Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél

1. Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél különös tekintettel a Williams-szindrómás gyermekek fejlesztésére

2. Mi a fejlődés? A fejlődés az intelligencia formáinak folyamatos gazdagodása nyelvi logikai INTELLIGENCIA vizuális interperszonális testi

3. Hogyan érhető ez el? Egyetlen út vezet eredményre. • Ez a befogadás, a tanulási tevékenység lehetőségeinek bővítése, tágítása célzott, de játékos, szórakoztató gyakorlatok segítségével.

4. AZ ÁLTAL TANULUNK • amit látunk, • amit hallunk, • amit ízlelünk, • amit tapintunk, • amit szagolunk és amit CSINÁLUNK

5. Mert tudnunk kell, hogy • A fejlesztés általános útja - az érzékelés, - az észlelés, - a bevésés, - az emlékezet és - a felidézés képességeinek fejlesztésén keresztül valósul meg.

6. Mivel az agy születésünktől kezdve életünk végéig képes a tanulásra • azokat a kompetenciákat kell fejleszteni, melyek segítséget adnak a gyermeknek abban, hogy folyamatosan megértse a társadalom és a természet új kihívásait és megpróbáljon megfelelni azoknak.

7. A WS. Gyermek adottságaihoz alkalmazkodó és azokra támaszkodó fejlődési út kijelöléséhezfontos • a gyermek megismerése: - a biológiai (orvosi) korlátok ismerete, - a pszichológiai diagnózis, - a fejlesztő pedagógus tanácsai, • és s szülő megfigyelései.

8. Hogyan segíthetünk? • Segítünk látni, hallani, ízlelni, tapintani, szagolni, tehát érzékelni. (a gyermek érzékelése homályos, pásztázó) • Segítünk válogatni. (lényeges és elhanyagolható ingerek érik a gyermekeket) • Segítünk tervezni. (az ember sorrendben tervezett világban él, ami tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi a jövőt) • Segítünk kialakítani az önuralmat. • Segítünk megtanulni a körültekintést és a gondosságot.

9. Ki legyen a fejlesztő? • Az intellektuális fejlődéshez közvetítőkre van szükség. • A közvetítő lehet a szülő, a tanár, de a tanulótárs is. • A közvetítő megszabja, hogy a gyermek hogyan érzékelje a világot. • A közvetítő feladata, hogy a dolgok, történések, közlések mögöttes tartalmát is meghatározza.

10. Mi a tanulás? • Helyes tanulási szokások tanítása Melyek tanácsok formájában is megjelennek. Ilyen : - a tanuláshoz való viszony, • a szokások, • a figyelem

11. A tanítás-tanulás folyamatában akkor merülnek fel nehézségek, ha: • a gyermeket nem érdekli a tananyag, • a gyermek szokásrendje kialakulatlan, életmódja, életritmusa nem szolgálja az intellektuális fejlődést, • a tanuláshoz szükséges alapkészségek nem fejlődtek ki, melynek okai: • organikus ok, • illetve a követelmények minimalizálása következtében kialakult nevelési hiba, • esetleg az, hogy a gyerek nem ismeri a tanulás hatékony módszereit.

12. Hogyan lehet segíteni? Motivációs piramis, a szükségleteket tekintve (Abraham Maslow) Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai szükséglet (szépség, rend, szimmetria) Szeretet szükséglete (valahova tartozás, elfogadottság, kapcsolatok) Biztonság iránti szükséglet (védett környezet, élet) Fiziológiai szükséglet (éhség, szomjúság, alvás)

13. Azonban a tanulási motiváció fontossági sorrendje más, mert itt: • A játékosság • A közlés vágya, önkifejezés, szereplési szükséglet 3. Autonómia igény • Együttműködés, versengés, teljesítmény igénye • A felfedezés öröme 6. A humor, a jókedv iránti igény • Életszerűség, élményszerűség • Kompetencia igény (tudjak valamit)

14. Miért játékkal? Mert a játékos gyakorlatok során: • A gyermek cselekvés közben tanul. • A gyermek beszéd és szerepzavara csökken. • Fellépése, magabiztossága fejlődik. • Önbizalma, önbecsülése erősödik.

