A gyermekgyógyászat jellemzői Demográfiai mutatók Gyermekgyógyászati prevenció

1. A gyermekgyógyászat jellemzői Demográfiai mutatók Gyermekgyógyászati prevenció

2. A gyermekgyógyászat egyedülálló, speciális diszciplina • A lakosság egyötödének (0-18 év) teljes körű ellátásáért, a gyermekek egészséges felnőtté válásáért felelős • A gyermeki szervezet eltérő anatómiai és élettani jellemzői (testarányok, testösszetétel, anyagcsere, stb.) betegségek életkori sajátosságai • eltérő a betegségek spektruma • mások a betegségek jellemzői • eltérő összetett ápolási feladatok

3. A gyermekgyógyászat egyedülálló, speciális diszciplina II. • A gyermekkor az intenzív növekedés és fejlődés periódusa • minden zavar életre szóló következményekkel jár (növekedésbeli, szellemi elmaradás, krónikus szervi betegségek) • Egészséges életmódra nevelés (sport, étrend) • felnőttkori betegségek (diabetes, cardiovascularis kórképek, obesitas, allergiás kórképek) megelőzése • Eltérő hozzáállás, más magatartás

4. A gyermekkor az intenzív növekedés és fejlődés periódusa

5. A helyes csecsemőtáplálás alapja a szoptatás VASFELSZÍVÓDÁS

6. Diétás vasforrások felszívódása

7. VK – anyatejes vs. tápszeres táplálás

8. Multidiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretek igénye minden speciális szakterület egy diszciplinán belül együttműködés más szakmákkal (határterületek) Speciális ápolási feladatok Folyamatos felügyelet Minden gyermekosztály szubintenzív osztály Pszichés megrázkódtatás csökkentése: empátia, szeretet, gyermekbarát környezet, anyák elhelyezése A korcsoport jellemzők meghatározó volta Speciális elvárások- speciális igények A gyermekellátás működésének biztosítása: nemzetépítő politika

9. Demográfiai mutatók • Népszaporulat • Születési arányszám • Mortalitás (csecsemő-, gyermek-, és összhalálozás) • Morbiditás

10. Népszaporulat • Népszaporulat: az élveszületések és a halálozások számának különbsége. • A népesség számának alakulása lehet pozitív (szaporodás) és negatív (fogyás) • Ahhoz, hogy a változás pozitív legyen, • minden 100 házaspárra 270 gyermeknek kellene jutni. Ez az arány ma 170. • az élveszületéseknek meg kell haladniuk a halálesetek számát

11. Élveszületési arányszám alakulása Magyarországon 1000 lakosra jutó születések száma: korlátozás nélkül >40%0 A XIX. század elején 40-45%0 * ** 2005-2006-2007: <10‰ * Ratkó korszak ** A GYES kezdete

12. Halálozási arányszám:1000 lakosra jutó halálesetek száma

13. Halálozást meghatározó tényezők • Társadalmi-gazdasági rend • Műveltségi színvonal • Orvostudomány, egészségügyi ellátás színvonala, szervezettsége, hozzáférhetősége • Népesség kor szerinti összetétele • Népesség etnikai összetétele

14. Korpiramis WHO:1970-1990 Fejlődő országok: magas csecsemőmortalitás Fejlett országok: alacsony születési arányszám + hosszabb élettartam

15. Mortalitás korcsoportok szerint

16. Csecsemőhalálozás alakulása hazánkban 1000 élveszülöttre számítva (1920-2003) %0

17. Csecsemőhalálozás korcsoportok szerint1000 élveszülöttre számítva %0

18. Csecsemőhalálozás főbb okai(Országos adatok) A csecsemőhalálozás főbb okai megyénként hasonló megosztást mutatnak (fejlődő országok: perinatális okok, pneumonia, hasmenés)

19. WHO: The World Health Report, 2005 „Woldwide 61,1% of births are attended by a professional who, at least in principle has the skills to do so.”

20. A neonatológiai ellátás jellemzői • Eredmények • Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) : 1976 • Korszerű lélegeztetés, Surfactant, képalkotó eljárások eredményeképpen a perinatális mortalitás csökkent • Problémák • Magas koraszülött frekvencia • Nagyon kis súlyú koraszülöttek aránya magas • Veleszületett rendellenességek aránya magas • Késői károsodások megelőzése, kezelése előtérbe került

21. Sudden Infant’s Death Syndrome (SIDS) „Cribs Death” • Negatív előzmények után váratlan halál, a postmortem vizsgálat sem nyújt magyarázatot • Incidencia: 2 :1000 élveszülött • Csúcs: 2-4 hónap • <1% 1 héten belül • 91% első 6 hónapon belül • Gyakoribb: éjfél és 6 óra között, télen, rossz szociális körülmények között, kis súlyú csecsemőkben, fiúkban • Rizikótényezők: gyógyszert szedő anyák, korábban resuscitatiót igénylők, nagyon kis súlyúak • Hajlamosító környezeti tényezők: hason fektetés, magas környezeti hőmérséklet, dohányzás • Újabb felismerés: génmutációra visszavezethető szív ritmuszavar, cardiomyopatha: rövid QT, hosszú QT, sick sinus stb. (Herg2, SCN5A mutáció).

22. Mortalitási adatok a gyermekkor egyes korcsoportjaiban(Országos adatok)

23. A gyermekhalálozás főbb okai Magyarországon (1980-2000 átlagában)

24. Jövőkép1990 elején végzett értékelés szerint éri meg a 2020-as évet.Várhatóan:2010-ig 403 ezer 2020-ig 823 ezer fővel csökken a népességszám hazánkban.

25. Morbiditás A nem halálos kimenetelű, de az életminőséget rontó, illetve tartós, maradandó károsodást okozó betegségek gyakorisága. gyógyítás megelőzés eü. szervezési programok

26. Működő regiszter • Daganatos betegségek 1971 • Veleszületett rendellenességek (VRONY) 1971 • Fertőző betegségek egyes formái • Országos gyermekbaleseti regiszter Nincs bejelentési kötelezettség számos-népbetegség számba menő betegség esetében. • Allergiás megbetegedések • Diabetes • Pszichoszomatikus kórképek • Kábítószer fogyasztás • Pszichés, szociális oldal (szegénység, anyagiasság, izoláltság, szeretet hiánya stb.)

27. Akadályok – nehézségek - kérdések • A gyermekellátás méltatlanul és indokolatlanul elégtelen finanszírozása (fekvő, járó-tápszer, gyógyszer árak) • Alapellátás: házi gyermekorvos családorvos? utánpótlás, szakfelügyelet kérdése • Fekvőbeteg ellátás járóbeteg ellátás, „home care” az alapellátást végzők szakmai felelőssége nő • Fekvőbeteg ellátás intenzív ellátás • A gyermekorvosi és védőnői praxis különválása • A gyermekek jogai a kórházban (Európai Charta, 1988) • Szülők kórházi elhelyezésének jogos igénye • A gyermekek ellátása gyermekosztályokon történjen • Ellátásukat speciálisan képzett szakemberek végezzék • A kis kórházak helyzete (létszámhiány, rezidens képzés)

28. Feladat • Tudatosítani kell a gyermekellátás fontosságát, speciális igényét • Ismertetni kell eredményeit • Meg kell őrizni a gyermekellátás integritását • Minden fórumon biztosítani kell a gyermekgyógyászat kellő reprezentációját • A gyermekellátás ügyének meg kell nyerni a politikai, egészségügyi, gazdasági, társadalmi, és egyházi vezetőket Széleskörű szakmai és társadalmi összefogás

29. GYERMEKGYÓGYÁSZATI PREVENCIÓ

30. „An ounce of prevention is worth a pound of cure” (Ben Franklin)

31. A gyermekkori prevenció feladatát meghatározzák: a gyermekkori morbiditási és mortalitási adatok

32. A mortalitást meghatározó fő betegségcsoportok • Csecsemőmortalitás: • Koraszülöttség • Veleszületett rendellenességek • Intrauterin/Újszülöttkori infekciók • Szülési sérülések (agyvérzés) • Gyermekhalálozás - Balesetek - Malignus betegségek

33. A morbiditást meghatározó főbb betegségcsoportok • Kardiovaszkuláris kórképek • Obesitas • Allergiás kórképek • Drog, alkohol

34. PREVENCIÓ A prevenció szintjei: Primer Szekunder Tercier

35. PRIMER PREVENCIÓ • Definíció: A betegség elkerülésére irányuló intézkedések összessége • Feltétele: az okok és a pathomechanizmus ismerete • A preventív intézkedések bevezetésének kritériumai: - gyakori - súlyos (gyógyítható) - van mód az okok eliminálására • Előnyös: a kapó (pl tetanus vakcináció) a kapó és környezete (pl. polio) egy egész közösség számára (pl. jódozás)

36. PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI I. • Genetikai betegségek primer prevenciója: - genetikai tanácsadás - preimplantációs genetika - multifaktoriális kórképek megelőzése a környezeti provokáló faktorok eliminálásával • Balesetmegelőzés (bébi-ülés, utak, sebességkorlátozás) • Felnőttkori betegségek általános megelőzése: egészséges életmód, egészséges étrend, sport, mozgás)

37. PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEIII. • Fertőző betegségek megelőzése vakcinációval • Szemfertőzés megelőzése újszülöttkorban (ezüstacetát) • K-vitamin prophylaxis újszülöttkorban • Víz jódozása • Caries megelőzés fluor adásával • Környezeti ártalmak okozta betegségek megelőzése azok eliminálásával (dohányzás elleni küzdelem) • Allergiás betegségek megelőzése: szoptatás! - az allergén eliminálásával - atópiás családokban hypoallergén tápszerek adása - anyák tejfogyasztásának mellőzése a terhesség és a szoptatás alatt

38. PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEIIII. • Teendőink a daganatok megelőzésében: - a kiváltó környezeti tényezők megismerése és eliminálása - daganatra hajlamosító genetikai betegségek megismerése, kimutatása, a kiszűrt egyedek ellenőrzése - minden veleszületett genetikai betegségben szenvedő rendszeres ellenőrzése - a veszélyeztetett családok tagjainak genetikai szűrése

39. SZEKUNDER PREVENCIÓ • Definíció: A betegséget megelőző állapotok, illetve a betegség korai stádiumának kimutatása, a betegség kibontakozásának megakadályozása • Feltétele: a betegség klinikai és/vagy laboratóriumi jellemzőinek ismerete

40. A szekunder prevenció fő formája: a szűrés • Definíció: A fel nem ismert betegség (az arra jellemző genetikai, vagy biokémiai változás) kimutatása célzott vizsgálatok segítségével olyan időpontban, amikor a betegség kialakulása még megakadályozható, vagy a súlyos következmények megelőzhetők.

41. Szűrési idő • Definíció: Az az intervallum, amely a betegség szűrőteszttel való legkorábbi felismerhetősége és a kezelés optimális ideje között telik el. • A szűrésnek meg kell előznie a diagnózis szokásos idejét Biológiai szűrőteszttel kezelés diagnózis betegség kimenetele való legkorábbi optimális szokásos megjelenése felismerhetőség ideje ideje szűrési idő

42. Milyen betegségeket érdemes szűrni? KRITÉRIUMOK: Betegség részéről: súlyos gyakori kezelhető Teszt oldaláról: olcsó egyszerű megbízható (specificitás, szenzitivitás) Specificitás: csak az adott betegség esetében pozitív (nincs fals pozitív) Szenzitivitás: minden beteg esetében pozitív (nincs fals negatív)

43. Szekunder prevenció területei • Szűrővizsgálatok - anyagcserebetegségek újszülöttkori szűrése (egységesen, szervezetten, országosan, kötelezően): PKU, galactosaemia, hypothyreosis, biotinidáz defektus - érzékszervi károsodások szűrése - csípőficam, scoliosis - koleszterin

44. Szekunder prevenció a daganatok megelőzésében • A daganatok korai diagnosztikája • Daganatspecifikus genetikai változások kimutatása (pl. total colectomia familiáris adenomatosis polyposis esetében) • A kezelés helyes megválasztása (a korai és késői toxicitás megelőzése)

45. Tercier prevenció • A már kialakult betegség progressziójának megakadályozása, vagy lassítása, a betegség és a kezelés szövődményeinek elkerülése

46. A tercier prevenció területei A gyermekgyógyászati gyógyító munka = a felnőttkori krónikus betegségek prevenciója Példák: • a gyermekkori diabetes egyensúlyban tartása – késői érrendszeri szövődmények megelőzése • húgyúti infekciók adekvát kezelése –veseelégtelenség megelőzése • epilepsia tünetmentesen tartása – mentális leépülés megelőzése • asthma adekvát kezelése – felnőttkori tüdőbetegség, cor pulmonale megelőzése • haemophiliás beteg izületi bevérzésének adekvát kezelése – kontraktúrák megelőzése

47. Tercier prevenció a daganatok megelőzésében • A szomatikus tünetek csökkentése (fájdalomcsillapítás, hányáscsillapítás stb.) • Pszichés ártalmak csökkentése és megelőzése (anya jelenléte, pszichológus) • Izolálás (fertőzésektől való védelem)