800 likes | 1.63k Views
A motiváció. ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK. Fő kérdések. Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?. A motiváció.
E N D
A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK
Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?
A motiváció A MOTIVÁCIÓ DINAMIKÁJÁNAK ISMERETE ALAPVETŐ A GAZDASÁGI ÉLETBEN Fő tennivaló: a motiváció befolyásolása JELENTŐSÉGE: Meghatározza a célirányos viselkedések irányát és intenzitását és időtartamát
MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS • IRÁNY • INTENZITÁS • IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek
Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések • Élettani folyamatok - alapvető motívumok • Kulturális hatások • Interakciók – társas motívumok
MOTÍVUMOK • TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST • ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ
Az alapvető motívumok elméletei • Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. • Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet • Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés
kritika • Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) • Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) • Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés • Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget
Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai
Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek
motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés
Megerősítéselmélet (Skinner, 1953) • Kiküszöbölte a belső drive fogalmát • A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei • Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét • Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül
A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS
Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: • Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni • Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára • Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés • Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT
David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet
David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások: • Közepes kockázat • Világos visszajelzés • Kiválóság kritériumainak sikeres elérése
Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben
Teljesítménymotiváció • Kudarctól való félelem – értékelési szorongás • Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény
Szükségletek relatív erőssége Maslow motiváció-elmélete Önmegvalósítás Megállapítások Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája
Önmegvalósítás Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek Abraham Maslow
Frederick Herzberg • Felejtse el a dicséretet! • Felejtse el a büntetést! • Felejtse el a pénzjutalmat! • A munkát magát kell vonzóbbá tenni!
Herzbergés munkatársai (1959) Munkával való Motivátor Megelégedettség faktorok Semleges higiénés faktorok Munkával való elégedetlenség
Az alapvető motívumok egy modellje SZEMÉLYES SZITUÁCIÓ MOTÍVUMOK INGEREK MOTIVÁCIÓ: A szituáció ingerei és a személy motívumainak kölcsönhatása
Motiváció - eredmény Input tényezők Közvetítő outputok változók Emberi összetevőkTeljesítmény • Egyéni tény. Vezetői • Csoport hatások motivációs stratégiák Szervezeti tény. Elégedettség • Technológia • szervezettervezés
Jutalom és ösztönzés Motiváció (affektus) Viselkedés Élvezetre törekvés A kellemetlen állapot enyhítése Hedonikus skála Kellemes semleges kellemetlen
Miért olyan fontos az élvezet? Élvezet = közös pénzegység Kifejezi a cselekedetek értékét Evolúciós magyarázat: biológiai előnyökhöz (fennmaradás) társul Az agy nyomon követheti a cselekedetek (+) illetve (-) következményeit
Miért olyan fontos az élvezet? Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja Ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják Mezolimbikus dopaminrendszer működéséhez kötődik Idegsejtjei a dopamin nevű neurotranszmitter segítségével szállítják az üzeneteket
Miért olyan fontos az élvezet? Az üzenetek szállítása DOPAMIN (transzmitter) Sokféle jutalom aktiválja Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin, önmegvalósítás, stb.
Miért olyan fontos az élvezet? A jutalmak motivációs jellegének megteremtésében KÖZPONTI SZEREP AKTIVITÁSA ÉLVEZET KIVÁLTÓ CSELEKVÉSEK ISMÉTLÉSE
Miért olyan fontos az élvezet? ÖSSZEGZÉS: A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt
Scitovsky Tibor hozzájárulása Motiváltság alapja Arousal Az agy aktivitása (alfa, béta, gamma) Mérhető és érezhető Jól, rosszul érezzük magunkat, öröm, fájdalom
Scitovsky Tibor hozzájárulása Alaptörekvés: az öröm keresése A fájdalom elkerülése Az aktiváció koncepciójának kulcs- szerepe van a viselkedés magyarázatában
Scitovsky Tibor hozzájárulása • Feladatvégzés feltétele: az éberség és figyelem megfelelő foka • Feltételezés: létezik az aktivációnak egy optimális szintje, ami a legjobb közérzetet biztosítja Viselkedés hatékonysága Aktivációs szint (szándékos befolyásolás)
A külső stimuláció és az érzések közötti kapcsolat (+) érzések Region 1 Region 2 Region 3 Region 4 (-) érzések
Kellemes érzések Magas teljesítmény Közepes aktiváltság Figyelem magas szintje Hatékony információfeldolgozás
Scitovsky Tibor hozzájárulása Személyiségdimenziók alapja Az aktiválhatóság különbözőségei PL: Extrovertáltak akitvációs szintje alacsony • Délután nyújtják a legjobb teljesítményt • Keresik az izgalmat, a külső ingereket, a kapcsolatokat • Játékosak, kalandvágyók, nyughatatlanok, kockázatvállalók • Több kávé, tea, dohány, stb.
Scitovsky Tibor hozzájárulása Introvertáltak aktivációs szintje magas A különbség alapja: az aktivációs szint optimumára való törekvés • Délelőtt nyújtják a legjobb teljesítményt • Tartják magukat a szabályokhoz • Kitartóak • Hajlamosak a visszahúzódásra • Zárkózottak • Kerülik az izgalmakat • Több nyugtató, alkohol stb.
Scitovsky Tibor hozzájárulása Mit tesz a szervezet, amikor nincs kielégítetlen szükséglet, jó a közérzet??? Ingerhatások, stimuláció aktív keresése Először kellemes Aztán unalmas Majd kellemetlen
A stimuláció aktív keresése • Fizikai stimuláció – testmozgás • Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja
Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG
A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás • Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott • Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen
Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény
CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények
célválasztás • Elérhetőség • Értékesség • Szerepmodellek • Verseny-, kényszerhelyzet • Legitim tekintélyszemély
Célkitűzés gyakorlata • Közepesen nehéz célok • Részleges célelérés • Folyamatos fejlesztés • Sokszínű cél- és jutalomstruktúra
Heckhausen viselkedésirányítási modellje • Mérlegelés, választás • Tervezés, célkitűzés • Cselekvés, cselekvések szabályozása • Értékelés
Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos
Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása