Integrált Közösségi Szolgáltató Tér IKSZT

1. Integrált Közösségi Szolgáltató TérIKSZT Program a közösségi szolgáltatások kiszélesítésére, minőségének javítására a kistelepüléseken

2. Fukuyama „A társadalmi tőkének, amely a bizalom tűzpróbája és a gazdaság egészséges működésének egyik döntő tényezője, kulturális gyökerei vannak.”

3. David Korten A fejlesztés egy adott közösség saját erőforrásainak menedzselési hatékonyságának növelésével történik. A saját erőforrás és a fenntarthatóság alapvető követelmény az egyoldalú függőségi viszony elkerülésének és a a jövő biztosításának érdekében. A fejlesztés célja az adott közösség elvárásai szerinti életminőség javulása.

4. A társadalom állapotát meghatározó ok-okozati rendszer(válaszok a társadalmi szükségletekre) Következmények (pl. leszakadások) szegénység Fenntarthatatlanság Településszerkezet, infra- struktúra Falu, vagy város? Kereslet Kínálat-kialakult rendszerek, jogi keretek A szemlélet alakítja A kultúra csak ennek kifejezője

5. A szegénység 3 értelmezése: • Pénzügyi helyzet: anyagi szegénység • Kulturális szegénység: (tolerancia, információ, kommunikációs és konfliktuskezelési- probléma megoldási képességek, készségek hiánya) • Morális szegénység: magára hagyatottság kitaszítottság

6. Értékválasztás: • Kistelepüléseken is szükség van a közösség tudásának, ismereteinek elsajátítására • Közösségi értékek őrzésére • Alapvető információra és szolgáltatásra de • Más a többség értékválasztása • Nincs annyi forrás, hogy mindez egyenként finanszírozható legyen • A régi-új infrastruktúra lepusztult • Fogy a humánerőforrás

8. Fejlesztési cél: a közösségek megerősítése, megerősödése feltételeinek megteremtése jó színvonalú közszolgáltatások hozzáférésénekbiztosítása a legelmaradottabb térségekben a pusztulófélben lévő közösségi infrastruktúra revitalizálása

9. Az IKSZT kialakítás közvetett céljai a gyerekek és a fiatalok önálló életpálya-építésre és annak megvalósítására való felkészítése; a foglalkoztatás bővítése, illetve az az előtt álló akadályok leküzdése (a mikro- és kisvállalkozások, illetve a szociális gazdaság fejlesztése, a munkanélküliek – különösképpen a fiatalok, a tartós munkanélküliek, a nők, az 50 év felettek és a romák – (át)képzése, kompetencia fejlesztése, stb.); a közösségek, a civil társadalom megerősítése; a roma közösségek integrációja, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük bővítése; a jelenleg működő humánszolgáltató-rendszer (gyerekjóléti-gyermekvédelmi, szociális, oktatás, közművelődési, munkaerő-piaci, ifjúsági, stb.) diszfunkcióinak korrigálása, illetve a korrigáláshoz való hozzájárulás. a lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások (pl. posta, okmányiroda, földhivatal, adóügyekkel foglalkozó ügyfélszolgálat) kistelepüléseken való elérhetőségének magtartásához, illetve kialakításához; az egyes szakterületek szakmai támogató rendszereinek kistelepüléseken való elérhetőségének megteremtéséhez; mindezeken keresztül a kistelepülések, a vidék megtartó erejének erősítéséhez.

10. A különböző rendszerek csonkák önmagukban kulturális oktatási szociális munkaügyi önkormányzati (ön)képzési mezőgazdasági természetvédelmi belügyi, igazgatási Megoldás: Komplex kezelés Tudásmenedzsment

11. A problématerületeket felölelő közszolgálati hálózatot és ezek települési végpontjait kell létrehozni • Új, integrált megoldások • Infokommunikációs eszközök • és ismeretek • Ágazati összefogások • kellenek

12. Az IKSZT egy lehetséges modell Épület, amely keretet biztosít minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait elérhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben Szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez Közösségi tér, a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezések, folyamatok befogadó, támogató keretrendszere

13. Mitől sajátos a program? • Helyi tervezés (LEADER,HVS része) • Tárcák összefogása • Széles szolgáltatási skála • Településenként különböző szolgáltatások kialakítása a helyi igényeknek megfelelően • Kétlépcsős pályázat, új európai-magyar modell • Kapcsolódási lehetőség az önkormányzati reformhoz

14. Meglévő hálózatokra épül

15. A beérkezett pályázatok területi megoszlása

16. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek

17. Új típusú ösztönzés • Maga a címpályázat is előnyökkel jár • Helyi sajátosságok szerint alakítható, amire ott szükség van… • Hosszú távú cél: helyi társadalom fejlődését szolgáló művelődési, közösségi alapú modell • A helyi „innováció” bölcsője lehet • Komplex és együttműködést feltételez a gondolkodásban és a cselekvésben • Akkor lesz igazán eredményes, ha rendszerszerűvé válik (bizonyos településnagyság alatt)

19. Szereplők és kapcsolataik A többfunkciós közösségi tér, Közösségi hozzáférési végpont Legfontosabb szereplők: • közösségi koordinátor (társadalomfejlesztő, kultúraközvetítő) • IT mentor, ügysegéd • falugondnok • falugazda, • civil közösségek

20. Hálózati kapcsolódások igazgatási,hatósági apparátusok menedzser hálózatok szakmai hálózatok IKSZT közösségi koordinátor(ok) falugondnok szociális segítők falugazda polgármester településmenedzser falugazdász

21. Ők írták….. „Az IKSZT főállású munkatársa komoly feladatra vállalkozik: a település közösségi gyújtópontját irányítja, kezeli. Felelős azért, hogy az IKSZT mielőbb egészséges módon ágyazódjon be a község életébe, elfogadottá váljon, és a lehető legoptimálisabb kihasználtsággal működjön. Segítse a falu öngyógyító folyamatainak elindulását.” részlet a Tápió-vidékért Egyesület pályázatából

22. Ők írták….. „Az IKSZT azonos terekben különböző, de egymáshoz hasonló szolgáltatásokat integrál, mellyel egyszerűbbé válik azok fenntartása mind a működési, fejlesztési költségek, mind a humán-erőforrás gazdálkodás tekintetében. A lakossági ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá válik, hiszen egy épületben szinte mindent el tudnak intézni lakosaink…. Az IKSZT lehetőséget biztosít a különböző társadalmi csoportok egy térben való megjelenésére, a civil szervezetek közötti együttműködés elmélyülésére, valamint a különböző lakossági csoportok számára szervezett programok, projektek átjárhatóságára. Nagymértékben csökkenti a települési adottságokból fakadó hátrányokat.” Részlet Liptód Község (Baranya, 252 fő) pályázatából

23. Ők írták…. Ipolydamásd község dolgos, önmagukért tenni akaró emberek közössége…. Közösségünk bővelkedik az önszerveződő kezdeményezésekben, de általában csak azok az ötletek jutnak el a megvalósítás szintjéig, amelyek évente egy alkalommal kerülnek megrendezésre. Ennek oka, hogy jelenleg nincsen a településen egyetlen olyan, megfelelő épület- és eszközállománnyal rendelkező zárt helyiség, közösségi tér,amely alkalmas lenne állandó jellegű tevékenységek (rendszeres közösségi-, közművelődési-, egészségfejlesztési, stb. programok) megtartására…. IKSZT nélkül a település lakosságának jelentős része továbbra is félinformációkból ismerné a világot, elmenne – észre sem véve – saját lehetőségei mellett… Az IKSZT tehát nemcsak egyszerűen szolgáltatásokat nyújt az egyes embereknek, hanem közös élmények mentén összehozza a település lakosságát, tehát nagyszámú törekvés mentén integrálja a közösséget. Az IKSZT kapcsolódási pont, amely utat teremt a különböző társadalmi- és korcsoportok között.” Részlet Ipolydamásd (381 fő) község pályázatából

24. Kapcsolódó program egy korábbi program tanulságaival „A polgármester a falu esze, a falugondnok a falu szíve kell legyen” (Kemény Bertalan: Falugondnokság – a vidékfejlesztés szelíd módszere) A szolgáltatás alapértékei: (mitől a demokrácia iskolája) • Nyilvános pályáztatás a falu véleményének meghallgatása a személy kiválasztásánáligényekhez • Értéke a segítségnyújtás személyessége • A faluközösség épülése • Együttműködés a szolgálat konkrét tevékenységének meghatározásában • Rugalmasan alakítható a helyi A népművelő az értékek őrzője, újak generálója

25. Továbblépési lehetőségek • A falu- és tanyagondnoki szolgáltatással való összehangolás • Kapcsolódó foglalkoztatási (támogatási) program az értelmiség helyben tartására visszahívására • „Jó gyakorlatok” terjesztése (a modell bemutatása egyben lehetőség a párbeszédre a szemléletformálásra) • Az együttműködés szükségességéből adódó együttműködési képesség, készség megmutatása

26. Kapcsolódó, folyamatban lévő ügyek • Az egészségügyi Minisztérium a címbirtokosokat a SZÉP program vidéki lakosságot elérő végpontjaként értelmezi • A Tudatos Pénzügyekért alapítvány segít a „pénzügyi kultúra” helyi „tananyagának” kidolgozásában • Az Infokommunikációs Koalíció nyertes TÁMOP pályázatában vállalja a polgármesterek „elérését” is. (eredmény-köszönjük) • Tárgyalunk a „navigátor” programról „ÚJ konténerprogram,előtérkísérlet” • Fogyasztóvédelmi civil információk elérése • További kapcsolódásokat keressük……

27. Adatok a második körben • D- Alföld 77 • K- Mország 26 • É- Alföld 150 • D- Dunántúl 205 • Ny- Dunántúl 133 • É- Mország 123 • K- Dunántúl 86 Összesen 800

28. Vidékpolitika, vidéki foglalkoztatás Alapelvek • „Egy korszerű területfejlesztési program a helyi erőforrásokra épít” • Hatását megsokszorozhatja a térségi szereplők együttműködése, partnersége • Eszköze a valós szükségletek feltárásának módszertana (közösségi tervezés-előszűrés”) • Segíthetnek, motiválhatnak a „jó gyakorlatok” • A források és a fejlesztések is csak rendszerben, komplex programokkal lehetnek hatékonyak

29. A legégetőbb probléma: a halmozott elmaradottság spirálja Az elveszített munkalehetőség nemcsak anyagilag, de morálisan is erodál A segélyekre alapozott életmód rögzül Már nem öröklődik sem a munkakultúra, sem a közösségi támogatás, tovább fogy az esély A vidéken élő munkanélküli elveszíti kapcsolatát a megélhetés forrásával a földdel és a közösséggel

30. Fenntartható környezet „eltartó táj” „lenne munka csak nincs megszervezve” Feladat szintjei Magyar termék magyar boltból Visszatérés a munka világába Értékesítés bolt- és kereskedelmi hálózat Termék, árufelesleg önellátás Önfoglalkoztatás, foglalkoztatás Szolgáltatás- és árucsere szintje TÉSZ-TSZ Szociális szövetkezet KALÁKA szövetkezet Szociális földprogram „Út a munkához” Közösség építéskulturális alapok IKSZT,információ képzés Falugondnoki hálózat KALÁKA.szemlélet képzés LEADER

31. Komolyan venni Kiigazítani Koordinálni Képezni Kooperációban dolgozni Kiterjeszteni Kommunikálni IKSZT LEADER mozgalom – LEADER COOP bolthálózat KALÁKA szemlélet (Falufejlesztési Társaság) TÉSZ_BÉSZ hálózat Források :EMVA, szoc.földprogram Segítő hálózatok: falugondnokok, HVI Mivel hol tartunk Ami még előttünk van: Rendszerszerű megoldások Ami van: kiáltó igény

32. A legfontosabb cél • Munkával megszerezhető biztonság • Elérhető információk, köz és közösségi szolgáltatásokat mindenütt • Olcsóbb a környezetet a vidéket, mint értéket megtartó, energiatakarékos lakhatás és megélhetés • A partnerség tartalékainak kihasználása • Valódi párbeszéd a tenniakarók a három szektor és a szakemberek között

33. Küldetés A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat , ezen belül a vidéki integráció szakterület szereplői használják a helyi közösségi terek hátterét. Rendszerben gondolkodva egymással összefogva, a jó gyakorlatokat megismertetve a helyi szereplőkkel legyenek igazi motorjai a vidékfejlesztésnek, segítői a helyi társadalomnak.

34. Sok sikert az együttműködésben! Budapest,2009. december 8. Halmai Gáborné miniszterelnöki megbízott www.ikszt.hu