HAZÁNK BEKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEI A NATO KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK TEVÉKENYSÉGÉBE

1. HAZÁNK BEKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEIA NATO KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK TEVÉKENYSÉGÉBE Habilitáció - Dr. Kende György mérnök ezredes

2. VÁZLAT • A NATO Kutatási és Technológiafejlesztési Szervezetének bemutatása • A szervezet céljai és feladatai • Helye a NATO szervezetében • Történeti előzmények • Az RTO fő tevékenységei • Szervezeti felépítés • A Védelmi Képességek Kezdeményezés (DCI) • Stratégia • Az RTO és a DCI kapcsolata • Szárazföldi tevékenységek 2020 • Hazánk bekapcsolódása a szervezet tevékenységébe • Képviseleti rendszer • Eddigi tevékenységek • Továbblépés • Összegzés

3. A SZERVEZET CÉLJAI ÉS FELADATAI • Középpontban a védelmi célú kutatás és technológiafejlesztés • Irányítja és segíti az együttműködésen alapuló kutatást és információcserét • Támogatja a nemzetek védelmi célú kutatásainak és technológia-fejlesztéseinek fejlődését és hatékony alkalmazását a szövetség katonai követelményeinek teljesítése érdekében • Fenntartja a vezető szerepet a technológia területén • Tanácsokkal szolgál a NATO és a nemzetek döntéshozói számára • Folyamatosan építi és működtetia nemzeti szakértők széleskörű hálózatát • Egyeztet a kutatásban és technológiafejlesztésben érintett és érdekelt más NATO-testületekkel

4. felügyelet Észak-atlanti Tanács NC3B MC CNAD Tud. Biz. NC3A NAFAG fegyverzeti együttműködés fejlesztés beszerzés RTO NNAG SHAPE SACLANT ajánlások iránymutatás tanácsadás NAAG SACLANTCEN NIAG

5. AZ RTO SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE RTB 1. szint A vezetés szintje RTA IMC 2. szint A panelek szintje SAS SCI SET IST AVT HFM MSG 3. szint A műszaki csoportok szintje

6. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK • 1952Repülésügyi Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó CsoportAdvisory Group for Aerospace Research and Development - AGARD • 1967Védelmi KutatócsoportDefence Research Group - DRG panelek és speciális szakértői csoportok kutatócsoportok (Research Study Groups - RSGs) • 1998. január 1.KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZET • RESEARCH AND TECHNOLOGY ORGANIZATION - RTO Dr. Kármán Tódor

7. AZ RTO FŐ TEVÉKENYSÉGEI • Kidolgozza és naprakészen tartja a NATO összehangolt, hosszú távú, védelmi célúkutatási és technológiafejlesztési stratégiáját • Koordinálja és harmonizálja a munkaprogramokat (Programs of Work - POW) a NATO kutatási és technológiafejlesztési közösségén belül • Összehangolja a nemzetek közötti kutatási és technológiafejlesztési programokat • Kutatási és technológiafejlesztési kérdésekben tanácsokkal szolgál a NATO felső szintű testületei számára • Irányítja és segíti az együttműködésen alapuló kutatási tevékenységeket, például a teszteléseket, a méréssorozatokat • Lehetővé teszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos információcserét a NATO tagországai között • Segítséget nyújt a tagországoknak tudományos és technológiai potenciáljuk növeléséhez • Sajátos támogatást nyújt a NATO partnerországai részére

8. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI TANÁCS RESEARCH AND TECHNOLOGY BOARD - RTB • Legmagasabb szintű elvi irányítás • A NATO védelmi célú kutatási és fejlesztési stratégiájánakkidolgozása és a programok végrehajtásának felügyelete Az 1999-ben elfogadott stratégia három sarkalatos eleme a következő: • Segítség adása a NATO igényeinek időben történő megfogalmazásához és kielégítéséhez, kimagasló szintű kutatás és technológiafejlesztés a NATO és a tagországok számára • A védelmi technológiák rugalmasságának és megújításának biztosítása. • Közös szemlélet kialakítása a NATO K+F tevékenységéhez.

9. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI TANÁCS RESEARCH AND TECHNOLOGY BOARD - RTB(folytatás) • A testület tagsága • a nemzetek kormányai által a kormányzati, az ipari vagy a felsőoktatási szférábólkijelölt képviselők • a NATO parancsnokságainak, ügynökségeinek és testületeinek képviselői • Ez a képviseleti rendszer érvényesül a panelek szintjén is. • A döntések konszenzussal születnek

10. PANELEK • A kutatás és technológiafejlesztés széles spektrumának lefedése • A panelek fő funkciója a tervezés, a technikai iránymutatás, a projektek kezdeményezése és a forrásokkal való gazdálkodás az adott panel területén. • Kommunikációs kapcsolatot a katonai felhasználók és más NATO-szervek felé

11. PANELEK

12. Alkalmazott Járműtechnológia PanelApplied Vehicle Technology A megfelelő technológiák korszerűsítésével növekedjen a járművek, azok meghajtásainak és energiarendszereinek teljesítménye, bizton-sága, s csökkenjen a velük kapcsolatos költség.

13. Emberi Tényezők és Orvostudomány PanelHuman Factors and Medicine Az ember teljesítményének, egészségének, közérzetének és biztonságának műveleti körülmények közötti optimalizálása. A katonák, a technológiai rendszerek, feladatok és környezetek közötti fizikai, élettani, pszichológiai és megismerési összeférhetőség megértése és lehetővé tétele.

14. Információs Rendszerek Technológiája PanelInformation Systems Technology A harcolóknak, a tervezőknek és a stratégáknak a megfelelő időben, elfogad-ható áron, független, védett és megfelelő információ álljon rendelkezésére.

15. Modellezés és Szimuláció CsoportModelling and Simulation Group Könnyen hozzáférhető, rugalmas és költséghatékony eszközök biztosítása a NATO műveleteinek nagyarányú erősítéséhez, ami a védelmi tervezést, a műveleti tervezést, a kiképzést és a gyakorlatokat illeti, továbbá támogatás nyújtása a műveletekhez, a kutatás-hoz, a technológiai fejlesztéshez és fegyverzetek beszerzéséhez.

16. Tanulmányok, Elemzések és Szimuláció PanelStudies, Analysis and Simulation • Működésbeli és technikai természetű tanulmányokkészítése,információcsereaz operációkutatás terén, ezen belül módszerek és eszközök fejlesztése. • Fórum biztosítása a műveleti kérdésekkel összefüggő modellezéshez és szimulációhoz. • Az erők ésrendszerek műveleti hatékony-ságának vizsgálata. • Hangsúly a műveleti-működésbeli kérdéseken.

17. Rendszerkoncepciók és Integráció PanelSystems Concepts and Integration • A korszerű rendszerekkel, elképzelésekkel, integrációval, műszaki eljárásokkal és technológiákkal kapcsolatos ismeret és tudás növelése az eszközplatformok és működési környezetek széles spektrumára kiterjesztve annak érdekében, hogy biztosítva legyen a műveleti területen alkalmazott eszközök költséghatékonysága. • Multidiszciplináris tevékenység.

18. Szenzorok és Elektronikai Technológia PanelSensors and Electronics Technology A technológia fejlődésének elősegítése az elektronika, valamint a passzív és aktív szenzorok területén, minthogy azok elválaszthatatlanok a felderítéstől, a megfigyeléstől és a célelfogástól, az elektronikai hadviseléstől, a híradástól és a navigációtól; a szenzorok képességeinek növelése azok integrálása, fúziója révén

19. MŰSZAKI CSOPORTOKTECHNICAL TEAMS - TTs • Tanácsadás • Kutatói hálózat létrehozása • Elhatározott, konkrét célú akciók megvalósítása • Munkaértekezletek (Workshops), szimpóziumok (Symposia), csapatpróbák (Field Trials), előadássorozatok (Lecture Series) és képzési tanfolyamok (Training Courses) • Előzetes kutatást végző csoport (Exploratory Team - ET), amely megállapítja, hogy egy adott projekthez szükséges-e egy műszaki csoport létrehozása • Szakértői csoport(Specialist Team - ST) sürgős, magas prioritású, rövid határidejű feladat végrehajtására

20. A PANELEK TEVÉKENYSÉGEINEK EREDMÉNYEI Hosszú távú tudományos tanulmányok (Long Term Scientific Studies - LTSS) • a tudomány és a technika fejlődésének rövid és hosszú távon jelentkező hatásai a katonai tevékenységekre • az új eszközök és módszerek megjelenésének hatása a harcászati elképzelésekre és a doktrínákra Katonai alkalmazási tanulmányok (Military Application Studies - MAS) • a technológia hadműveleti eljárásokban való alkalmazásának vizsgálata a hadműveletek és az eszközök terén jelentkező elégtelenségek megszüntetéséhez • rendszerszemléletű megközelítés egy szűk műszaki problémára való koncentrálás helyett Szakértői konzultációk (Expert Consultancy) • a NATO tagországai, parancsnokságai, ügynökségei és a tervezéssel foglalkozó törzsek által fontosnak ítélt problémákkal kapcsolatosan • tájékoztatás az operációkutatási tanulmányok eredményeiként jelentkező hipotézisek, kritériumok és módszertan hatásairól és hasznosságukról a védelmi tervezésben, főleg ami a hatékonyságot és a költséghatékonyságot illeti

21. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG RESEARCH AND TECHNOLOGY AGENCY - RTA Az RTA állandó személyzettel, folyamatosan működő szervezet. Fő feladatai: • az RTB és a panelek tevékenységének szervezése • az RTO tudományos és műszaki programja fejlesztésének, koordinálásának és végrehajtásának támogatásához szükséges tevékenységek végzése • kapcsolat tartása a NATO más védelmi célú testületeivel és ügynökségeivel, e kapcsolattartást az RTA egyik fontos szervezeti eleme, a Műszaki Tanulmányok Együttműködési Irodája (Technical Studies Cooperation Office –TSCO) végzi

22. MŰSZAKI TANULMÁNYOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI IRODÁJATECHNICAL STUDIES COOPERATION OFFICE –TSCO • A NATO katonai és polgári felhasználói részére készülő tanulmányok készítésének menedzselése • Ilyen tanulmányok készítését leginkább az SAS panel kezdeményezi, s ezért is van az, hogy a TSCO vezetője egyben az SAS panel végrehajtásért felelős tisztségviselője • Az Euro-atlanti Partnerség (Euro-Atlantic Partnership – EAP) országai (korábbi nevükön Békepartnerségi vagy PfP országok) irányában folytatott különböző tevékenységek koordinálása, a kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek feltárása, majd ezt követően a megfelelő lépések megtételének kezdeményezése

23. INFORMÁCIÓKEZELÉSI BIZOTTSÁGINFORMATION MANAGEMENT COMMITTEE – IMC • Az RTA közvetlen támogató eleme • Tanácsadással szolgál és szaktudást nyújt az RTO-nak az alkalmazott információkezelés területén • Tevékenysége kiterjed az elektronikus kommuniká-cióra, kiadványok megjelentetésére és elosztására, valamint az elektronikus kommunikáció mód-szereihez alkalmazott értékelési eljárásokra

24. AZ RTO KIADVÁNYAI • Tudományos és műszakiinformációkszéleskörű terjesztése a NATO tagországai között • Az RTO minden tudományos és technikai tevékenységének eredményét megjelentetik, és a lehető legszélesebb körben terjesztik a biztonsági és kereskedelmi megszorítások keretein belül. • Az RTO kiadványai magas színvonalú, komoly értékeket hordozó tudományos munkákat és kutatási eredményeket közölnek angol nyelven. • Napjainkban folyik az RTO kiadványainak elektronizálása - www.rta.nato.int

25. A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSDEFENCE CAPABILITIES INITIATIVE - DCI(Washington, 1999. április 23-24.) • Bevethetőség és mobilitás (deployability and mobility) • Fenntarthatóság és logisztika (sustainability and logistics) • Túlélőképesség (survivability) • Korszerű fegyverzet és felszerelések (effective engagement) • Vezetési, irányítási és informatikai rendszerek (command, control and information (C2I) systems) A NATO K+F stratégiájának fő kiindulópontjaa DCI.

26. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK STRATÉGIÁJA 1. A CÉL A NATO kutatási és technológiafejlesztési tevékeny-ségének célja az, hogy a Szövetség rendelkezésére álljon a legkiválóbb tudományos és műszaki képesség, valamint az a tudás, amit a tagállamok készek álta-lánosan hozzáférhetővé tenni.

27. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK STRATÉGIÁJA (folytatás) 2. MÓDSZEREK A szükséges tudományos és műszaki képességek NATO részére történő biztosításának leghatékonyabb módja az, ha ezeket a képességeketa kezdet kezdetén beviszik a berendezésekbe. Ez a maga részéről az alábbiakat követeli meg: • A nemzetek cseréljenek technológiákat, kölcsönösen értsék azokat, és ahol lehetséges, működjenek együtt a technológiák kutatásában és annak mélyreható vizsgálatában, hogy ezek a technológiák miként jelenhetneka fegyverrendszerekben; • A nemzeti iparok gyártsák elfogadható áron ezeket a fegyverrendszereket.E fegyverrendszerek legyenek képesek elhárítani az érzékelt fenyegetést; • A nemzeteknek legyen olyan közös technológiai bázisa, amely hozzájárula Szövetség stabilitásához, egyensúlyához és jólétéhez, s végül • A megnövekedett képesség a problémák együttműködéssel történő megoldásával jöjjön létre. A NATO kutatási és technológiafejlesztési tevékenysége biztosítja azt, hogy ezek a célok megvalósulhassanak.

28. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK STRATÉGIÁJA (folytatás) 3. ELÉRENDŐ KÉPESSÉGEK Kutatási és technológiafejlesztési szemszögből nézve a jövőbeni sikeres hadműveleteket támogató kulcsfontosságú katonai képességek nagy általánosságban az alábbiakban határozhatók meg: • Képesség annak érzékelésére és megértésére, hogy mi történik, és e megértés alapján hatékony döntéseket hozni; • Képesség a fegyveres erő szállítására és az ellenség szétzilálására ott, akkor és úgy, ahol, amikor és ahogyan arra szükség van; • Képesség magunk és a saját eszközeink megvédésére; • Képesség a rugalmas és gyors tevékenységre különböző szintű konfliktusokban, különféle körülmények között; • Képesség saját eszközeink lehető leghatékonyabb használatára, és megfosztani ellenfeleinket ugyanettől a képességtől.

29. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK STRATÉGIÁJA (folytatás) 4. A STRATÉGIA MAGA 4.1 A NATO igényeinek időben történő megfogalmazása és teljesítése, kimagasló szintű kutatás és technológiafejlesztés a NATO és a tagországok számára • a felsőszintű szerveknek fontos technológiai kérdésekben nyújtott tanácsadás • a követelmények meghatározásának segítése • az igényekre és nehézségekre történő válaszadás • a technológia pénzügyi megengedhetőségének biztosítása • a Szövetségen belüli együttműködés és dialógus továbbfejlesztése 4.2 A védelmi technológiák rugalmasságának és megújításának biztosítása, azok forrásai és a velük való foglalkozás módjai • polgári „high-tech” ipar 4.3 Közös szemlélet kialakítása a NATO K+F tevékenységéhez

30. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI Bevethetőség és mobilitás (deployability and mobility) • Tengeri és légi szállítási képességek és fogadási képességek növelése (AVT 048 Szimpózium) • Eszközök szállíthatósága tervezési kritériumainak szabványosítása (AVT 047 Műszaki csoport) • Polgári (vasúti, tengeri és légi) eszközök használata(nincs kapcsolódó téma)

31. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI(folytatás) Fenntarthatóság és logisztika (sustainability and logistics) • Anyagok és eljárások szabványosítása (AVT 075 Szimpózium) • Közös szabványok kidolgozása az egészségügyi biztosítás és az evakuálás terén, a bevetett erők magas színvonalú ellátása(HMF 060 Szimpózium) • Az együttműködésen alapuló logisztikai tervezés és menedzselés javítása (SCI 084 Szimpózium) • A kulcsfontosságú eszközök és alkatrészek folyamatos biztosításával kapcsolatos megosztott, ipari bázisú szerződések szükségessége (COTS) (IST 018 Műszaki csoport) • Integrált interoperábilis logisztikai információs rendszer architektúrájának kidolgozása és megvalósítása(IST 019 Műszaki csoport)

32. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI(folytatás) Túlélőképesség (survivability) • Híradó- és információs rendszerek védelmének fokozása(IST 010 Szimpózium) • A hadszíntéri ballisztikus rakéták, a robotrepülőgépek és sugárhajtású eszközök elleni légvédelmi rendszerek fejlesztése, a szövetség földi telepítésű légvédelmi képességeinek növelése (SCI 028 Műszaki csoport) • NBC személyi védőeszközök korszerűsítése (HFM 042 Műszaki csoport) • NBC anyagokat nagy távolságból észlelő eszközök kifejlesztése(SAS 024 Katonai alkalmazási tanulmány) • A korszerű tengeri aknák és torpedók elkerülésére és az ellenük való védekezésre irányuló fejlesztések (SAS 019 Hosszú távú tudományos tanulmány) • Terrorista támadások elleni védelem fokozása (HFM 060 Szimpózium) • Megnövelt hatótávolságú integrált légvédelem a támadó rakéták magasabb rétegben és az indítási fázisban történő megsemmisítésére(SET 036 Műszaki csoport)

33. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI(folytatás) Korszerű fegyverzet és felszerelések (effective engagement) • A tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kockázatok elemzése(HFM 042 Műszaki csoport) • Nem halálos fegyverek, köztük a gyalogsági aknák kiváltási alternatíváinak kifejlesztése (SAS 023 Katonai alkalmazási tanulmány) • Bármilyen időjárási viszonyok között alkalmazható, nagy pontosságú lőszerek iránti igény a járulékos veszteségek csökkentése érdekében(SCI 004 Műszaki csoport) • A bármilyen időjárási viszonyok között alkalmazható, nagy pontosságú lőszerek készleteinek kooperáción alapuló beszerzése és menedzselése(nincs kapcsolódó téma) • Az ellenség légvédelmének lefogásával és zavarásával kapcsolatos képességek növelése (SCI 096 Műszaki csoport) • Megfelelő és interoperábilis, légi/földi és tengeri szövetségi harci azonosítási képesség szükségessége (SET 014 Műszaki csoport)

34. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI(folytatás) Korszerű fegyverzet és felszerelések (effective engagement) (folytatás) • Figyelő és felderítő rendszerek, különösen pilóta nélküli és nagy távolságú rendszerek kifejlesztése (AVT 049 Szimpózium) • A szövetséges erők repülőeszköz-fedélzeti földi felderítő rendszere iránti igény (SAS 021 Katonai alkalmazási tanulmány) • A nem az 5. cikkely szerinti elhúzódó műveletek hatása az erők interoperabilitására (MSG 004 Műszaki csoport) • Interoperábilis műveletszimulációs eszközök kifejlesztése(HFM 071 Műszaki csoport) • Nappali/éjszakai, bármilyen időjárási viszonyok között alkalmazható légi fegyverrendszerek kooperációs kifejlesztése (SET 022 Műszaki csoport) • A NATO korai előrejelző rendszerének korszerűsítése különös tekintettel a Légi Vezetési és Irányítási Rendszerre (ACCS) (SAS,SCI tevékenység)

35. A NATO KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZERVEZETÉNEK A VÉDELMI KÉPESSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEI(folytatás) Vezetési, irányítás és informatikai rendszerek (command, control and information(C2I) systems) • a jelenlegi harcászati híradórendszerek közötti interoperabilitás biztosítása (IST 022 Szimpózium) • a titkosított híradás biztosítása a NATO és a békepartnerségi országok bevetett erői között (IST 008 Műszaki csoport)

36. SZÁRAZFÖLDI TEVÉKENYSÉGEK 2020LAND OPERATIONS 2020RTO SAS panel Hosszú távú tudományos tanulmánya A 2020-as hadszíntér jellemzői • az erők vonatkozásában a nagy túlélőképesség, a nagy megsemmisítő képesség, a gyorsaság, a rugalmasság, a mobilitás és változékonyság • az információ dominanciája • a nagy távolságból végrehajtott, nagypontosságú támadás • a mindenoldalú támogatást élvező, mozgékony, hosszú időn át harcolni képes erők • a megfelelő struktúrájú erők és rendszerek

37. SZÁRAZFÖLDI TEVÉKENYSÉGEK 2020LAND OPERATIONS 2020RTO SAS panel Hosszú távú tudományos tanulmánya(folytatás) Az erők képességeit támogató kulcsfontosságú technológiai területek • a manőverezés vonatkozásában • új anyagok • új elektromos és hibrid elektromos eszközök • mikroelektro-mechanikus rendszerek • a tűztámogatás vonatkozásában • új energetikai anyagok • nagyteljesítményű lézerek • rádiófrekvenciás irányított energiájú (nem halálos) fegyverek

38. SZÁRAZFÖLDI TEVÉKENYSÉGEK 2020LAND OPERATIONS 2020RTO SAS panel Hosszú távú tudományos tanulmánya(folytatás) Az erők képességeit támogató kulcsfontosságú technológiai területek • a védelem vonatkozásában • új radarok, optikai eszközök, lézerek, akusztikus eszközök • újfajta bevonatok és szerkezeti anyagok • a számítástechnika, a híradás új eszközei, az elektronikus hadviselés • biotechnológia • az elektromágneses spektrum irányítása vonatkozásában • az elektronikus és információs hadviselés • mikroelektro-mechanikus rendszerek • a számítástechnika, a híradás

39. SZÁRAZFÖLDI TEVÉKENYSÉGEK 2020LAND OPERATIONS 2020RTO SAS panel Hosszú távú tudományos tanulmánya(folytatás) Az erők képességeit támogató kulcsfontosságú technológiai területek • a vezetés és irányítás vonatkozásában • digitalizálás, számítástechnika, híradás • ember-gép kapcsolat • új elektromos eszközök • az információ és a felderítés vonatkozásában • digitalizálás, számítástechnika, híradás • szenzorok, optika, lézerek • ember-gép kapcsolat • elektronikai és információs hadviselés

40. SZÁRAZFÖLDI TEVÉKENYSÉGEK 2020LAND OPERATIONS 2020RTO SAS panel Hosszú távú tudományos tanulmánya(folytatás) Az erők képességeit támogató kulcsfontosságú technológiai területek • a fenntarthatóság vonatkozásában • biotechnológia • szerkezeti anyagok • elektrotechnika, automatizálás, robotika, számítástechnika • a bevethetőség vonatkozásában • számítástechnika, szimuláció, hadijátékok • szerkezeti anyagok

