680 likes | 786 Views
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ÚJABB JOGSZABÁLYOK ÉS JOGI HÁTTÉR (A sérülékeny csoportokra vonatkozó bánásmód jogi alapjai). Nagy Boldizsár előadása a Protect- - Able tréning keretében, 2013 tavasz 2013 július 20-i változat. Az előadás vázlata. EU alapok
E N D
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ÚJABB JOGSZABÁLYOK ÉS JOGI HÁTTÉR(A sérülékeny csoportokra vonatkozó bánásmód jogi alapjai) Nagy Boldizsár előadása a Protect-- Able tréning keretében, 2013 tavasz 2013 július 20-i változat
Az előadás vázlata • EU alapok • Az EU jogból fakadó kötelezettségek természete • A hatályos befogadási irányelv és az átdolgozás • A hatályos dublini rendeletcsomag és az átdolgozás • Az előadás második része sokban támaszkodik • Laurence de Bauche és Lilian Tsourdi kiváló tanulmányára: • Presentation and analysis of the mainEuropean Union provisions to be taken into account when identifying vulnerable asylum seekers • - Reception conditions directive and Dublin regulation* • Brussels, 25 February 2013 • Az előadó ezúton is köszönetet mond a szerzőknek a szöveg ilyen célú rendelkezésre bocsátásáért! • * A birtokomban levő tanulmánynak – felthetően szövegszerkesztési hiba miatt – nem pontosan ez a címe, de ez az értelme.
Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.
A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program (2010-2014) elfogadásakor, Brüsszel, 2009. december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok és más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.
A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
A szerződések és az elvek EUSZ, praeambulum „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
A szerződések és az elvek EUSZ 3 § • Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.
A szerződések és az elvek EUSZ 6 § … • (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. • (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.
A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS)
A biztosok • Határok, vízum, bevándorlás, menedékjog • Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; • Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog-kereskedelem, korrupció; • Terrorizmus elleni harc; • Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL)_ • ________________________________________________________________________________________________________ Jogérvényesítés Igazságügyi együttműködés polgári jogi és kereskedelmi jogi ügyekben Büntetőjogi együttműködés Szerződési jog és a fogyasztók jogai Alapjogok Fundamental rights = Alapjogi Charta és Alapjogi Ügynökség Gyermekjogok Gender ügyek, diszkriminációtilalom (romaügyek) Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság
Rendes jogalkotási eljárásforrás:http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/QC3109179HUC.pdf
Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia speciális helyzete (21. és 22.jegyzőkönyv) • Az Egyesült Királyság és Írország alapvetően nem vesz részt menekültügyi együttműködésben és nem is kötelezik az elfogadott szabályok, de igényelhetik, hogy részt vegyenek egy javaslat elfogadásában és utólag is csatlakozhatnak egy már elfogadott szabály alkalmazásához (A menekültügyben változatos a kép!) • Dánia egyáltalán nem veszt részt, de bizonyos szabályokat „nemzetközi jogként” magára nézve elismer (Pl. a dublini rendszerben közreműködik)
Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: 2009 után már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát Mód van sürgősségi eljárásra az előzetes döntéshozatali eljárásban – amikor nemzeti bíróság kérdezi a luxembourgi az EU jog értelmezése felől (pl. Bolbol ügy, El Kott ügy)
Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben: Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet. .. Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel. A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt.
