A Brit Parlament

1. A Brit Parlament -áttekintés- KÉSZÍTETTE: HAJDÚ ANITA TÓTH BARBARA

2. URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…) Alsóház Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok Mandátum 5 évre szól • Felsőház • öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix • CSOPORTOSÍTÁSUK • öröklöt t tisztségűek • Élethosszra szóló tisztség • Ex-miniszterelnökök • Nyugdíjazott LB bírák • Vallási főtisztséget ellátóak

3. KIRÁLYNŐ MINISZTERELNöK

4. A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER REFORMJAI • 1980-as évektől jelentős változások • A kormány hagyta jóvá a reformokat (öröklött jogkör) • Nép tájékoztatása: Parlamenti tájékoztató iratok • Végrehajtó ügynökségek létrehozása 1980. (élén:elnök, költségvetési autonómia) • Köztisztviselők 75%-a dolgozik ügynökségekben ma • 1990-es évek: kormány nagy költségvetési reform • Kincstár eltulajdonítási rendszert indítványoz • Elmúlt években egyszerűsítések; költségvetési számokat lecsökkentették 167-ről 52-re • Pénzügyi Stabilitás törvénykönyv: kincstár készítsen összefoglalót a pénzügyi és adósságkezelésről

5. ALAPELVEK I. • A szárazföldi európai országoktól eltérő-íratlan alkotmány • írott alkotmány hiányosságaira rámutat • Íratlan alkotmány=értékek rendszere, nem átfogó normák összessége • kis ellentmondás amit az íratlan alkotmány előír és amit valójában tesznek

6. Alapelvek: Közpénzek felhasználásának és az adózás törvényes jóváhagyása Minisztériumok tevékenységeinek a Parlament által jóváhagyott szabályszerűségei A minisztériumok kiadásait jóváhagyó Kincstári delegáltak a végső parlamentáris hatóságtól függnek Alkotmányos értékek(nyíltság, pártatlanság, méltányosság) alapelvei: Nyíltság Állandóság Felelőség Méltányosság Hatékonyság ALAPELVEK II.

7. ALAPELVEK III. • Egyetemesség elve: minden kiadást és bevételt költségvetési dokumentumba foglalnak- nincs törvénybe foglalva • Egység elve: hiányzik; külön törvényeket és eljárásokat használnak az éves bevétel és kiadás becsléseire • Sajátosság elve: módosításra szorul; sajátosság az aktuális kiadásokra jellemző, a tőkeberuházást nem ellenőrzik közvetlenül

8. Királynő: az ország, a végrehajtás és a Parlament bizonyos részének a vezetője  csekély a monarchia hatalma Megegyezés szerint miniszterei tancását követi Parlament: Királynő, választott Alsóház, kinevezett Felsőház Hármójuk konszenzusa kell a törvényhozáshoz Miniszterelnök: a nyertes párt elnöke, automatikusan a kormány feje A Királynő nevezi ki formálisan Javaslatára a Királynő kinevezi a kormányminisztereket A kormány nem törvényes egység, de átható döntéshozó ereje van Kincstár= Pénzügyminisztérium Kiváltság alapján jön létre, a költségvetési folyamatokat irányítja KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER SZEREPLŐI

9. KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI I. • Kormány: kevés jogi erő • Miniszterelnök: nagy hatalom, de ez nem jelenthető ki Szuverén joga van: kinevezni, lemondatni minisztereket, összehívni, feloszlatni Parlamentet, egyéb királyi kiváltságok A közigazgatás vezetője is, Kincstár ruházta rá a hatalmat 1968-ban (hétköznapi felelőséget a Kormány egy minisztere gyakorol)

10. KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI II. • Kormány: • 100 miniszter Parlamenti képviselők Lordok Házának főnemesei • Kabinet fő döntés-hozó testülete: 20 miniszter (államtitkárok és rangidős miniszterek) • Különös jogi egység • Nagyságának nincs limitje (Minisztériumi és más fizetések 1972. évi törvénye) • Minisztériumok: majdnem minden kormányminiszter tagja • Egyéni felelősség  minisztériumi politika iránt • Kollektív felelősség  a kormánypolitika felé • Csak a parlament vonhatja őket felelőségre

