E N D
Az órai interakció Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is. Az órai interakció mérésével és a tanulókról gyűjtött háttér információk elemzése során olyan összefüggéseket sikerül feltárni, amelynek a fejlesztése során hatékonyabb és eredményesebb tanulói teljesítmények érhetők el. A kérdőívre adott válaszok klaszteranalízis és a korreláció-számításából kapott eredmények, az önismereti szint, és a szociometriai felmérés támpontot ad a tanulói teljesítmények elmaradására. Készítette: Kertész Károly 1
Az órai interakció kritériumai Tanári beszéd: Válasz: 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat, 2. Dicsér, 3. Motivál, Bátorít, 4. Elfogadja-, 5. Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait. Kezdeményezés: 6. Nem gondolkodtató kérdés, 7. Gondolkodtató kérdés, 8. Előad, Magyaráz, 9. Utasít, 10. Kritizál. Tanulói beszéd: Válasz: 11. A tanulóverbálisanválaszol. Kezdeményezés: 12. A tanuló verbálisan kezdeményez, 13. A tanuló spontán módonmegjegyez valamit. Egyéb: 14. Csönd, 15. Zűrzavar. 2
Melyik interakciós kritérium lehet fontos egy tanórán? Óra típustól függően lehet például gondolkodtató kérdések, tanulói válaszok, dicséret, motiváció gyakorisága és arányai egymáshoz. A diagramon ábrázolt gyakorló ismétlő órák interakcióból a 2., 3., és 4. kritériumokat emelem ki, mely az optimális órai interakció megvalósulásának, alapvető elvárásai lehetnek. Háttér adatok: I. A szociometria - A szakiskolások szociogram zártsága is jelentheti, a tanulóiteljesítmények elmaradását. 3
Háttér adatok: - II.Korreláció-számítás a 8. kérdés alapján: agimnáziumban szoros összefüggés 16 alkalommal fordult elő a változók között. A szakiskolában szoros összefüggés 6 esetben jött létre a változók között. Gimnázium Szakiskola - III. A klaszteranalízis a kérdőív, 4., 5., 6., 7. kérdései alapján (mennyire szeretsz iskolába járni; mennyire szereted a következő tantárgyakat; milyen osztályzatod volt az alábbi tantárgyakból, most félévkor; mennyire vagy elégedet a mostani iskolai teljesítményeddel) a gimnáziumban 8 klasztert, a szakiskolában 3 klasztert lehetett létre hozni. A kérdőív 8. kérdésében a tulajdonság párok között klaszteranalízisa lehető legszorosabban kapcsolódnak egymáshoz: a két iskolatípus között nagy az eltérés, míg a gimnáziumban 4 csoportot, addig a szakiskolában 2 csoportot lehetett kialakítani a tanulói válaszok alapján. 4 Köszönöm a figyelmüket!