Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés?

1. Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés? Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2008. október 1.

2. Nemzetközi tendenciák • Liberális gazdaságpolitika elvárás másoktól / patrióta cselekvés odahaza • Együttműködés a politikai elitben a társadalmi / gazdaság célok megvalósítása érdekében • Pl. Németország, Ausztria nagykoalíció • Pl. Franciaország – folyamatos gesztusok

3. Európai Uniós csatlakozási tapasztalatok • Spanyolország, Írország, Ausztria, Finnország példája • Beruházásösztönző, konszenzus mellett működő gazdaságpolitika • A prioritások ciklusokon átívelő, következetes fejlesztése • A belépés pillanatától dinamikus gazdasági növekedés • A hazai erőforrások tudatos megerősítése (pl. humánerőforrás fejlesztés, versenyképesség javítás a közbeszerzési piacon) • Görögország, Portugália példája • Görögöknél a belépés előtt 5 éven át átlagban 4,2 %-os növekedés • Csatlakozás után 0,2 %, 15 éven át évi 1 % alatt • Az EU pénzek a GDP 7 %-át tették ki! • Egy főre jutó GDP az EU 15-ök átlagában a csatlakozáskor 69 %, 2004-ben 66 % • A gazdaságot nem multiplikáló infrastruktúra beruházások

4. Kihívások a gazdaság előtt • Globalizáció • Dél-kelet ázsiai országok export dömpingje • Európai Uniós konvergencia • Az EURO bevezetése • Devizahitel-állomány folyamatos növekedése (negatív hatás a fizetési mérlegre) • Inflációs veszélyek kezelése • Növekedési problémák • Körbetartozás feloldása (cca. 600 Milliárd) • Gazdaság szerkezeti veszélyek, beleértve a növekedési pályát is • Kettős gazdaság oldása • Gyenge hatékonyság és termelékenység • Alacsony aktivitási ráta, a munkaerő-kínálat szerkezeti problémái

5. Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján

6. Duális politika – duális gazdaság... • Régen tapasztalt erősségű politikai szembenállás • „Kettős hatalom” • Reformkényszer és reformbarkácsolás • Közmegegyezés hiánya • A jó kezdeményezések is elvéreznek a politikai küzdelemben, a rosszak szakmai kritikája – úgymond „politikai támadássá” minősül

7. A magyar gazdaság • „Duális gazdaság”, dübörgő multik, túlélésért küzdő kkv • Növekvő magyar tőkeexport a térségben • Export teljesítmény • Az exportáló TOP 15 adja az export 40 %-át (TOP 25: 50%) • 80 % - multinacionális cégek • KKV szektor a közvetlen térségben kereskedik • Alacsony hazai hozzáadott érték • Alacsony K+F és innovációs hajlandóság • Gyenge szervezettség • Rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézményrendszer • Ellentmondásos gazdaságpolitika, zavaros prioritások…

8. Érdemi párbeszéd a gazdasággal • A területfejlesztési törvény módosítása, a kamarák teljes jogú tagsággal történő bevonása a területfejlesztési tanácsokba • A kamarák bevonása az UMFT karbantartásába, ellenőrzésébe és végrehajtásába – intézményi szinten • A kamarák bevonása a kereskedelemfejlesztés működtetésébe • A kamarák / gazdaság véleményének érdemi figyelembe vétele a gazdaságpolitika alakításakor Ahol van érdemi együttműködés, ott van mérhető siker!

9. Szoros és példamutató együttműködés a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal • 16 szakmában a kamarák nevezik ki a vizsgaelnököket • Újabb 11 szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek gondozása – együttesen 27 szakma a kamaráknál • 16 szakmában a Szakma Kiváló Tanulója verseny szervezése • A gyakorlati képzés ellenőrzése az OKJ-s szakmákban • Akkreditáció a gyakorlati képzés területén • A feladatok ellátását fedező, érdemi támogatás

10. Erős kamara nélkül nincs erős gazdaság! • Az Európai Unióban versenyképes gazdaság csak európai intézményrendszerrel építhető • Elengedhetetlen a teljes körű regisztráció • Elengedhetetlen a kereskedelem-fejlesztésben a kamarák szerepének az erősítése • A képzés szerkezete feletti gazdasági kontrollt tovább kell növelni • Erősíteni kell a kamarák szolgáltatásait – erősíteni kell / kellene a kamarák közjogi jogosítványait

11. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság jogszabályi felhatalmazása - a közoktatási törvény - a szakképzési törvény - a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

12. A konkrét feladat illeszkedése a szakképzés fejlesztésének folyamatába A regionális tervezés erősítésével vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. (1057/2005. (V. 31.) Korm. határozata szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről)

13. A gazdaság összefog Regionális képzési, beiskolázási szerkezet meghatározása, mint a magyar szakképzés egyedül álló vállalkozása

14. RFKB feladatok, érdekképviseletek • Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása (60 szakember – Észak-magyarország) • Felmérés elkészítése: 12 800 interjú (Észak-magyarország – 1625 céginterjú) • Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése (Észak-magyarország – 32 szakmai fórum) • Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában (Észak-magyarország – 28 kistérség)

15. RFKB feladatok, felmérés • Felmérés: összesen 12 800 céginterjú • 16 szervezet x 700 céginterjú = 11 200 interjú • Munkavállalók: MKIK GVI zártlista alapján • Munkaadók • MKIK 1600 céginterjú: Regionális Kamarák: 192 céginterjú

16. Koncepcionális kérdések • Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv • Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer • A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása • A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal • Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre • Nem társadalmi munkában történik

17. Eredmények • Felépült működik a rendszer, kapacitásépítés, humánerőforrás fejlesztés megtörtént • A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon • Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen • Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra

18. Jövőbeni feladatok és lehetőségek • Gyermekbetegségek kiküszöbölése, önfejlesztő rendszer • Az alulról szerveződés erősítése, regionalitás ösztönzése • A közös célok, munkamegosztás és a bizalomépítés kevesebb energiát fog elvonni • Szervezetek közti egyenszilárdság megteremtése • A szakmai szempontok előtérbe kerülése az érdekképviseleti típusú munkastílussal szemben

19. A munka menete Beiskolázási létszámadatok (2007) rögzítése szakképesítésenként 2012-es várható kereslet adatainak rögzítés szakképesítésenként Döntés a szakképesítések besorolásáról

20. Szakképesítések besorolása • A régióban nem oktatott szakképesítés • Kiemelten támogatottak azon szakképesítések • Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák • Melyekben a 2012-es várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2007-es beiskolázási létszámnak • Támogatottak azon szakképesítések • Ahol a 2012-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2007-es beiskolázási létszámnak • Fejlesztési forrás igénybevételére nem javasolt • Melyeknél a 2012-es várható kereslet nem éri el a 2007-es beiskolázási létszám egyötödét

21. Problémák Beiskolázás 2007 – régi OKJ szerinti adatokat tartalmazza 2012-es várható kereslet csak az alap szakképesítéseket és az elágazásokat tartalmazó szakképesítéseket vizsgálja Példa: Kertész, épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Megoldás: A beiskolázási adat kiszámításánál összegezni kell az adott szakképesítést (pld: épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő ) alkotó szakképesítések adatait (Új OKJ alapján) Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő (beiskolázás 2007)= Vízvezeték- és központifűtés-szerelő + Gázvezeték- és készülékszerelő A beiskolázás 2007 táblában egy szakképesítés több sorban is szerepel (!)

22. TISZK-ben érintett intézmények Kiemelten támogatott szakképesítések esetében a beiskolázási létszám nincs korlátozva Támogatott szakképesítések esetében a 2009-es beiskolázási létszám nem haladhatja meg a 2008. évit Nem támogatott szakképesítések nem indíthatók (nagyon veszélyes)

23. Kiemelten támogatott szakképesítések Észak-Magyarországon

24. Szakképzési problémafa • Elérendő stratégiai célok: A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szétaprózott iskolaszerkezet megszüntetése Regionális képzési és beiskolázási szerkezet alakítása: RFKB Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Mesterképzés, mint szakmunkás életpálya modell Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Teljesítmény értékelése és mérése, hatékonyság - finanszírozás Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön Mentálisan: új kooperációs és együttműködési kultúra • Megoldandó feladatok: Szakképzési feladatok további átadása a gazdaság önkormányzatainak, tényleges közjogi feladatok „kiszervezése” Az NFT II. szakképzési projektekben statiszta szerep jutott

25. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés, fizikai szakmák társadalmi leértékelődése, bérek A korosztály mindössze 20% -a végez a szakiskolában, Eu.50% Magyarországon 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 20%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedére csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Következmény: NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés) • … És az általános iskola !

26. Új Magyarország Fejlesztési Tervben vállalható kamarai feladatok: • a kkv-k képzési támogatása (jó példa a ROP 3.4 program) • független vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítása • felnőttképzési szakmaszerkezet megújítása • felsőfokú szakképzés támogatása • ernyőszervezet (TÁMOP) mikro- és kisvállalkozások részére • Módszertani Központ • Pályaorientáció

27. Köszönöm a figyelmet!