Isten misztériumának előzetes kérdése

1. Isten misztériumának előzetes kérdése Kereszténység a kultúrák válságában Szombathely, 2012. március 21. Dr. Németh Norbert

2. misztérium • A különböző vallásokban gyakran előfordul a misztérium kifejezés, jelezvén Isten nemcsak felfoghatatlan végtelenségét, teljességét, hanem a Vele való személyes kapcsolatot is. • A misztérium oly történést jelez, amelyben magával az Istennel, az istenség jelenlétével, erejével, végtelenségével és teljességével találkozik az ember és részesedik Isten valóságában. • Mindez emberileg felfoghatatlan, titokzatos módon történik.

3. misztérium • A vallásos tapasztalat alapos vallástörténeti és vallásbölcseleti kutatások fényében úgy tűnik két forrásból ered. Isten, mint Teremtő és Isten, mint Megváltó, Üdvözítő. • Az egyik alapvető léttapasztalat emberi egzisztenciánk megtapasztalása. Egzisztenciánk alapjaiban kérdéses, rejtélyes; eleve túllép önmagán, transzcendenciával rendelkezik. • A másik alapvető léttapasztalat, amelyben az ember felfedezi a teremtő Istent, az embernek a világban való léte, a világgal való szembenállása.

4. monoteizmus, monolatria,politeizmusés ateizmus Egy Isten van kizárólagosan, egy Isten van, „sok isten van”, „nincs Isten”

5. A vallás feltétele: • Isten létezése. • Az ember hite.

6. MIT JELENT „HINNI”? Credere = hinni Credere aliquid = valamit hinni Credere aliqui = valakinek hinni Credere in aliquem = valakiben hinni

7. A hit értelme • A hit a teljes embert érinti és formálja. • Az az ember, aki azt állítja, hogy hisz valamiben, de az élete nem „bizonyítja” be, ő valójában nincs meggyőződve, hogy a hitéhez érdemes ragaszkodni. Más szóval hihetünk tévesen.

8. A Hit két megközelítése • A hitet lehet a „lényegi tartalmának” oldaláról nézni, vagy lehet „a személyes beleegyezés és elfogadás” oldaláról nézni. • Egyik szint egy főnév jellegű fogalom, és a másik szint egy ige, amely dinamikus, személyes, élő.

9. Akadályok a hitben: • Irreális elvárások a hittel kapcsolatban. • Csalódás Istenben. • Csalódás az emberben. A „hívő” ember példája nem „hiteles”. • Hamis önbizalom. • A megosztott figyelem.

10. A HELYES ISTENKÉP KIALAKÍTÁSA A KINYILATKOZTATÁS ALAPJÁN létezik tehát helyes és helytelen istenkép

11. Istenképek(forrás: K. Frielingsdorf, Istenképek, Bp. 2007.) • Az előadás abban segít, hogy az Istenről alkotott saját, sokféle elképzelésünkkel szembesüljünk, amelyek többnyire a gyermekkorban gyökereznek. • Csak a tudatos szembesülés teszi lehetővé, hogy felszínre kerüljenek egyes torz, megbetegítő elképzelések, másrészt, hogy felismerjük az igazi Istent.

12. Istenképek • Távoli Isten. Az ilyen ember sokat tud Istenről, de nem engedi közel magához, érzelmileg érintetlen. • A haver Isten, a fenti ellentéte, amikor elfelejtkezünk arról, hogy Ő háromszor szent, szuverén uralkodó, aki feltétlen tiszteletet érdemel. • Jóságos nagypapa Isten, aki úgy szeret, ahogy vagy, és nem támaszt követelményeket. • Kemény bíró, aki elítél, akinek soha nem lehet megfelelni. • Könyvelő Isten, aki mindent beír az életed könyvébe, és a végén számon kéri. Nincs megbocsátás és nincs újrakezdés. • Teljesítmény Isten, akinek csak az számít, amit megtettél. Nem az számít, aki vagy, hanem amit megteszel. • Tűzoltó Isten, akit csak akkor kell hívni, amikor nagy baj van, egyébként nincs rá szükség.