7. Témakör: Állampolgári ismeretek Téma:Az Európai Unió és intézményei

1. 7.Témakör: Állampolgári ismeretek  Téma:Az Európai Unió és intézményei Fogalmak:, az Európai Unió, az EU parlamentje, bizottság, főbiztos, alapszerződések, csatlakozási szerződések, euró Mi az Európai Unió, melyek létrejöttének fontosabb állomásai? Melyek az EU fontosabb intézményei? Hogyan működik az EU? Hazánk mióta tagja az Európai Uniónak? Mi a feladata az Európai Bizottságnak? A cikkek felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is! Magyarország 2011. jan.1-jétől látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Milyen feladatokat ró ez ránk? Segédanyag:Száray: IV. o. történelem tankönyv 239-240. o. http://www.eutrio.hu/ http://eur-lex.europa.eu/hu/droit_communautaire/droit_communautaire.htm#3.2

2. Az EU jelenleg 27 tagországot számlál. További három ország kérelmezte, hogy az EU tagjává válhasson: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.

3. Az EU létrejötte 1958Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 1952Az Európai Szén- és Acélközösség hat állam – NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 1992Maastrichti Szerződés:Szerződés az Európai Unióról az európai valuta bevezetése (pénzunió terve) 2002. 12 tagállam bevezette közös kül- és biztonságpolitika kialakítása egységes vízumpolitika életbeléptetése a közös intézmények – az Európa Parlament és Európai Bizottság – szerepének kiszélesítés az EK elnevezése Európai Unióvá (EU) változott, 2007Lisszaboni Szerződés (aláírva, ratifikálásra vár) 1995 Schengeni egyezmény az unió tagállamai között „lebontotta a határokat” (személyi ellenőrzés sincs), viszont a külső határokon szigorúbb ellenőrzést írt elő i 2003Nizzai Szerződés 200410 új állam, közte Magyarország csatlakozása

4. Az Európai Unió a II. világháborút követően jött létre, melynek alapvető célja az volt, hogy, megteremtse a szomszédos európai országok közötti békét és együttműködést. Első lépésként hat tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) 1951. április 18-án Párizsban aláírta az Európai Szén- és Acélközösséget. 1957-ben aláírják a Római Szerződést, mellyel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac, melynek lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. 1973. január 1-jén 9 országra bővül az Európai Közösség, Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozásával. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt, amelyben írásba foglalták, hogy 1992. december 31-ig megvalósítják az „egységes piac”-ot azaz a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlását. 1992. február 7-én aláírták az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződést, mely 1993. november 1-jén lépett hatályba. A Szerződés jelentős változást hozott az EU történetében, mert a tagállamok elhatározták, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és 1999-ig közös valutát vezetnek be. „Európai Közösség” elnevezés helyébe „Európai Unió” lép. 2003. április 16-án ez a 10 csatlakozni szándékozó ország aláírta a csatlakozási szerződést Athénban, így 2004. május 1-én csatlakoznak Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta Szlovákia és Szlovénia . 2007. január 1-én az Európai Unió tagállamainak száma 27-re nő a két kelet-európai ország: Bulgária és Románia csatlakozásával valamint tagjelölt országok közé lép Horvátország, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.

5. Lakosság millió főben, (2007) 1322 Az európai országokat sok évszázados kulturális és történelmi hagyományok fűzik egymáshoz. A XX. század nagy háborúi megmutatták, milyen katasztrófákhoz vezethet a kontinens politikai megosztottsága. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió létrehozásához, s az elért eredmények sokban igazolták a várakozásokat. Tény viszont, hogy a kül- és biztonságpolitikai együttműködés kevésbé sikeres, mint a gazdasági integráció. Már a 15-ök uniója felülmúlta az egyetlen szuperhatalmat, az Egyesült Államokat mind a népesség számában, mind a gazdaság teljesítőképességében, ugyanakkor katonailag nem tudott ütőképes erőt fölmutatni. Az utóbbi évtized válságai azt mutatták, hogy az Európai Unió egyelőre képtelen az egységes és hatékony fellépésre a nemzetközi politikában. 10 793 10 035 497 3676 1 326 301 468 142 128 Kína Japán Oroszország USA EU Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2006-ban EU Kína Japán Oroszország USA

7. Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje. Az Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, mindenekelőtt a tagállamok állam- és kormányfőiből álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a tagállamok minisztereiből álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák meg.

