A KÉPREGÉNY

1. A KÉPREGÉNY

2. 1. Mi is a képregény? 2. A képregény előzményei 3. A képregény története 4. A képregény Magyarországon 5. Képregények filmváltozatai

3. 1. Mi is a képregény? • Számos meghatározása van • Sokak szerint külön művészeti ág • A legegyszerűbb definíció: történet, rajzolt állóképekben elbeszélve (általában 1-20 kocka) • Rövid, szöveges kísérettel

4. 2. A képregény előzményei • őskor: barlangrajzok, barlangfestmények (pl. egy vadászjelenet egyes fázisai) • ókori Egyiptom: rajzolt, festett képsorozatok a fáraók sírkamráiban; papírusztekercsek • középkor: bibliai jelenetek ábrázolása képsorozatokon a falakra függesztve • 17.-18. század: vásári képmutogatók (képes füzetek – ponyvák)

5. 3. A képregény története • 19. század második fele: az első rajzolt képek újságokban (gúnyrajzok, karikatúrák) • 1895: az első képregény – Pulitzer József lapjában: New York World – Yellow Kid (egy történet – egy képkocka) • 1897: a szóbuborék megjelenése (egy történet – több képkocka) • 1930-as évek: a képregény fénykora

6. A képregény története The Yellow Kid (1895, New York World)

7. A képregény története • 1930-as évek: a máig legnépszerűbb figurák első megjelenése: Popeye, Tarzan, Robinson, Disney-figurák, Dick Tracy, Tintin, Superman, Batman…

8. A képregény története • A képregények népszerűségének okai a 30-as években (gazdasági világválság!): • az emberek vágytak a szebb, jobb, csodákban gazdag világra – a képregény megadta ezt az illúziót • a képregény könnyen olvasható (sok még az analfabéta) • a képregény-füzetek olcsók (kevés pénz a szórakozásra)

9. A képregény története • II. világháború: • sok európai rajzoló Amerikába menekült • A képregények a háborús propaganda szolgálatába álltak (USA: hazafias, lelkesítő képregények – amerikai hősök)

10. A képregény története • 1950-es évek: új irányzat – horror (hatalmas siker, eladási rekordok) • 1954: Comic Code Amerikában (törvény, hogy mit szabad egy képregényben) – támadás a képregény ellen az amerikai ifjúság „megmentése” érdekében

11. A képregény története • 1950/60-as évek: az underground-képregény megjelenése Amerikában (a tiltás hatására) • Underground-képregény (USA): • a fiatalok tiltakozása a hivatalos politika és a fennálló társadalmi rend ellen • küzdelem a feketék, a nők és a melegek jogaiért, az egyház ellen • illegális terjesztés; rossz nyomdai kivitelezés, mégis nagy hatás

12. A képregény története • Underground-képregény (főként USA): - tiltott és tabu témák megjelenítése (szex, kábítószer, egyház-ellenesség stb.)

13. A képregény története • 1959: Franciaország – az Asterix első megjelenése a Pilote c. magazinban • cél: bebizonyítani, hogy Franciaország nem szorul amerikai hősök „importjára” • képes saját népszerű hőseinek a megalkotására • a kis „anti-hős”, Asterix vált a francia leleményesség szimbolikus alakjává

14. A képregény története • Albert Uderzo (rajz) és René Goscinny (szöveg és történet) teremtették meg atöpszlianti-hőst, Asterix-et és a buta, nagydarab Obelix-et

15. A képregény története • 1970/80-as évek: • fejlődött a szórakoztató elektronika (mozi, TV, videó) • csökkent a képregények iránti érdeklődés • csökkent az eladott lapok száma, több lap csődbe ment • válságba került a képregény

16. A képregény története • Japán különleges szerepe: • igazi, jellegzetes japán képregények először a 2. világháború után (amerikai képregény-kultúra beáramlása, majd továbbfejlesztése) • 1947: az első igazi manga megjelenése (man = hóbortos, ga = kép) • sok újítás: szinte filmszerű eszközök alkalmazása a rajzokban (zoom, montázs, időugrások, mozgásimitáció)

17. A képregény története • átlagban 100-200 oldalasak a mai japán mangák (1 oldal = 3 másodperc olvasás) • a manga-rajzolók legjobbjai rendkívül népszerűek, anyagilag is nagyon elismertek (ez nem jellemző USA-ban és Európában) • új, hardcore irányzatok jelennek meg: pornó-képregény; hardcore-horror; erőszakos sci-fi; cyberpunk (apokalipszis) - heti több millió eladott manga!

18. A képregény története Japán a képregény-piac főszereplőjévé vált

19. 5. A képregény Magyarországon • 1860-as évek: az első képsorozatok Jókai Mór Üstökös c. lapjában • Humoros lapok megjelenése vidám képtörténetekkel (pl. Borsszemjankó; Mátyás diák) – még keret nélkül, verses szövegekkel • 1880-as évek: színvonalas rajzsorozatok (Lantos magazin; Pesti Hírlap)

20. A képregény Magyarországon • 1890-as évek: az első igazi magyar képregény-hős: Lekvár Peti (20 éven át jelentek meg kalandjai) • 1930-as évek: amerikai, szóbuborékos képregények átvétele (magyar felirattal) • 1940-es évek: Sicc úr kalandjai füzet és könyv formában

21. A képregény Magyarországon • 1945 után: főként gyermekújságokban jelentek meg képregények (Hüvelyk Matyi; Képes Úttörő Gyermekújság; Pajtás) • 1950-es évek: Rákosi Mátyás rendelete orosz parancsra („a képregény imperialista csökevény, nyugati kultúrmocsok”) – eltűntek a képregények a lapokból

22. A képregény Magyarországon • 1954: a Pajtás c. gyermeklapban megjelent Zórád Ernő képregénysorozata a Winnetou • ez az egyik legmagasabb színvonalú magyar képregény • 1957: a Füles próbaszámának megjelenése: Korcsmáros Pál Rejtő Jenő feldolgozásaival (Piszkos Fred kalandjai)

23. A képregény Magyarországon • A Magyar Ifjúság c. hetilapban feltűnik Sebők Imre (A kincses sziget) • Ismertté vált még Cs.Horváth Tibor: irodalmi képregények (pl. kötelező olvasmányok képregény változatai) • Zórád, Korcsmáros, Sebők és Cs.Horváth a magyar képregény legismertebb rajzolói • 1960/70-es évek: a magyar képregény aranykora (képregény-áradat)

24. A képregény Magyarországon • 1970-es évektől: • az újságok részéről nem volt igény újabb képregényekre • a rajzolók anyagi és erkölcsi megbecsültsége alacsony volt • a képregény megmaradt megtűrt, lenézett műfajnak, amit kevesen vettek komolyan

25. A képregény Magyarországon • Napjaink: • ébredezik a képregény-műfaj • Képregénypályázatok • Képregény-válogatás jelent meg (Sin City és más történetek) • A Magyar Képregénykiadók Szövetsége 2005. Áprilisában megrendezte az 1. Magyar Képregény Fesztivált

26. 6. Képregények filmváltozatai • Számos klasszikus képregény-figura elevenedett meg mozifilmen, vagy animációs filmen (rajzfilm) • Csak néhány példa az ismertebbek közül: Pif; Hupikék törpikék; Asterix; Tintin; Tarzan; Pókember; Superman; Batman; Hulk; X-men; Sin City; Dick Tracy; Nemo kapitány; Daredevil…

27. Itt a vége, fuss el véle!