (a házastárs kiesése a 7:62.§, a házastárs és az élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága a 7:46.§ rendelkezései között találhatók) 7:5. § a kiesés kiterjed a haszonélvezeti jogra, a kötelesrészre, a hagyományra és – újdonságként - a meghagyásra <------- régi Ptk.606.§ 7:6. § (1) – (3) bekezdésének érdemtelenségi szabályai -------> régi Ptk. 602.§ új a (4) bekezdés

4. 7:7–9. § Lemondás az öröklésről A 7:7.§ tartalmában azonos a régi Ptk. 603.§-ával: a.) a szerződő felek személyi köre, b.) a szerződésre vonatkozó általános kötelmi szabályok irányadók, c.) de! az akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendeletre vonatkozó szabályok szerint lehet megtámadni (7:37.§). A lemondás személyi hatása és tárgyiterjedelme (7:8-9.§) ------> tartalmilag megfelelnek a régi Ptk. 604-605.§-ainak; azonban a 7:8.§-ban a korábbi „kétség esetén”-t felváltja a „felek eltérő megállapodása hiányában” megfogalmazás. A lemondásra tehát általában érvényes a felek szerződéskötési szabadságának elve. A lemondás elhatárolása az örökség visszautasításától (7: 89.§)

5. A végintézkedések csoportjai: 1. a végrendelet 2. az un. szerződéses végintézkedések a.) öröklési szerződés b.) halál esetére szóló ajándékozás c.) rendelkezés várt örökségről MÁSODIK RÉSZ VI.CÍM ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS 7:48 – 52. § Az öröklési szerződés mint a szerződéses végintézkedések egyik – leggyakoribb – formája. Janus arcú, amennyiben tartalmában tartási vagy életjáradéki szerződés (6:491 – 497.§), amely alakikagvégintézkedés formáját ölti. - szükséges eleme a tartási, életjáradéki, gondozási szolgáltatás nyújtása - az öröklés feltétele az örökhagyó túlélése

6. A 7:48.§ (1) bekezdésének leglényegesebb változása a gondozás céljára szolgálóöröklési szerződés megkötésének törvényi engedélyezése -------> a bírói gyakorlat kezdeti elzárkózása után a „megengedő” szemlélet térnyerése (BH1990.157.). Indok: a társadalmi igény/szükséglet elismerése. A másik lényeges változás a harmadik személy részére nyújtandó tartási, életjáradéki illetve gondozási szolgáltatás kikötése az öröklési szerződésben -----> a 7:48.§ (2) bekezdésében e szolgáltatás teljesítésének a biztosítása az örökhagyó halála után a hagyatéki eljárásban. Érvényességi követelményei - az örökhagyó szempontjából – (7:49.§) az írásbeli végrendeletével egyeznek meg : a.) alaki -----> allográf végrendelet (szigorúbb szabály) b.) tartalmi - az eltartó szempontjából – a rá irányadóáltalános jogügyleti szabályokat kell figyelembe venni

7. Az örökség biztosítása során (7:50.§) a régi Ptk. imperatív szabályát (657.§) felváltotta a diszpozitivitás: „a felek eltérő megállapodásának hiányában”. Az (1) bekezdésben kimondott semmisség nem érinti az ingatlan-nyivántartás teljességében és helyességében bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogot. További eltérés, hogy az eltartó az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül rendelkezhet az öröklési szerződés alapján az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről. A házastársak mint örökhagyók közösöröklési szerződése (7:51.§) ------> 7:21.§ (2) bekezdés (közös végrendelet) [új rendelkezés, a régi Ptk. nem ismeri] • - az életközösség fennállása • - a túlélő házastárs fokozott védelme A módosításés a megszüntetés feltételei tartalmilag – megfogalmazásbeli eltéréssel – azonosak a régi Ptk.658.§-ának szabályaival.