9. Európai Bizottság – Europen Commission A szerv egyszerre tölt be javaslattevő (döntéselőkészítő, jogszabály-kezdeményező), végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti funkciókat. Elvileg az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el. Ezeket ezután a Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez nekik érvényt. 2007. január 1-től a Bizottság 27 tagú. A tagállamok kormányai a tagokat az Európai Parlament hozzájárulásával öt évre választják. José Manuel Barrosó, portugál politikus az EB elnöke

10. Európai Parlament (EP); Választásokat ötévente tartanak, és az EU minden polgára jogosult választani és jelöltetni magát. A Parlament munkájában jelenleg 27 EU-tagállam 785 képviselője vesz részt. Az EU intézményei és egyéb szervei Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is.

11. A Tanács főépülete, a JustusLipsius Brüsszelben Európai Tanács A tagállamok állam – vagy kormányfőinek fóruma. Európa Unió tagállamainak állam-és kormányfői évente általában négyszer (két formális + két informális ülés) hívják össze. Az európai integráció történetét áttekintve jól látható, hogy az Unió működése az utóbbi 2-3 évtizedben alapvetően a csúcstalálkozók köré szerveződik. Az állam- és kormányfők ekkor véglegesítik a legfontosabb döntéseket, és határozzák meg az előttük álló időszak fő teendőit.

12. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot is az 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A Tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából egy-egy miniszter vesz részt. Az, hogy melyik miniszterről van szó, az a napirenden szereplő témáktól függ. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Unió külkapcsolataival az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik, mivel azonban e testület szélesebb felelősségi körrel rendelkezik az általános politikai kérdésekben is, ülésein a kormányok által választott miniszter vagy államtitkár vesz részt.

13. Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza.Minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban. A szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez:

14. Példa: Ismertesse az EU-ban a bizottságok feladat- és jogkörét! A cikk felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is! „A brüsszeli EU-csúcsértekezleten a 2007–2013 közötti keretköltségvetésének számairól kellene határozni. Bár az EU a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének elenyésző részével (nagyjából egy százalékával) gazdálkodhat csak, ez erre a hétéves időszakra így is hatalmas, 800-900 milliárd euró közötti összeg lesz. Az Európai Unió jelenlegi, brit elnöksége másfél héttel ezelőtt az EU-s bruttó nemzeti jövedelem, a GNI 1,03 százalékát kitevő költségvetési tervezetet terjesztett a tagállamok elé. A brit tervezet jócskán elmaradt az Európai Bizottság eredeti javaslatától, illetve az Európai Parlament által idén nyáron megszavazott összegtől – de alatta maradt a korábbi, luxemburgi elnökség 1,06 százalékos elképzelésének is. A kiadások megkurtítását az EU nagy nettó befizető államai akarják, amelyek még az 1,06-os luxemburgi tervezetet is sokallják, és 1 százalékig szeretnének visszamenni. S a brit elnökség – ha már a közös költségvetés legnagyobb tételéhez, az EU-s pénzek 40 százalékát felemésztő közös agrárpolitikához egy korábbi megállapodás miatt nem nyúlhatott – a második legnagyobb tételnél, a főként az új belépők felzárkóztatását szolgáló strukturális és kohéziós politikáknál próbált spórolni. A mostani csúcsértekezleten nem annyira az új tagállamok és a brit elnökség, hanem a régi tagállamok egy része és London között várják a legnagyobb vitákat. Nagy-Britannia a nyolcvanas években elérte, hogy EU-befizetései egy részét visszatérítésként megkaphassa, s ehhez a gyakorlathoz még most is ragaszkodik, pedig ma már az EU egyik legfejlettebb államának számít. A visszatérítés kérdésének újragondolását London a közös agrárpolitika megreformálásához köti, ami szintén jogos lenne – ám itt meg a franciák ellenkeznek, mivel ők ezen politika legfőbb haszonélvezői. Ez a probléma hiúsította meg a megállapodást a júniusi brüsszeli csúcsértekezleten, s a vita mind a mai napig tart.”

15. Példa II.:Meghiúsult az utolsó kísérlet, hogy megállapodás szülessen a 2011-es EU-költségvetés keretéről, miután az Európai Parlament és a Tanács delegációja nem tudott kompromisszumra jutni hétfő éjszaka. Az Európai Bizottság új költségvetési javaslat kidolgozására kényszerül, melyet a decemberi csúcstalálkozón még megszavazhatnak a vezető állam-és kormányfők. Amennyiben év végén nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a következő évi finanszírozás alapját a 2010-es év keretösszege biztosítja. A tárgyalás kudarcáért a felek most egymást hibáztatják.

16. A vita forgatókönyve Az Európai Parlament a jövő évi büdzsé meghatározása kapcsán 130,5 milliárd euró kifizetési keretet javasolt, mely a kiadási oldal hat százalékos növekedését jelentené. Ugyanakkor 12 - zömében nettó befizető - tagállam szilárdan elzárkózott 2,9 százaléknál magasabb emelés lehetőségétől. Az Európai Parlament a nemzeti kormányok szűkös anyagi helyzetét figyelembe véve hajlandó lett volna alkut kötni és belemenni abba, hogy a 2011-es költségvetés csak szerény mértékben növekedjen, azonban cserébe ragaszkodott ahhoz, hogy a Parlamentet is bevonják az uniós finanszírozás reformjának tárgyalásaiba. A Tanács azonban éppen ezt a követelést kifogásolta. Miután a két intézménynek nem sikerült megállapodásra jutnia, most az állam- és kormányfőkön a sor, hogy a december 16-i fórumon még év vége előtt megoldást találjanak. Abban az esetben, ha nem sikerül tető alá hozni a megegyezést, az EU jövőre minden hónapban a 2010-es büdzsé egy-tizenketted részével gazdálkodhat.

17. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso keddi nyilatkozatában anélkül, hogy külön megnevezte volna Hollandiát és az Egyesült Királyságot, akik a leginkább vonakodtak a képviselők igényeinek eleget tenni, csalódva mondta el: a megbeszélések során néhány ország "nem volt hajlandó európai szellemben tárgyalni". Magyar EU-elnökség a reflektorban A Bizottság új előterjesztésére év végéig még rábólinthatnak Brüsszelben az unió vezetői, azonban erre csekély az esély - állítja Lewandowski. A költségvetési biztos véleményével a parlamenti delegáció néppárti képviselője Surján László is egyetért, aki állítja: egy ilyen javaslat szabályszerű átfutási ideje hónapokat is igénybe vehet, így ez a feladat nagy valószínűséggel átcsúszik a jövő félévre. Ez annyit jelent, hogy várhatóan a magyar elnökségre marad az Európai Unió 2011-es költségvetésének ellfogadása. 2010. november 24, szerda, http://kitekinto.hu/

18. Barroso bizakodik José Manuel A Bizottság elnöke megjegyezte, sok a közös vonás a magyar célok és az Európai Unió prioritásai között. Ilyen például a további bővítések kérdése, Horvátország csatlakozásának segítése, a Duna-stratégia, energiabiztonság, a regionális politika hatékonyságának növelése, családpolitikai kérdések vagy a fent említett romaügyi stratégia. A megvalósítást azonban kétségessé teszik a gazdasági körülmények.