A stockholmi program végrehajtása – akcióterv, 2010 április COM(2010) 171 végleges „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” 2010. április 20. 9 oldal szöveg, 59 oldal táblázat a javasolt lépésekkel Fenntartja a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre törekvés (céldátum: 2012) fikcióját, de konkrétan szerényebb célokat tűz Európai azilum curriculum Eurodac fejlesztése általános menekültügyi háttérré A kérelmek közös vizsgálata lehetőségének megfontolása EMTH hatásának kiértékelése Elismert védelmezettek átadása és a nemzeti elismerések kölcsönös elismerésének előmozdítása A tagállamok menekültügyi rendszerének kiértékelését lehetővé tevő mechanizmus kialakítása EU-n belüli fokozott szolidaritásról bizottsági közlemény alkotása Mechanizmus a nagy nyomás alatt levő országok segítésére menekültügyi hivatalnokok rendelkezésre bocsátására Stratégiai partnerség UNHCR-ral Az áttelepítési program (resettlement) kiértékelése és javaslat a javítására Bizottsági közlemény a menekültügyi eljárásához hozzáférésről a tranzitállamokban Regionális védelmi programok elindítása beleértve az Afrika szarva régiót
Az EU jog ás a magyar jog • EU: négy jogforrástípus • Alapszerződések: nemzetközi szerződések – ratifikáció révén váltak a magyar jogrend részévé. A magyar törvénnyel szemben is elsőbbséget élveznek . Az Alapjogok Chartája is az alapszerződések rangjával bír. • Rendelet: a Tanács (a Parlamenttel) vagy a Bizottság fogadja el . Közvetlenül hatályos és alkalmazandó vertikálisan állam és polgár( jogi személy) között és horizontálisan (emberek és jogi személyek között) (Pl.: Dublini rendelet) • Irányelv: a Tanács (a Parlamenttel) fogadja el. „ Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” EUMSZ, 288. cikk
Az EU jog ás a magyar jog Az irányelv a belső jogba transzponálás révén válik kötelezővé, de ha az állam ezt elmulasztja, és az irányelv kellően egyértelmű és határozott, akkor transzpozíció nélkül is lehet hivatkozni rá, a határidő letelte után. Az átültetésre rendszerint 2 évet adnak (Pl. Fogadási feltételek irányelv, kvalifikációs irányelv, eljárási irányelv) • A határozat „egyedi döntés” gyakran pénzügyi alapot vagy intézményt állít fel (pl. Európai Menekültügyi Alap és a leendő Migrációs és Menekültügyi Alap)
Az EU jog végrehajtandó • Az EU jog végrehajtásának kötelezettsége (és elsőbbsége a tisztán hazai joggal szemben) EU tagságunkból fakad. • A jog, így az irányelvek nem megfelelő átültetése kötelezettségszegési eljárásra vezet • Ha a Bizottság és a tagállam nem tudja rendezni a vitát az Európai Unió Bírósága dönt • A kötelezettségszegés megállapítása nem csak a jogsértés kimondásával, hanem napi több millió forintos büntetéssel járhat • Magyarország ellen a menekültügy terén befejezett kötelezettségszegési eljárás nincs, de
Az EU menekültügyi acquis formális listája, időrendben, (a módosítások feltüntetése nélkül) • Az átmeneti védelemről szóló irányelv: A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162) • Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109) • Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101) • Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224)
Az EU menekültügyi acquis formális listája • Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, 2004. szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old. • Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, 2005. december 13. • Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( 2007. május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1) • Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, 2007. december 14.
Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) az elfogadás időrendjében
Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról)
A menekültügyi acquis-nak a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezései
A befogadási feltételekre vonatkozó 2003/9/EK irányelv és az átdolgozás, az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve
A 2008-as átdolgozási javaslat indokolásából A különleges bánásmódot igénylő személyek: • A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot. A sajátos igények azonosítása nemcsak, hogy kihat a megfelelő bánásmódhoz történő hozzáférésre, de – különös tekintettel a lelki traumát átélt személyekre – érintheti a menedékkérelemmel kapcsolatos döntéshozatali eljárás minőségét is. E tekintetben a javaslat biztosítja, hogy ezen igények azonnali beazonosítása céljából nemzeti intézkedéseket hoznak. • Ezen felül a javaslat számos biztosítékot tartalmaz annak garantálására, hogy a befogadási feltételeket kifejezetten úgy alakították ki, hogy eleget tegyenek a menedékkérők sajátos igényeinek. E módosítások a befogadási feltételek számos vetületét érintik, így például az egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz történő hozzáférést, valamint a kiskorúak oktatását.
A sérülékeny csoportok fogalma Eredeti befogadási feltételek irányelv: • A meghatározások körében nincs semmi 17. cikk Általános alapelv (1) A tagállamok a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek. Átdolgozás Meghatározások „Különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti sérülékeny személy, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen. 21. cikk Általános elv „A tagállamok az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogukban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott [értsd: sérülékeny, vulnerable] személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai.
A sérülékeny csoportok most és az újban (17. ill 21. §) Nem kimerítő felsorolás – más is lehet sérülékeny! kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek . Hatályosban: külön cikk 15/2: orvosi ellátás 18: kiskorúak 19: kísérő nélküli kiskorúak 20: Kínzás és erőszak áldozatai
Összehasonlítás: a menedékjogi tv. (2007. évi LXXX. Tv – Met.) meghatározása 2 § k pont • „különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik. • 4 § (3) • E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.