8. VII.CÍM HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS, RENDELKEZÉS VÁRT ÖRÖKSÉGRŐL 7:53. § A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedés önállósult – harmadik – formája: lényegében azonos szabályokat tartalmaz mint a régi Ptk. 659.§-a. • - alkalmazandók rá az öröklési szerződés érvényességi követelményei, • - irányadók rá mint kétoldalú jogügyletre az ajándék visszakövetelésének szabályai (6:237.§) 7:54. § Rendelkezés várt örökségről: érvényesenkizárólag írásban, az örökhagyó leszármazói köthetik meg egymással • - élők közötti jogügylet <------ elhatárolása az osztályos egyezségtől (7:93.§) • - tartalmában azonos a régi Ptk.660.§-ával

9. MÁSODIK RÉSZ VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓÖRÖKLÉS III.CÍM A VÉGRENDELET FAJTÁI, ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEI, ÉRTELMEZÉSE 7:10 – 11. § A végintézkedés szabadsága és a végrendelkezés személyes jellege -----> régi Ptk. 623.§ - végintézkedési képesség = cselekvőképesség, de tágabb is ennél (korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyoni jogaiban korlátozottan cselekvőképes nagykorú) 7:12. § A végrendeletnek minősülés „minimál” feltételei megegyeznek a bírói gyakorlat által a PK 85.sz. állásfoglalásban megfogalmazott követelményekkel (azaz a bírói gyakorlat „törvényiesült”) <----- a régi Ptk. nem ismeri. [PK 85.szám a.) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzen és halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó.]

10. 7:13. § A végrendelet fajtái változatlanok: 1. közvégrendelet 2. írásbeli magánvégrendelet 3. szóbeli végrendelet 7:14. § - változás, hogy közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni, aki a közjegyzői okiratokra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza az okirat elkészítésekor; • - bárki tehet közvégrendelete, aki egyébként végrendelkezési képességgel rendelkezik; • - van, aki kizárólag közvégrendeletet tehet [7:14.§ (4) és (5) bekezdések] 7:15 – 19. § A 7:15.§ az írásbeli magánvégrendelet tételének feltételeit pontosítja a régi Ptk.627.§-ának rendelkezéseihez képest. A saját kezűleg írt holográf végrendelet [7:16.§ (1) bekezdés] és a más által írt allográf végrendelet [7:16.§ (2) bekezdés] szabályai – az írásjelek = a közönséges írás követelményeit kell, hogy kielégítsék [7:16.§ (3) bekezdés].

11. Az alakiérvényességi feltételek (7:17.§)a közös szabályok között enyhébbek lettek, amennyiben a végrendelet készítésének ideje az okiratból kitünik– a „ keltének helye és ideje” helyett: - a változtatást a bírói gyakorlat kényszerítette ki a régi Ptk. 629.§ (1) bekezdésének contra legem értelmezésével és alklamazásával, amely így utólag legitimitást nyert; - várhatóan a végrendelet keltezése (készítése) idejének esetleges bizonytalanságával, kétséges voltával kapcsolatos gyakorlati problémák fennmaradnak: vagy úgy, hogy a bírói gyakorlat által kidolgozott értelmezések élnek tovább, vagy az enyhébb törvényi szabályra figyelemmel az ítélkezési gyakorlat szigorodik; - a holográf végrendeletnél az aláírás körében már csak az a követelmény, hogy a több lapból álló okiratot az örökhagyó lássa el folyamatos sorszámozással, de aláírnia a lapokat külön-külön nem kell ( az allográfvégrendelet esetében változatlanok a szabályok); - nem törvényi feltétel az sem, hogy a végrendeleti minőség magából az okiratból kitűnjön; - a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet pontosabb szabályai

12. Az írásbeli magánvégrendelet tanújára vonatkozó rendelkezések (7:18-19.§) tartalmában hasonlóak, ugyanakkor részletesebbek a régi Ptk.630-632.§-aiban foglaltaknál - a 7:18.§ azonos a régi Ptk.630-631.§-ainak szabályaival, eltérés a 7:18. (1) bekezdés b.) pontjában van ----->eltérő cselekvőképességi szabályok [ a bírói gyakorlat ezért továbbra is érvényesnek tekintheti a PK 86.számúállásfoglalásban a végrendeleti tanúra vonatkozóan leírt szabályt] - a 7:19.§ fenntartja a tanúkkal kapcsolatos követelményeket (régi Ptk.632.§), ugyanakkor újdonságként megalkotja a közreműködő fogalmát, és a jogi személyek részére rendelt juttatással kapcsolatban állít fel a tanúkra vonatkozó kizárási okot

13. 7:20 – 22. § A szóbeli végrendelet kivételes végrendeleti forma A 7:20.§ szerinti konjunktiv feltételei: a.) életet fenyegető rendkívüli helyzet, amely b.) írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé <------ régi Ptk.634.§ • - fennmaradnak az ítélkezési gyakorlatnak a PK 88.számúállásfoglalásban lefektetett szabályai: az életet fenyeget rendkívüli helyzet leírása, melynek objektive kell fennállnia, az egyidejűleg készített, de alaki okból érvénytelen írásbeli végrendelet és a szóbeli végrendelet egymástól független megítélése stb. A szóbeli végrendelet érvényességi feltételeit a 7:21.§ a régi Ptk. 635.§-ához hasonlóan szabályozza -----> eltérés: az új rendelkezések szerint érvényes a jelnyelven tett szóbeli végrendelet is, amennyiben a tanúk értik az adott jelnyelvet Hatályossága időhöz kötött (7:45.§) A szóbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályok = a 7:18.§-ával, kivéve, hogy nem kizáró ok, ha írástudatlan, és a tanúknak tudniuk kell, hogy végrendeletnél müködtek közre, ami következik a 7:21.§ rendelkezéseiből

14. 7:23.§ • Az ugyanabba az okiratba foglalt közös végrendelkezés tilalma fő szabályként a 7: 23.§ (1) bekezdésében azonos a régi Ptk. 644.§-ával; eltérés a 7:23.§ (2) és (3) bekezdésének új rendelkezéseiben van : • házastársak közös okiratba foglaltan érvényesen tehetnek végintézkedést az életközösség fennállása alatt [ az életközösség megszűnése a közös végrendelet hatálytalanságát eredményezi (7:43.§ (1) bekezdés], amennyiben az megfelel a további törvényi feltételeknek - az alaki követelményeket illetően az 1928. évi Magánjogi törvényjavaslat rendelkezései „köszönnek vissza” (Mtj.1964.§) - lehetséges megvalósulási formái

15. 7:24.§ A végrendelet értelmezésének norma szintűszabályai újak, ezeket a régi Ptk. nem ismeri: • az örökhagyó feltehető akaratának lehetőség szerinti érvényre juttatása - az akarati elv - • értelmezési elsőbbséget élvez <---- a Ptk. kötelmi joga által a 6:8.§-ban a • jognyilatkozat értelmezésére adott általános szabállyal • - ez a bíróságok számára széleskörű értelmezési kötelezettségetír elő továbbra is, így változatlanul érvényesül az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat ( a PK 82.számú állásfoglaláshoz fűzött indokolás) • a favor testamenti azonban nem vezethet a végrendelet alaki hibáinak a figyelmen kívül • hagyásához

16. IV.CÍM A VÉGRENDELET TARTALMA 7:25. § A végrendelkezés szabadságából következik, hogy az örökhagyó annak tartalmát szabadon határozza meg: így szabadon nevez örököst • - az örökös megnevezése a végrendelet lényeges, de nem szükségszerű tartalma • kétség esetén értelmezési segédlet: az örökhagyóáltal juttatott vagyontárgy jelentős, • és az örökhagyó feltehető akarata a hagyatéki terhek viselésének kötelezettségére is • kiterjedt (singularis successio <------> univerzalis successio) • - az (1) – (3) bekezdések = a régi Ptk.636.§-ának rendelkezéseivel • a (4) bekezdés új, a végrendeletbe foglalt alapítvány rendelés érvényességét mondja • ki - fikcióval • - az örökösnevezéssel kapcsolatos bírói gyakorlat továbbra is irányadó lehet

17. 7:26. § Azörökrész meghatározására vonatkozó szabályok megegyeznek a régi Ptk.638.§-ának rendelkezéseivel 7:27. § A helyettes örökösre vonatkozó régi Ptk-beli szabályok (640.§) fennmaradnak [többlet rendelkezés a (2) bekezdésben található a törvényes örökösre] 7:28. § Az utóörökös nevezésének az (1) és (2) bekezdésbeli fő szabályai tartalmilag megegyeznek a régi Ptk. 645.§ (1) bekezdésével • kivételként új rendelkezéseket a (3) bekezdés - az elsősorban örökösnek nevezett • házastársra - , illetve a (4) bekezdés - az elsősorban örökösnek nevezett leszármazóra • (substituitio pupillaris) – tartalmaz A helyettes örökös jogintézményének az utóörököstől történő elhatárolása

18. 7:29. § Az örökhagyó azt, aki egyébként törvényes örököse lenne, indokolás nélkül kizárhatja az öröklésből - akár kifejezett nyilatkozattal, - akár hallgatólagosan • e rendelkezések azonosak a régi Ptk. 637.§ (2) bekezdésével, ezért az ezekhez fűződő • ítélkezkési gyakorlat továbbra is irányadó 7:30. § A végrendelettel ki nem merített hagyatékra vonatkozó szabályok a régi Ptk.637.§ (1) bekezdésével megegyeznek: a végrendeleti és a törvényes öröklés egymás mellett élésére irányulnak

19. 7:31 – 34. § A hagyományrendelésnek a 7:31.§-beli szabályai változatlanok (régi Ptk.641.§) • - új azonban a dologiés a kötelmi hagyomány törvényi szintű nevesítése • annak ellenére, hogy a Ptk. már nem tartalmazza az elő- illetve az alhagyomány • megnevezést, tartalmuk szerint továbbra is megtalálhatók a (3) bekezdésben Az utóhagyomány rendelése változatlanul lehetséges a 7:32.§ részben eltérő szabályai ellenére: tipikusan dologi hagyományra vonatkozik, de lehet kötelmi jellegű is, és viszonylag ritka a végrendeleti rendelkezések között A meghagyás szabályai a 7:33.§-ban megújultak: az örököst terhelő kötelezettség teljesítése kikényszeríthető az örökhagyóáltal megnevezett személy részéről, ha ilyen nincs, a végrendeleti végrehajtó vagy bármely, a hagyatékból részesülő személy által (közérdekű meghagyást a hatóság érvényesíthet) • - kétség esetén az örököst terheli • - akinek a felelőssége a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint áll fenn A 7:34.§ szerint a hagyományra és a meghagyásra a végrendeleti öröklés szabályai megfelelően irányadók

20. 7:35 – 36. § A növedékjognak a 7:35.§-ban leírt szabályai a régi Ptk.639.§-ához képest nem változtak • fő szabály a (1) bekezdésben – az érvényesülésének konjunktivfeltételei: két vagytöbb • nevezett örökös, az örökhagyó a törvényes öröklést kizárta, a kiesés a 7:4.§-ban • meghatározott valamely okbók következzen be, a kieső örökösnek sem nevezett, sem • pedig törvényes helyettes örököse nincs • - kivételek a (2) és (3) bekezdésekben: ha a kieső nevezett örökös egyben az örökhagyó • törvényes örököse is, illetőleg a kieső örökös meghatározott vagyontárgy öröklésére • nevezett örökös A 7:36.§ - a régi Ptk.641.§ (4) bekezdésével szemben – a növedékjogra vonatkozó szabályokat kiterjeszti a meghagyásra

21. V.CÍM A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA A végrendeletnek minősülés 7:12.§-ban meghatározott minimális követelményei fennállta esetén is helye van a törvényi feltételek teljesülése mellett az érvényesség és hatályosság vizsgálatának. 7:37. § A Ptk. alapvetően új alapokra helyezi a végrendelet érvénytelenségének és a hatálytalanságának a szabályait:

22. - a végrendeletet érvénytelenség vagy hatálytalanság miatt meg kell támadni, • - annak okát (okait) meg kell jelölni, • - a megtámadásra meghatározott személyek jogosultak, • eredményes megtámadás esetén a végrendelet kizárólag a felek (inter partes) lesz • érvénytelen vagy hatálytalan, • a megtámadás joga kötelmi jellegü, ezért elévül (szemben azzal, hogy a 7:2.§ szerint az • öröklési igény - hasonlóan a tulajdoni igényhez – nem évül el) • - a megtámadás joga az (5) bekezdésben foglalt feltételek esetén megszünik Ezek a szabályok valójában a bírói gyakorlatnak a törvénybe történt „átültetésén” alapulnak, így a korábbi ítélkezés továbbra is fenntartható.

23. 7:38. § A végrendeleti rendelkezés événytelensége annyiban új, hogy a nyilvánvalóanjóerkölcsbeütközést is tartalmazza a törvényszöveg, ami a bírói gyakorlatban (fogalom)elhatárolási problémákat vethet fel 7:39. § Az új normaszöveg a régihez képest a gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényességének szélesebb lehetőségét nyitja meg, amennyiben a „gondnokság alatt álló” személyről és nem pedig a „cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló” személyről rendelkezik 7:40. § A rendelkezések azonosak a régi Ptk. 649.§-ával, jellemzői továbbra is: - az akarati hibák köre zárt és a törvényi felsorolás taxativ - az örökhagyó akarati hibája miatt a végrendeleti részesítés érvénytelenégeorvosolható

24. 7:41. § A végrendelet visszavonásának jogkövetkezménye a végrendelet hatálytalannáválása A visszavonás történhet: kifejezett nyilatkozattal vagy hallgatólagosan A régi Ptk.650.§-ának szabályaitól annyiban tér el, hogy a (2) bekezdés szerint a visszavonásnak újabb írásbeli végrendelettel kell megtörténnie 7:42. § A végrendelet megsemmisítésének és megsemmisülésének a szabályai érdemben nem változtak - alapvető jelentősége az örökhagyóakaratának van

25. 7:43. § • A házastársak számára adott lehetőséget a Ptk. a 23.§-ban közös végrendelet készítésére, amelynek a hatálytalanságra és a visszavonásra vonatkozó,teljesen új szabályait itt adja meg • hatálytalanságot eredményez az életközösség – mint a közös végrendelet tételének egyik elengedhetetlen feltétele –megszakadása, feltéve hogy az öröklés megnyílásáig nem áll helyre • a közös végrendelkezés után az egyik félnek gyermeke születik/gyermeket fogad örökbe • a (3) és (4) bekezdések az egyoldalú visszavonásra vonatkozó szabályokat tartalmazzák

26. 7:44.§ Az új rendelkezés szerint a közjegyzőnél letett és visszavont magánvégrendelet mindenképpen hatályát veszti <----- régi Ptk.651.§ • - a jogkövetkezmény érvényesülése jogalkalmazási problémákat vethet fel (?) 7:45. A szóbeli végrendelet hatálytalansága viszonylag ritkán merül fel peres jogvitában – gyakoribb az érvényességének vitatása -, így nem tűnik úgy, hogy túlzott gyakorlati jelentősége lenne annak, hogy az új szabályozás a törvényben meghatározott feltételek megszűnte esetén az ettől számított három hónapról harminc napra szállította le a szóbeli végrendelet hatályosságának idejét

27. 7:46. § Szemben a régi Ptk.-val, nem sajátos kiesési okként, hanem a végrendelet hatálytalanságakéntértékeli az új szabály a házastárs (élettárs) javára az életközösség fennállása alatt tett végrendeletet, amennyiben az öröklés megnyíltakor az életközösség nem áll fenn, feltéve, hogy a.) az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és b.) az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát (élettársát) A hatálytalanság bizonyítása azt terheli, aki örökölni, vagy rá rótt kötelezettségtől illetve tehertől szabadulni kíván <----- régi Ptk.

28. 7:47. § • A részleges érvénytelenség illetőleg hatálytalanság fő szabály szerint nemeredményezi az egész végrendelet érvénytelenségét illetve hatálytalanságát, amennyiben - az örökhagyó eltérően nem rendelkezett, és • a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes– favortestamenti -----> ez a további feltétel új

29. 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V.törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről • 57.§ Az öröklési jogra és a végintézkedésekre vonatkozó szabályok alkalmazásáról 58 – 62. § A végrendeletnek a Ptk.7:10 – 24.§-aihoz, a 7:28. (3) és (4) bekezdéséhez, a 7:37.§ • (4) bekezdéséhez, a 7:20. és a 7:45.§-aihoz, valamint a 7:46.§-ához • 63.§ Az öröklési szerződés 7:48 – 52.§-ához tartalmaz rendelkezésket.