11. MINISZTÉRIUMOK • A kormánynak nincs szüksége parlamenti jóváhagyáshoz létező, vagy alakuló minisztériumok egyesüléséhez vagy eltörléséhez • Belügyminisztérium, Államkincstár: kiváltságokból származó autoritások • Egyes minisztériumok: írott jog által jöttek létre 1946-ig • Minisztériumok számáról és létrehozásukról a kormány dönt • 1975-ös törvény engedi a minisztériumok vagy hivatalok feloszlatását, de az elmúlt 30 évben a miniszterelnök kezdeményezte ezeket, parlamenti jóváhagyás nélkül

12. VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉGEK • 1980-as években jöttek létre • Kb. 130 középautonóm ügynökség • Éves jelentést készítenek • Nem jog hozta létre őket  1990. évi kereskedelmi törvény: megenged olyan kereskedelmi alapok létrehozását, melyben a minisztérium nagyrészt maga finanszírozza működésüket

13. NEM MINISZTÉRIUMI NYILVÁNOS SZERVEK • Az általános kormánynak részei • Speciális parlamenti törvény, Királyi okirat vagy Társasági törvény legalizálja őket • Szerkezetük nincs megszabva • Kormányzati személyzet vezeti őket, nem végrehajtó tagokat is tartalmaz • Funkciói: végrehajtó, adminisztratív, kereskedelmi, szabályozási és tanácsadói • 2003-ban 811 db volt

14. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (NESZ) • 1948-ban jött létre • Cél: mindenki számára egészségvédelem biztosítása • 1977-ben törvény: egészségügyi hatóságok létrehozása • 1990. Közösségi gondoskodás törvény: nagy változások • 1995-re független NESZ trösztök: összes egészségügyi ellátás biztosítása • Egészségügyi minisztérium vezeti; adófizetők támogatják • Éves költségvetésben megszavazzák a forrásait; parlamenti jóváhagyás

15. RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI I. • Közigazgatási szabályzat, nem törvény • Köztisztviselők: állandóak és pártatlanok • Közigazgatást miniszterek irányítják a Királynő nevében • 1996-ban a közigazgatási szabályzatot törvényes okmányba vették fel • Alapvető elvek: megfelelő, hatékony, tényleges közpénzhasználat biztosítása • 1990-es években módosítás a hatékony közigazgatás fenntartásáért skót, wales-i köztisztviselőkre is a szabályzat érvényes

16. RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI II. • Kormányi döntéssel hozták létre 1996-ban a rangidősekből álló közigazgatást • Kevés lehetőség a változtatásra • Közös fizetésük, szerződésük, munkaértékelésük és képzési rendszerük van • Politikai semlegesség előírás növekvő politizáció • Mivel a szabályzat érvényes rájukEgyesült Királyság miniszterei (skót miniszterek is), ezért politikai semlegességet követelnek

17. SZÁMVEVŐ HIVATAL • Kincstár hozza létre, minden minisztériumban • Számvevő: legidősebb tagja a minisztériumoknak vagy az ügynökségeknek; felelős: saját egységen belül vezetőkért beosztottakért • Egyéb felelősség: minisztériumainak kimutatásai és azok továbbításai • Kincstári memorandum: Személyes tulajdon, szabályosság, jutányos pénz fontossága pénzügyi döntéseknél • Költségvetési előírásokat minden számvevőre lehet alkalmazni

18. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK SZEREPEI • Képviselőházi szabályok hozzák létre • Alsóház vizsgálóbizottsága a legfontosabb a költségvetési folyamatban • A vizsgálóbizottságok állandóak, más bizottságokat bizonyos törvény létrehozására hoznak létre • 1979: minden minisztériumban van egy vizsgálóbizottság • 20 nem minisztériumi vizsgálóbizottság • Nincs olyan költségvetési bizottság, amely feladata csak a költségvetési stratégia vizsgálata és a költségvetési ajánlatok módosításának beterjesztése lenne (mindig vizsgálatot indít az éves költségvetés és az előzetes költségvetési jelentések kapcsán) • Összekötő bizottság: melyik bizottsági jelentést tárgyalják az alsóház plenáris ülésen • Felsőházi választott bizottságok: nem foglalkoznak közvetlenül költségvetési ügyekkel (pl.: gazdasági ügyek bizottsága)

19. SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE I. • Egyesült Királyság: egységes ország  Skócia, Wales, Észak-Írország bizonyos adminisztrációs felelősség • 1997: Parlament Skóciában; Wales: Gyűlés • Parlament elfogadja: 1998-as skót törvényt és a wales-i kormánytörvényt, é-írországi gyűlést • Skót Parlament: teljes törvényhozó erő, több kormányfunkciót lefedve, teljes költségvetést fogad el az összes skót minisztérium alapjairól • 2000: nyilvános pénzügyi és elszámolási törvény – törvényes keret a közpénz ügyeket és forrásokat illetően, meghatározza a skót pénzügyi ellenőrzés és felelős hivatalnokok számára a feladatokat • Legtöbb támogatás a skót önkormányzatoknak • Skót parlament: költségvetés allokációjáért és a helyi önkormányzatok kiutalásaiért felel; alap jövedelemadó rátájának megváltoztatása

20. SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE II. • Wales: nincs teljes jogalkotó hatóság • Gyűlés fogadja el az éves költségvetést  nincs közpénz ügyekre, forrásokra törvénye • Helyi kormányzatok, másodlagos törvényhozók • Egyesült Királyság: hely kormányok élén választott tanácsosok; működésük: helyi kormányrendeletek, törvények által szabályozott • Helyi hatóságok: maguk készítik és fogadják el költségvetésüket • Kiadás jóval nagyobb, mint a bevétel  helyi hatóságok nagyban függenek a központi kormánytól

21. KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT TÖRVÉNYES LÉPÉSEI • 3 elkülöníthető, összekapcsolódó szakasz • 1. Költségvetési ciklus: pénzügyi részletet, gazdasági és hatósági adózást határoz meg; megjeleníti a folyamat jövedelem oldalának tetőpontját • 2. Költségvetési előirányozás: költségvetést követi, közpénzek engedélyezése • 3. Jelentés: parlament felé számol be (közpénzeket mire, mennyire hatékonyan költötték el)

22. KÖLTSÉGVETÉSI ELŐKÉSZÜLET ÉS KORMÁNYBESZÁMOLÓ • Előkészületre nincs törvényi keret • Döntő kincstári szerep; költségvetési tervezetet előkészít, továbbküld kabinet jóváhagyására • Pénzügyminiszter prezentálja a költségvetést a költségvetési napon az alsóháznak • Költségvetésre vonatkozó adóintézkedéseket pénzügyi törvényként jelentik be és a költségvetési nap után pár nappal kihirdetik • A költségvetési tervezet előirányzott kiadásai: források felhasználása, minisztériumok pénzszükségletei, a parlamenti házak, ombudsman, helyi önkormányzatok utalásai, kórházak, egyéb egészségügyi szervezetek költségei

23. KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEG • Az összes bevétel, kiadás és pénzügyi egyensúly nincs törvényben meghatározva • 1998: pénzügyi törvény • Kincstár teljes hatáskört ad a költségvetési összeg definiálására • Éves pénzügyi beszámoló és költségvetési jelentés és gazdasági és pénzügyi stratégiai jelentés: kincstári költségvetési előkészület és ellenőrzés összegei • Különbség: folyó- és tőkebefektetés között • Kiadás ellenőrzésére elkülönített összegek • 1998: két fő kiadási összeg • 1. minisztériumi kiadási limit • 2. éves kezelési kiadás

24. PÉNZÜGYI SZABÁLYOK • 1997 óta 2 előírás (a parlament nem hagyott jóvá törvényt ezek hitelesítésére) • 1. aranyszabály: a kormány csak a folyófizetésekbe való befektetéseire ad kölcsön, nem pedig a finanszírozásokra • 2. fenntartható beruházási szabály: a közszektor nettó adóssága állandó és előrelátó szinten tartása. A nettó államadósság a GDP 40%-a alatt marad

25. A költségvetési folyamat a Parlamentben

26. Általános bemutatás • A költségvetés alapvetően két oldallal rendelkezik: • Bevételek • Kiadások A folyamat legfontosabb lépései: • A pénzügyminiszter beszédet mond a Parlamentben, melyben ismerteti a kormány pénzügy-politikai stratégiáját 2. Az adózással kapcsolatos rendelkezések már a beszéd elhangzása előtti éjjel érvénybe léphetnek (az Alsóház alaposan kivizsgálja a „Finance Bill-t”)

27. Általános bemutatás • 3. A Felsőházhoz kerül, itt megvitatják majd jóváhagyják a tervezetet • 4. Megállapítják a minisztériumok költségeit • 5. Az Alsóház elfogadja a főbb előirányzatokat(becslések) Ezek után jóváhagyják az Appropriation Act-et(ráfordítási törvény)