A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya a hatályos irányelvben • 17 cikk kihirdetett szövege „különleges elbánást igényelnek” = persons found to have special needs = akikről megállapították hogy speciális igényeik / szükségleteik vannak • Lehet-e valaki sérülékeny, anélkül, hogy speciális igényei lennének? IGEN pl. jó karban levő idős ember, akut tüneteket nem mutató (de a visszaesés veszélyével szembenéző) kínzás áldozat • Lehetnek-e valakinek speciális igényei, ha nem szerepel a sérülékeny csoportok felsorolásában? IGEN pl. PTSD más okból, akár a menekülés traumája miatt
A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya az új irányelvben A vak ember - „csak” sérülékeny, „csak” speciális befogadási igényekkel rendelkező vagy egyszerre mindkettő, bár a 21. cikkben nem szerepel? • Új központi kategória: „különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező” „applicant with special reception needs” 2§ (k) Ő az aki a 21. cikk szerinti sérülékeny személy és akinek „különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen”. Tehát csak a 21 cikk szerinti sérülékeny személy lehet különleges befogadási igényekkel rendelkező. • A 22 § (3) megerősíti ezt , amikor kimondja, hogy csak azok a sérülékeny személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban, akik a 21. cikkel összhangban minősülnek sérülékenynek. • De: a 21. cikk felsorolása az átdolgozásban sem kimerítő! - lehet olyan személy akinek másfajta különleges befogadási igénye van és ez teszi sérülékennyé Jogbizonytalanság teremtődött a sérülékenység és a speciális befogadási igények kapcsolatát illetően: csak a 21. cikkben szereplő csoportok tagjainak járnak-e a garanciák (többletjogok), vagy más sérülékeny csoportok is léteznek, akiknek ugyancsak járnak.
„Nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik” A hatályos irányelv Az átdolgozás Az irányelv végrehajtása során = szélesebb kör, valamennyi kérdésben Ugyanaz • Az anyagi fogadási feltételek terén és az egészségügyi ellátásban • Anyagi fogadási feltételek: • „ a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik” • Helyesen: napi kiadásokat fedező juttatás(„daily expenses allowance”)
A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás A hatályos irányelv Az átdolgozás Új 22. cikk az eljárásról Kötelező a „felmérés” (assessment) A menekültügyi eljárás kezdetétől ésszerű időn belül. Ha az eljárás során később merül fel, akkor. Az eljárás teljes hossza alatt jár a különleges bánásmód Nem kell formális közigazgatási (szakhatósági) eljárásban Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem kimerítő felsorolás!) A Bizottság 2007. évi jelentése az irányelv végrehajtásáról kimondja: „A sérülékeny menedékkérők azonosítása központi eleme az irányelvnek, amely nélkül az ezen személyekre vonatküzó speciális bánásmódot előíró rendelkezések értelmüket vesztik” 3.5.1. pont • Nincs explicit rendelkezés • 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése • Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára
Befogadási irányelv - átdolgozás – az sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése (1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét. A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről. (2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse. (3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban. (4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását.
Kiskorúak – a hatályos irányelvben • 18 § (1) „tagállamoknak elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük” = The best interests of the child shall be a primary consideration = a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges megfontolás • (A fordulat: utalás az A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény kulcskategóriájára – „best interest of the child”) • 18 § (2) „A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak gyermekbántalmazás (child abuse), gondatlanság elhanyagolás (neglect), kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, ember-telen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást (mental health care) és szaktanácsadást nyújtsanak.” Szaktanács-adás – qualified counselling – orvosi és pszichológiai és szociális támogatás
Kiskorúak – az átdolgozásban • 23 § (1) „A gyermek mindenek felett álló érdeke” értelmeződik: „A tagállamok a kiskorúnak a testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésének megfelelő álló életszínvonalat biztosítanak”. • 23 (4) = korábbi 18 (2) – lelki ellátás és szaktanácsadás Új elemek 23 (2) A mindenek felett álló érdek vizsgálata: „a) a családegyesítés lehetőségei; b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének; c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik; d) a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.” 23 § (3) Játék, szabadidős tevékenység 23 § (5) Elhelyezés szülőknél, testvéreknél felelős személynél – ha ez szolgálja a legjobban a kiskorú érdekeit. A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos
A kísérő nélküli kiskorú helyzete a hatályos irányelvben és az átdolgozásban 19 § • Képviselet • Elhelyezés • (16 felett lehet befogadó állomás) • Családfelkutatás – akár a származási országban is, bizalmasan • A kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozók kapjanak speciális felkészítést és tartsák titokban a bizalmas információkat 24 § • Részletesebb szabályok a jogon túlmenő képviseletről (megfelelő képzettség, stabilitás –ne cserélődjön, rendszeres hatósági ellenőrzés) • Elhelyezés - ua. • Családfelkutatás erősebb kötelezettség (nem elég törekedni, kezdete: a kérelem benyújtása után) • Képzés, bizalmasság: ua.
A kínzás és az erőszak áldozatai A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”) A hatályos irányelv, 20. cikke Az átdolgozás 25 cikke A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezelésben vagy ellátásban. A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyekkel dolgozóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és továbbiakban is abban kell, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban. • A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek.
Fontos újdonságok • A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem feltétlenül • A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb – ellátás is • Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s folyamatos (tovább)képzést is. • A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie • A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének kiválasztása érdekében
A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli európai emberi jogi bírósági ügyben Az ügy: Saadi v. Olaszország (Application no. 37201/06) A Nagytanács ítélete, 2008. február 28 • A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az, hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ: • az eset összes körülményétől • a bánásmód hosszától • a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól, és bizonyos esetekben • az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától
Saadi v. Olaszország - meghatározások • Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást” • Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal: „szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és kegyetlen szenvedéssel jár” (deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering) (135-136. bek.)
Az orvosi ellátás speciális szabályai a hatályos irányelvben • Általános követelmény (15 §1) Szükséges egészségügyi ellátás = (minimálisan) • „Sürgősségi ellátás” • „Betegségek alapvető kezelése” • Speciális (2) bek.: • „A tagállamok a különleges elbánást (bánásmódot) igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget.” Az átdolgozás részletesebb (Ld. 19. §) • Az (1) bek. Szerint „a súlyos mentális zavarok” alapvető kezelése is kötelező, nem csak a betegségeké • A (2) bek. a szükséges orvosi és egyéb segítség körében megnevezi a „megfelelő mentális egészségügyi ellátás”-t. (appropriate mental health care) • ___________________________________________________ Valójában a most hatályosban is benne rejlik, amit az átdolgozás kifejezetté tett!
Három gyakran feltett kérdés • Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem? • Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest) Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények szerint. • Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok fogvatartás során? • Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem alkalmazza)
Három gyakran feltett kérdés • Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok a dublini eljárásban? - Igen. A Cimade és GISTI kontra Franciaország (C-179/11) ügyben 2012 szeptember 27-én meghozott ítéletében az Európai Unió Bíróága egyértelműen kimondta: A befogadási irányelvet „úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, köteles biztosítani a 2003/9 irányelvben a menedékkérő befogadására vonatkozóan megállapított minimumfeltételeket annak a menedékkérőnek is, akivel kapcsolatban ez a tagállam [a dublini] rendelet alapján úgy határoz, hogy e menedékkérő átvétele vagy visszavétele iránt megkeres egy másik, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért általa felelősnek vélt tagállamot.” A fogadási feltételeket a tényleges átadásig biztosítani kell. (nem csak az átvételbe beleegyezésig!) A költségek az átadó államot terhelik.
Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet(fogvatartás, detention) során - 11 § Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása • „ Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk. • Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. …
Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet (fogvatartás, detention) során - 11 § (3) A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani. … a felnőttektől elkülönítve szállásolják el. (4) Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani. (5) Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van sz. és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta. …” (6) Határállomáson és tranzitzónában bizonyos derogációk engedhetők a „lehető legrövidebb ésszerű időtartamra”
Fogvatartás és szellemi egészség • A fogvatartottak rendszeres megfigyelése/ellenőrzése (monitoring) kötelező –rájuk különleges figyelem fordítandó (primary concern) • Az új 11.§ szerint a fogvatartott személynek is jár a „megfelelő támogatás” • Ennek értelme a 19 és 22 §-ban foglalt megfelelő orvosi és pszichológiai kezelés és ellátás
A MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAM MEGHATÁROZÁSÁT SZOLGÁLÓ 343/2003/EK rendelet (az u.n. Dublini rendelet) és 2013. évi átdolgozása, az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.)