41. HAZÁNK BEKAPCSOLÓDÁSA A SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉBE • A kapcsolat felvétele - 1998. november • Képviselet a vezetési és kidolgozói szinteken • Távlatok mind a haderő, mind a magyar kutatás és műszaki fejlesztés egésze számára

42. KÉPVISELETI RENDSZER KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI TANÁCS (RTB) Ráth Tamás mk. ezredes HM Haditechnikai Intézet Murányi Béla Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Dr. Bokor József MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete

43. KÉPVISELETI RENDSZERPANELEK és INFORMÁCIÓKEZELÉSI BIZOTTSÁG HM Haditechnikai Intézet MH Egészségvédelmi Intézet MH Híradófőnökség MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete Budapesti Műszaki Egyetem

44. EDDIGI TEVÉKENYSÉGEK • Előzetes kutatást végző csoportok • Vegyi és biológiai védelem (HM HTI) • Gyalogsági aknák kiváltási alternatívái (HM HTI) • Műszaki csoport • Repülőszemélyzet kiképzése megosztott szimulációval (HM HTI, Légierő Vezérkar) • A NATO koszovói ALLIED FORCE műveletének tapasztalatai (HM Hadműveleti Főcsoportfőnökség)

45. EDDIGI TEVÉKENYSÉGEK (folytatás) • Szimpózium • 1999. május 5-7. BudapestKörnyezetszennyezés megelőzése katonai rendszerekben (OMFB, HM) • Előadások az RTO-ról • RTB elnökének magyarországi látogatása - 1999 • HM Oktatási és Tudományos Tanács - 1999 HM HTI • Tudományszervezők továbbképzése - 1999 Csopak • Ismertetés a felsőoktatási szféra részére - 1999 HM HTI • Haditechnikai kutatók és fejlesztők napja - 1999, 2000 • HVK tudományszervezői értekezlet - 2000 HM • Kiadványok nemzeti terjesztése (HM HTI, ZMNE)

46. RTO VONATKOZÁSÚ JELENTŐS HAZAI ESEMÉNYEK 2000-BEN • 2000. június 6-8. Budapest • Az RTB elnökének látogatása • 2000 őszén Budapesten • RTB értekezlet • SCI panel értekezlet • SCI szimpózium„A védelmi rendszerekben jelentkező erkölcsi kopás kereskedelemből beszerezhető alkatrészekkel történő csökkentésének stratégiái”

47. TOVÁBBLÉPÉS Az eddigi tevékenységekkel hazánk bekerült a NATO kutatási és technológiafejlesztési folyamatába, az információáramlásba. A konkrét témákban való részvétel egyértelműen a szakmai ismeretek gyarapodását, s ha áttételesen is,a gazdasági hasznot prognosztizálja.

48. TOVÁBBLÉPÉS(folytatás) A NATO K+F szervezetéhez csatlakozás kezdeti lépéseinek megtétele után számos feladat vár végrehajtásra a hatékony és eredményes magyar részvétel eléréséhez. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze: • A NATO K+F szervezetének minél szélesebb körű ismertté tétele nemcsak a HM és az MH köreiben, de a felsőoktatási és a védelmi ipari szférában is. Ehhez fel kívánjuk használni a sajtót, az Internetet, a védelmi szféra rendezvényeit. • Folyamatosrészvétel a panelek értekezletein. • Fokozatos bekapcsolódása műszaki csoportok szintjén folyó tevékenységekbe.

49. ÖSSZEGZÉS Hazánk 1998 őszén bekapcsolódott az RTO tevékenységébe. Ennek eredményeképpen a magyarországi haditechnikai kutatás és fejlesztés nemzetközi ismertsége és elismertsége növekedhet, s hozzájárulhat hazánk, s ezzel a NATO védelmi képességeinek javításához.