28. A költségvetés elfogadása és a költségvetési vita a Parlamentben • a becslések(tervezetek) bemutatása: április –március • Megfontolási idő: 3 nap, még a „nyári szünet előtt” kell végrehajtani(június vége előtt) • Az ideiglenes jogi hatalomnak április 01. előtt el kell foglalnia a helyét • Az Alsóház a költségvetési év előtt 3-4 hónappal elfogadja a „Vote on Account-ot”

29. Vote on Account Engedélyezik a minisztériumok és alkotmányos testületek kiadásait Ez az éves kiadások 45%-a Törvényhozói hatalommal ruházza fel a Konszolidációs Alap, mely megszabja az adott évben elvonható összegeket Ez egy időtálló szabály, és nem rendelkezik törvényes alapokkal

30. Skócia • Skóciában, ha a költségvetési év előtt nem fogadják el az éves költségvetést, akkor az adott hónapra eső forrás nem haladhatja meg: • Az előző évi költségvetés 1/12-ed részét • Az előző évben ugyanarra a hónapra eső részt

31. A költségvetési módosítások • Az Alsóház nem javasolhatja a teljes költségvetés kiadásainak összetételének megváltoztatását,a kiadásainak vagy bevételeinek a csökkentését vagy növelését • Ennek alapja a 48. sz. alsóházi rendelet(300 éves) • Ilyet csak a Korona kérhet • A közalapok célját,tárgyát a Korona maximálja • Nem térhetnek el nagyban a parlamenti beszédben foglaltaktól

32. A források jóváhagyása 1. A végrehajtó hatalom joga az adónemek és azok szintjeinek a megállapítása A parlament jóváhagyja az állami bevételeket az év kezdete után Az Egyesült Királyság adónemei állandóak Az adók mértékét a költségvetéstől eltérő időben fogadják el

33. A források jóváhagyása 2. • A kormányzati hatalom veti ki a személyi jövedelemadót, a vállalati adókat, melyeket minden törvényhozási évben meg kell újítani • Elfogadják a pénzügyi törvényt, új kötelezettségeket rónak ki • Az állami kötelezettségek rátáját az előreirányzott kiadásoknak megfelelően szabják ki

34. Adóemelési javaslatok 300 éven keresztül az Alsóház kezdeményezhette vagy a kormányfő, de ez a rendszer 1967-ben megváltozott 1 napos vita>>második olvasat>>speciális bizottság A bizottság elnöke dönti el, hogy mely ügyek kerülnek megvitatásra Ez a Felsőházban már csak formalitás, mivel nem változtathatja meg a javaslatot, így 1 nap alatt végbemegy

35. Néhány jövedelmi adóváltozás és az érvényben lévő adók törvényerőre lépnek a pénzügyi beszéd után azonnal • A beszedett illetmények bevételeit a minisztériumok megtarthatják és felhasználhatják a Konszolidációs Alapokon kívül • Ezt segélykeretként kezelik • Ha sufficites akkor csak a Parlament engedélye mellett költhetik el

36. A költségvetési hitelkeret természete, szerkezete és tartalma • A Kincstár előjoga a költségvetés megszabása; előírja, hogy mit vessenek alá parlamenti ellenőrzésnek, és mit a kiadási ellenőrzésnek • A kiadások elfogadása: • Források felhasználása alapján • Nettó központi követelmény alapján

37. GRA törvény 2000 • =>gondoskodik az adott év alatt befolyó bevételekről • Ha túl sok a bevétel, akkor a felesleget extra bevételként vissza kell utalni a Konszolidációs Alapba • A tőkeberuházásokat nettó módon irányozza elő • Lábjegyzetekben kell kifejteni a költségvetési hitelkeretet, ha ezt elmulasztják nem lehet ide besorolni az adott tételt

38. GRA törvény 2000 • A költségvetési hitelkeretről az Alsóház a beszerzési folyamat során külön döntést hoz • Amikor ezeket kihirdetik a Parlamentben minden minisztériumot és programot külön osztályoznak • Nem költségvetési kiadások • Központi kiadások • önkormányzati kiadások

39. Veszteségátvitel a költségvetési hitelkeretbe és a jövőbeni hitelkeretbe a költségvetési év április 01.-én kezdődik Főszabály szerint nem előlegezhetnek meg a jövőbeni költségvetésből összegeket, mivel ezek egy évre vannak meghatározva A pénzügyminisztériumot ruházzák fel ellenőrző hatáskörrel A kiadáskorlátokat 3 évre szabják meg, melyeket 2 évente felülvizsgálnak; a miniszterek átviteleit is felülvizsgálják Cél: elősegítsék a középtávra való tervezést és elkerüljék az költséges év végi rohamot

40. Államadósságok elfogadása 1. • Nincs különálló államadóssági törvény, csak számos rendelet létezik ebben a témában • Pénzügyminisztérium tekintélyes hatalommal rendelkezik az adósságmenedzsment terén • A Parlament felé adósságkorlátokat ajánl az adópolitikai célok érdekében • 1877 kincstárjegyi törvény: Értékpapírokat hozhatnak forgalomba 1968 Állami Kölcsön Törvény felállította a Nemzeti Kölcsönalapot

41. Államadósságok elfogadása 2. • 1988 az Adósságmenedzsment Iroda kezeli az Adósságkezelő Elszámolást • Változások a 1968-as torvényhez képest: • A Pénzügyminisztérium joga az értékpapírok: • Vásárlása • Birtoklása • Átadása • Beváltás

42. Államadósságok elfogadása 3. • Az éves kölcsön és adósság irányelveit minden költségvetési évben újra kell fogalmazni • 1997 óta ez az irányelv a nettó államadósságot illetően a GDP 40%-a alatt marad • 2003-as önkormányzati törvény: Anglia és Wales önkormányzati kölcsönöket vehet fel, melyeket tőkeberuházásokra használhat fel • Szigorú szabálykövetés és megfontoltság • Valutaalapú kölcsönhöz a kincstár jóváhagyása kell • Öncélú kölcsönök tilalma

43. Adósság jótállás/garancia gazdasági és pénzügyi tervezés(feltételes kötelezettségvállalás) Kincstári konszenzus szükséges Jelentéskészítési kötelezettség: olyan mérleg mely felméri a kormány pénzügyi céljait és szabályait, melyet összehasonlít a kormány európai kötelezettségeivel A jelentés útmutatója a maastrichti GDP 60%-a alatt maradás

44. Kihirdetés menete Első olvasat Második olvasat BIZOTTSÁGI VITA Második olvasat * Harmadik olvasat* el

45. A költségvetés végrehajtása • 1866: a költségvetés végrehajtása annak elfogadása után a törvényben leírt módon történik • a kincstár széleskörű kontrollt gyakorol a végrehajtás felett, adminisztrációs eszközök által • Ellenőrzés aránya felől dönt • Felügyeli a gyakorlati megvalósítását 1866. Évi 14.tc.: a minisztérium költekezésére való felhatalmazását a végrehajtás belső intézkedései teszik lehetővé, nem a törvény önmagában

46. Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 1. A nem várt követeléseket, igényeket a Parlament elé kell terjeszteni 1862 Vésztartalék Alap létrehozása 1874 Vésztartalék Törvény: olyan kiadásokat eszközölhetnek, melyet nem szavaztak meg, és sürgős vészhelyzetben van rá szükség Kincstári szabályok rendezik a visszafizetés kereteit Előző évi költségvetés 2%-a lehet

47. Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 2.

48. Készpénztervezés és a kormány vagyonának és adósságának az igazgatása A felelősség elve, valamint a pénzügyi célok figyelembe vétele jellemzi a hosszútávú kivitelezhetőség érdekében A Nemzeti Kölcsön Törvény hatalmazza fel erre 1997-ben a Kincstárra áttevődik a management joga a Bank of Englandről 1998-ban létrejön a az új végrehajtó ügynökség, a DMO, mint a köztartozás pénzügyi műveleti ügynöksége

49. A kormány elszámolása és a pénzügyi jelentés • A számvetési /számviteli keret • 2000 GRA törvény: a számvitel készpénz alapját gyarapodási alapra változtatta meg • A forrásszámlák átvették a felhasználási számlák helyét • Minisztériumok felhasználása: • Irányelvek figyelembe vétele • Likviditási mutatók és pénzügyi helyzet figyelembe vétele • A forrásszámlák valósak és reálisak legyenek

50. A kormány bankügyi előkészületei • Konszolidációs Alap koncepciója: a kincstár kötvényeket hoz forgalomba a minisztériumok számára ebből az alapból • Bank of England • Jelentéstételi kötelezettség: a költségvetés előtti jelentés és az adósság kezelésről szóló jelentés • Havi jelentés: • Nem írja elő torvény, de ez a szokás • „KSH” és pénzügyminisztérium által gyűjtött adatokat felhasználja • Központi kormányzat kiadását, bevételét tartalmazza • Nettó adósság, kölcsönök kifejezése nettóban