Szoci

1. Szociális munka elméletek KÓBOR KRISZTINA 2008 / 2009. tavaszi félév

3. A szociális munkát befolyásoló faktorokLorenz alapján Gyenge a szociális biztonság – gyenge szolgáltatások Piac és verseny az elso – peremhelyzetek Foglalkoztatási bizonytalanságok Demográfiai változások Általános életpálya bizonytalanságok – LLL Kulturális különbségek növekedése

4. Az államhoz való viszony, a szakmai státusz és a szociális munka értelmezésének összefüggései Az államhoz való viszony A szociális munka funkciója A szakmai státusz USA Foleg magánszolgáltatások, Terápiás és preventív, Szukösen értelmezett szociális jogok, Elhanyagolja a kirekesztetteket és képviseletüket, Piaci jelleg miatt eros, Brit Korábban foleg állami, ma ennek leépítése, Magán és civil szolgáltatások, Állam és polgárai közti közvetítés, A szociális jogokról szóló és a kirekesztettség, elnyomás elleni harc, Eros önreflexió, gyenge státusz, Német Szubszidiaritási elv, többnyire karitatív szervezetek tevékenységéhez alárendelten Kielégíti az állampolgárok szociális szükségleteit, Gyenge, szakmai önreflexió hiánya Svéd Szélesköru önkormányzati autonómia keretek között, Beveridge-i alapon (szolidaritás, egyenloség, autonómia) kielégíti az állampolgárok szociális szükségleteit, eros politikai karakteru, a szociális munkás közvetíto, A jóléti államból adódóan eros Magyar? Foleg önkormányzati, állami, Kríziskezelo, Fejlodése okán gyenge

5. Makroszintu válaszok a fentiekre Jogok, szegénység felszámolása, teljes foglalkoztatottság, inklúzió, emberi méltóság EU - amszterdami nyilatkozat (1997): gazdaság segítse elo a társadalmi kohéziót EU – szociális modell, Lisszabon (2000):JIM, produktivitás, esélyegyenloség, életszínvonal emelése, szolidaritás, integráció,

6. Válaszok az európai szociális munkában 1. Új beavatkozási dilemma – empowerment, szociális munka új definíciója: 2001 júliusában az IASSW és az IFSW megállapodott a szociális munka alábbi nemzetközi definíciójának elfogadásában: „ A professzionális szociális munka elosegíti a társadalmi változásokat, a probléma megoldásokat az emberi kapcsolatokban, valamint segíti az ’empowerment’-et; az emberi képességek felszabadítását és az emberek felhatalmazását arra, hogy cselekedjenek a jólét fokozása érdekében. Az emberi viselkedésrol és a társadalmi rendszerekrol szóló elméletek felhasználásával a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kerülnek kapcsolatba. Az emberi jogok és a szociális igazságosság alapveto fontosságúak a szociális munkában.” 

7. A szociális munka alapveto céljai elomozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett emberek, csoportok társadalmi integrációját [i] foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévo gátakkal, akadályokkal, egyenlotlenségekkel és igazságtalanságokkal mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és probléma (kezelo) -megoldó képességük javítása érdekében segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelo szolgáltatásokhoz és forrásokhoz megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, elosegíti fejlodésüket, emberi jogaik érvényesülését, valamint elomozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyeik intézésében képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) az olyan politikai, és strukturális, társadalmi és környezeti feltételek megváltoztatásában, amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezheto helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás általában nem sérti az emberi jogokat a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek elonyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl: az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködok) elosegíti a hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményezo akciókat, a gazdasági fejlodés okozta egyenlotlenségeket erosíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok elosegíti a különbözo etnikai csoportok és a különbözo társadalmak között a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyozodések és vallások tiszteletét, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapveto emberi jogokkal a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervezi, megszervezi, adminisztrálja és megvalósítja a programokat és muködteti a szervezeteket. 

8. A szociális munka válaszai 2. Menedzserizmus – minoségbiztosítás Reflektív professzionalizmus Konstruktív szociális munka

9. Elméletek és modellek alkalmazása a szociális munkában Karuza és társai (1982) – alap: a felelosség megoszlása a segítok és felhasználók között: orvosi modell (paternalista lsd.: szoc.pol.), aktivista (kompenzációs), erkölcsi, felvilágosult, Pritchard-Taylor: felhasználó és segíto kapcsolata Howe-Payne: objektivitás-szubjektivitás

10. Modellek 2. Hagyományos – javítók Pszichodinamikus: diagnosztikus, én-pszichológia, funkcionális Behaviorista Krízisintervenciós Interakcionalista – értelmezo Humanisztikus Problémakezelo rendszerszemléleti

11. Modellek 3. Radikális modellek Strukturális Empowerment vagy képviselet Marxista modell

12. Modellek 4. A szociális munka és egyéb szociális tanulmányok között a fo különbség abban áll, hogy a szociális munkában mindig jelen van a beavatkozás. A szociális munka olyan tárgy és szakma, amely az intervenciókra koncentrál. Ezért azt mondjuk, hogy a szociális munka elméleteinek figyelembe kell venniük a szociális intervenciókat, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai álláspontot képviselnek. (Johanssen-Svensson) A szociális munkát gyakran jellemzik úgy, mint ami két kultúrára épül – egyrészt a gyakorlatra, másrészt tudományos kutatásra (Sheldon, 1979; Sheppard és mások, 2000). Annak érdekében, hogy elobbre tudjuk vinni a tudást a szociális munka elméletében és gyakorlatában, fel kell hagyni azzal, hogy elmélet és gyakorlat kategóriáiban gondolkodjunk. Sheppard és mások (2000) az elmélet-kutatás-gyakorlat hármas egysége mellett érvelnek. Íly módon lehetséges olyan koncepcionális kategóriákat létrehozni, amelyek mentén tudunk elméleti és gyakorlati módon is gondolkodni a folyamatismeretek legfontosabb elemeirol úgy, ahogy mindez a gyakorlathoz kapcsolódik.

13. Módszer vagy szemlélet? (Varsányi 2007) Esetkezelés-csoportmunka-közösségi munka integrációja Esetmunka dominancia – hatalmi pozíció hangsúlyos Közösségi munka – nem segítés, hanem, felelosség és cselekvés?, SZEMLÉLETMÓD!!! Elias: az individuum nem elkülönítheto a társadalomtól

14. Dilemmák a szociális munkában „A D-ák olyan kérdések, problémák, amelyek többnyire túlmutatnak az egyedi nehézségek esetlegességén, sokkal inkább tipikusan kezelheto feszültségeket, vagy éppen tanulságokat tartalmaznak.” (Andok-Tímár 2002) D = választani kell/lehet valamely lehetoségek közül, érvekkel, információkkal, mert a döntéshelyzet feszültséggel jár és ezt fel kell oldanunk, ua. paradox a helyzet, mert a D-ák nem kínálnak evidens megoldásokat, mégis dönteni, választani kell!!!

15. Dilemmák 2. A D-ák csoportjai: Szakmai alapú: pl. kompetencia határok Személyes alapú: pl. etikai kérdések Közösségi alapú: pl. minták, családi körülmények Környezeti alapú: pl. esélyek, egyenlotlenségek Társadalmi alapú: pl. érdemes-érdemtelen Politikai alapú: pl. ideológiák, kiket támogassunk? Kulturális alapú: pl. szokások, értékek

16. Dilemmák 3. A beavatkozás – be nem avatkozás D-ja SZM = alapjaiban beavatkozó tevékenység, de szabályokkal, feltételekkel Tapasztalatokon, folyamaton, kreativitáson alapul, hatása van Be nem avatkozás: döntés, amelynek következménye van, konzerválhatja a helyzetet Ha nincs kompetencia, ha nincs információ, ha nincs intézményi feltétel, és nincs értelmezheto következmény, nem avatkozunk be!!! Az objektív-szubjektív szempontok D-ja Objektivitás: alapfeltétel a SZM-ban, garancia a SZI-jének Szakmai objektivitás: lehetoségek, eszközök, módszerek feletti tudás, kompetenciával Személyes objektivitás: nem negligálásukat jelenti, hanem tudatos adekvát korlátozásukat a megfelelo helyzetekben, elhatárolódás az eloítéletektol A SZI-jének objektivitása: hiányzik, de a SZM feladata az empátiás átvezetés a szubjektivitásból az objektivitásba (A SZM szubjektivitása fontos, de nyitottságot és elfogadást jelent, nem lehet döntések alapja, de fokozhatja a megértést) Professzionális – karitatív SZM D-ja Caritas versus professzió A kizárólagosság feloldása a lényeg: altruizmus ÉS rendszerezettség tudásban, készségben, értékekben, módszerekben,stb Érdemesek-érdemtelenek D-ja Szociálpolitikai háttere van Alapelv: rászorulókban és nem érdemesekben gondolkodunk!!! Kell hozzá info, igazságosság, szolidaritás, tolerancia Értékek-érdekek D-ja SZM érdeke a hatékonyság, sikeresség, ua. a SZI-jének érdeke az elsodleges, ezek nem mindig találkoznak (Lehet-e segíteni valakinek akarata ellenére? Érdekek tisztázása?)

17. Szakmaközi együttmuködésforrás: Sills, M. and Helme, M. www.eipen.hu

22. A szociális munkás személyisége… A szociális munkástól, mint a közigazgatási rendszer tisztviselõjétõl, elvárják,hogy lojális legyen a kliensekhez, a feletteseihez, a jogrendszerhez és általában a közösséghez. (Kjorstad 2007) Workfare!!! Lásd fent. Nem kerülhetjük ki a társadalmat uraló gazdaságcentrikus diskurzus hatását, de pontosan annak dominanciája miatt különösen tudatosan kell azt vizsgálnunk, hogy az milyen hatással lehet a szociális munka gyakorlatára, illetve hogy milyen módon ronthatja a szakma etikai normáit. (Kjorstad 2007)

23. Forrás: BagdyA segíto kapcsolat pszichológiája

24. Lüssi szerint a szociális munkás szakmai személyiségét jellemezze: humánus beállítottság, segíto hajlandóság – és itt a tanulmányi csoportban egymásért? kommunikációs együttmuködési készség, „zavart” emberrel is – hibás-e, hogy úgy viselkedik, hiszen az már egy hosszú folyamat végállapota személyes elkötelezodés a probléma megoldásért, távolságtartással – nem helyette, vele dolgoznak kezdeményezés, dinamizmus – mindig kell lenni ötletnek, mégha irreálisnak, irracionálisnak is tunik önállóság, döntésképesség, terhelhetoség szociális intelligencia, képzeloero, intuíció erkölcsi integritás, oszinteség: pl: megegyezés a felhasználóval, hogy O is segít az én munkámban?

25. A szociális munkás szerepei Miként egy-egy szakmának ált. és speciális elvárásai, így a szociális munkában is. Fobb szerepek Mit csinál a szociális munkás? * Tanácsadó – advisor, hagyományos szerep, casework-el tanácsot ad függ össze önkéntes alapon muködo interakció nyitottak, változást akarnak a kapó felkészültebbé válik * Pártfogó, szószóló – advocator szót emel a felhasználó gyozni akar a felhasználók érdekében, érdekében segíti oket, hogy hangot adjanak igényiknek * Szükségletek és kockázatok felméroje a felhasználókkal partnerként * Ellátást szervezo menedzser szervez a segíto folyamat tervezésétol az értékelésig (v.ö: problémakezelo és rendszerelemzo modellek!) * Társadalmi kontroll megvaló a devianciák kezelését várják el * Képessé tevo – enabler tanít a felhasználó önmagát és környezetét * Közvetíto – mediator közvetít a felhasználók és környezetük között a felhasználók között * Alkusz – broker a felhasználó és az eroforrások közötti kapcsolatot segíti egyensúly a források és a felhasználók szükségletei között * Kapuor - gate keeping segíti a komunikációs csatornák nyitottságát segíti mások problémájában való részvételt * Források eloteremtoje

26. Forrás: Bagdy: A segítokapcsolat pszichológiája

27. Cél Burgess alapján l. ábra: A dráma háromszög (Choy, 1990, Karpmantol, 1968). II. ábra: A nyertesek háromszöge

28. A szociális munkás, akár individuális ügyekkel, akár közösségi munkával, netán csoportban, egyszóval bármely környezetben dolgozik, belso dialógusaival, reflexióival érzékeny, az emberre fogékony hangszerré teszi önmagát. Enékül az érzékenység nélkül nagyon nehéz jól végezni a szociális munkát, mert hiába vannak megadva a munka keretei, a törvények, rendeletek, szakmai szabályok, a szociális munka mindig emberi kapcsolatokról szól. Emberi érzésekrol, problémákról, emberi kapcsolatokról, ahol a szociális munkás fölényben van a klienseivel, vagy a közösségi munka helyszíneinek reprezentánsaival szemben. A külso dialógus tükörképe lesz a belso dialógusnak, mely megadja a résztvevo személyek kommunikációjának alaphangját. (Horváth-Lindberg Judit 2008)

29. Útravalóul.. „ A képzettség nem azzal alapozódik meg, hogy a diáknak 122 muvet kell elolvasnia görögül, hanem azzal, hogy valamilyen módon viszonyuljon ahhoz a világhoz, melyben élünk, megfelelo módon igyekezzen kibontakoztatni azt a gyakorlati bölcsességet, mely lehetové teszi a célokkal teli értelmes élet megtalálását.” (Josefsson 2002, pp. 239-240)