15. A figyelem, mint szokás kialakításának gyakorlatai • Tudnunk kell, hogy a figyelmi képesség alkati tulajdonság, de a figyelmi beállítódás jól fejleszthető Módja, lehetőségei: A figyelmi állapot ébrenlétének állandó kontrolálása rákérdezéssel, számonkéréssel

16. Figyelmi képességek fejlesztéseA tanulás képességnek fejlesztése • A tanácsok számbavétele • Tanulj meg figyelni! • Barátkozz meg a csönddel! • Teljes belemerüléssel tanulj! • Ne foglalkozz a problémáiddal tanulás idején! • Ne oszd meg figyelmedet tanulás közben! • Figyelem nélkül nincs megértés! • Tartsd ébren figyelmedet a tanítási órákon!

17. Figyelmi képességfejlesztés gyakorlatai • Csöndgyakorlatok (ráhangolódás, beleérzés, előzetes ismeretek felidézése) • Papír-ceruza gyakorlatok (feladatok megoldása, feladatlapok, tesztek) - Szókeresés (szóhalmazból megadott szavak keresése) - Jelkeresés (betű/szám, vagy betű- és számhalmazból megadott egységek keresése) - Számdiktálás ( megadott csoportosításban hallott számokat kell leírni)

18. Megfigyelési gyakorlatok • Változások a megszokott környezetben • Képhibák • Betűhibák • Számolási hibák • Hibajavítás szövegben • Hibakeresés jelpárok soraiban

19. Szöveges feladatok megoldásának jó tanácsai • Utasítás ( az utasítással kapcsolatos jó tanácsok felidézése) után a feladat megoldása adott időre. • 1. Az utasítást pontosan elolvasom • 2. Az elolvasott szöveget megmagyarázom magamnak ( mit kell tennem) • 3. Az olvasott szöveget műveletekké alakítom • 4. Ha lehet, rajzolással vázolom a problémát

20. Monotóniatűrés gyakorlatai Javítás hibakulccsal önállóan, felolvasás alapján stb.

21. Megfigyelési gyakorlatok • Rajzold le pontosan! (kép) • Rajzold le, mit láttál ! (előzetesen megfigyelt tárgy) • Rajzold le mind! (korhoz és egyéni képességekhez differenciált feladatok)

22. Ritmusgyakorlatok • Miért jó? Mert: A játékos gyakorlatok során: • a gyermek megéli az együttmozgás örömét, • figyelme aktivizálódik, • fegyelmezettsége fokozódik, • összerendezettsége pozitív irányban változik, • közösségépítő munkája fejlődik.

23. A játékos gyakorlatok tartalmai: • Lassú, egyenletes tapsolás körben • Lassú, egyenletes tapsolás körben, csukott szemmel • A taps irányának változtatásával.

24. Szövegmondási gyakorlatok • Oldó, fellélegeztető, lazító gyakorlatként alkalmazható minden órán • Anyaga: Jól ismert, szaktárgyhoz kapcsolt vagy már memorizált szövegek • Menete: a szövegmondás játékos variációi közül tanári, vagy tanulói kérésre - a szabály ismertetése - a szöveg egyszeri ismétlő gyakoroltatása - szövegmondás

25. Memoriterek tanítása Miért jó? • A memoriterek már kisgyermekkorban segítenek kialakítani a tanulás önkéntelen attitűdjét • Munkáltatják, fejlesztik, tágítják a memóriát • Nemes érzelmek és mély gondolatok beépítését segítik a személyiségbe • Fejlesztik a szókincset

26. Gyakorlatai: • Számolás, hangsúlyáthelyezéssel • Verselés, hangsúlyáthelyezéssel (jól ismert verssel) • Páros szövegmondások (szólamokkal, egyszerű mondatokkal - a mondat eleje mindkét szereplőnél ugyanaz, a vége változik ) • Receptmondás (ketten mondanak a hallgatóságnak receptet egyszerre, amit a hallgatóknak meg kell jegyezni és le is kell írni)

27. Továbbá: • Bumm ( a hallgatott szöveg meghatározott elemeinél bumm, majd folytatódik a sor) • Verskánonok • Páros versmondás

28. Beszédtechnikai gyakorlatok Jó tanácsok: • A szép beszéd alapja a jó légzés • Az érthető beszéd alapja a határozott artikuláció • Kitartóan végezd a beszédtechnikai gyakorlatokat!

29. A gyakorlatok tartalmai • Artikulációs gyakorlatok • Növekvő szólamok szavakkal, mondatokkal • Számolás egy alaplevegővel • Az ábécé egységeinek, vagy az egésznek elmondása egy levegővel • Hosszú szólamok egy levegővel • Egylevegős memoriterek • Nyelvtörők (alkalmazható nyelvtörők)

30. A szókincsgyarapítás tanítása • Jó tanácsok: • Új szó, új gondolat ( olvass örömmel)! • Vadássz ismeretlen kifejezésekre! • Beszédedben használd az új kifejezéseket!

31. A szókincsgyarapítás tartalmai • Szómagyarázat (feleletválasztás) • Szógyűjtés (A megadott szó más összetett szavak elő/utótagja legyen) • Szinonimagyűjtés

32. A gördülékeny beszéd tanítása • Jó tanácsai -Beszélni csak beszéd közben tanulhatsz meg -A próbafelmondás a legjobb beszédgyakorlat -Váljon szokásoddá az egyperces beszéd -Gyarapítsd szókincsedet (szókincs füzet, megadott szavakkal mondat/szövegalkotás) • A felelt alkalom a beszédre • A kiselőadás felszabadult beszéd • Tanulj meg csevegni • Csak akkor használj idegen kifejezéseket, amikor kell

33. Néhány, a szókincsbővítést támogató eszközKicsiknek:

34. Iskoláskorúaknak és ifjaknak:

35. Ifjaknak:

36. A szövegértés tanítása • Jó tanácsai • Élvezd az olvasást • Értsd meg minél teljesebben az író üzenetét • Preparáld ki a tankönyv szövegét • Fogalmazz meg kérdéseket magadban • Készíts jegyzeteket az olvasottakról • A hallott szöveg megértéséhez koncentrálnod kell

37. A szövegértés gyakorlatai és módszerei • Címmeditáció • Tájékozódó olvasás (skimming) • Elolvasom, letakarom, elmondom • Szavak, kifejezések elemzése • Mondatelemzés kérdőszavak használatával • Átírás, saját szavakkal

38. Továbbá -Válaszolj a kérdésekre! • Kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatosan • Szövegrekonstrukció (hiányos szöveg kiegészítése) • Szövegrövidítés (lényeg, kucsszavakkal) • Szövegrövidítés (távirati stílus) • Páros szövegértési gyakorlatok

39. A gondolkodás A gondolkodás tanításának tartalmai és módszerei • Fogalmak meghatározása (önmagával nem lehet valamit meghatározni) • Fogalomazonosítás (a meghatározáshoz kell megkeresni a legalkalmasabb fogalmat) • Szómeghatározás (egymondatos fogalom-meghatározások) • Kérdések feltevése

40. Még egyszer a játékosságról • A játék lelkesedést, izgalmat, élvezetet szül • Felkelti a gyermek érdeklődését • Tevékenységre sarkall • Változatossá teszi a foglalkozást

41. Milyen a jó játék? • Arra irányul, hogy fejlődjön az együttműködők teljesítménye • Célok elérésére irányul • Segíti az egyén szocializációját • Érzelmileg érleli a gyermeket • Segíti az önreflexió (éntudat) fejlődését • Táplálja a türelem, a kitartás, az önbizalom, az öntudat, az önbecsülés, a barátság, az empátia tulajdonságait

42. Kell nekünk a játék, mert: • A játék rugalmasságot kíván meg, mely az ismeretek sokoldalú alkalmazásában nyilvánul meg. • A játék segíti a három intelligenciacsapda elkerülését úgymint, • a kapkodás (oktalan sietség) • a szűklátókörűség (rutinból való cselekvés) • a szétszórtság (stratégia nélküli cselekvés)

43. A játék minden képességet fejleszt, mert alkalmat ad a képességek gyakorlására • Úgy mint • A vizuális és akusztikus információk elemzésére • A szabályok alkalmazására • A kategorizálásra • Az ellenőrzésre és a javításra • Az ötletek, gondolatok közlésére • Az összehasonlításra • A verbális meghatározásra

44. Továbbá: • A szükséges információk kiválasztására • A logikus gondolkodásra • A memorizálásra • A nem verbális kommunikációra • A megfigyelésre • A tervezésre • Az előrelátásra • A problémafelvetésre

45. Továbbá • A probléma megoldásának és a megoldás felé haladásnak az érzékelésére • A másik nézőpontjának felvételére • A sorrendezés és a téri, tartalmi, idői szerialitás érzékelésére • A térérzékelésre • A stratégiai gondolkodás fejlődésére • A szintézisalkotásra

46. Néhány fejlesztő játékKicsiknek:

47. Kicsiknek:

48. Nagyobbaknak:

49. Nagyobbaknak: