Dr. KARDON Béla Főosztályvezető

1. Tudománypolitikai Stratégia a 2014-2020 fejlesztési tervek tükrébenA Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform2013. június 4.MTA SZTAKI Dr. KARDON BélaFőosztályvezető Emberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály  bela.kardon@emmi.gov.hu

2. Fő kihívások • A versenyképesség egyik legalapvetőbb feltétele, hogy legyenek versenyképes vállalatok (vállalkozások). • Egy vállalkozás/vállalat nem lehet versenyképes versenyképesmunkaerő nélkül. • A versenyképes munkaerő igen jelentős része versenyképes felsőoktatási intézményekből jön. • Nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes kutatás nélkül. EMMI Tudománypolitikai Főosztály

3. Példa Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok EMMI Tudománypolitikai Főosztály

4. A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint Magyarországon (2011, KSH) Magyarországon a kutató-fejlesztő intézetek, egyéb kutatóhelyek, illetve a felsőoktatási kutatóhelyek részére az ipar/vállalkozások által nyújtott pénzbeli támogatások aránya alig haladja meg a 11%-ot. A legtöbb forrást, több mint 75%-ot a költségvetés adja. EMMI Tudománypolitikai Főosztály

5. A klasszikus európai felfogásaz egyetem és az iparegyüttműködéséről • kutatási szerződések • adományok • szabadalmi jogdíjak Ipar Egyetem EMMI Tudománypolitikai Főosztály

6. Első félreértés: hogy az ipar jelentősen támogatja a kutatásta Stanford Egyetemen • Félreértések az egyetem és az ipar együttműködésének jellegével kapcsolatban a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy példáján keresztül • Az ipar által támogatott kutatásokarányaaz összes kutatási támogatás 20%-ánál kevesebb Második félreértés: hogy a szabadalmakjelentős bevételt jelentenek a Stanford Egyetemnek • a 2007-08-ban: 107 új licensz szerződés, 2008-ban közel 400 új találmány bejelentés • a 2007-08-ban a bruttó jogdíj bevétel 344 technológiai fejlesztésből származott, és csak 36 eredményezett min. százezer dollárt, három pedig min. egy millió dollárt 2007-08-bana jogdíjakból származó bevétel 62.5 millió dollár volt, amely a Stanford Egyetem évi 3,7 milliárd dolláros költségvetésének kevesebb, mint 1,7 %-a Harmadik félreértés: a szilícium-völgy ipara jelentős pénzbeli támogatást nyújt a Stanford Egyetemnek Adománygyűjtés (fundraising) Millió $ A Szilícium-völgy ipara által nyújtott pénzbeli támogatás 2008-ban kevesebb volt, mint 800 millió dollár

7. Stanford és innováció (konklúziók) • Az adományok főleg csak sikeres magánemberektől származnak • A kutatásokat alapvetően a kormányzat támogatja • A szabadalmak csak 1,7%-os jövedelmet jelentenek • Összefoglalva… Akkor miért érezzük úgy, hogy olyan erős a kapcsolat a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy között ? • A Stanford Egyetemből kinövő spin-off vállalkozások éves árbevétele ~ 400 milliárd dollár, megközelítőleg egyharmada a Szilícium-völgy éves árbevételének. • A vállalkozások hányad része alkalmazza közvetett vagy közvetlen módon a stanfordi technológiai fejlesztéseket? Az 1200 Stanfordból kinövő vállalkozásnak (spin-off) csak 5 %-a használja a Stanfordban kifejlesztett technológiát! Technológiával <<A mítosz>> Képzett emberekkel <<A valóság>> Mivel járul hozzá akkor a Stanford Egyetem a Szilícium-völgyhöz? Valószínűleg a legfontosabb dolog, amivel Stanford hozzájárult a szilícium-völgyi fejlesztésekhez, hogy odavonzotta és képezte a tehetséges hallgatókat, akik közülük sokat kiválasztottak, hogy a térségben maradjanak és ott dolgozzanak tovább. EMMI Tudománypolitikai Főosztály A legfontosabb előnyök egy egyetem (és egy társadalom) számára nem a jogdíjak …hanem az a technológiai közösség, amelyet az egyetem támogat és fejleszt.

8. Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell Képzett emberek Tehetséges diákok és a tanárok EMMI Tudománypolitikai Főosztály

9. K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek 2007-2013 EMMI Tudománypolitikai Főosztály

10. A tervezés keretrendszere • Az Európa 2020 stratégia célkitűzései • A kohéziós jogszabálytervezetben megadott 11 tematikus célkitűzés • A Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlások • Az adott ország által Nemzeti Reformprogramja EMMI Tudománypolitikai Főosztály

11. 2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése EMMI Tudománypolitikai Főosztály

12. Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban –lényeges változások az előző tervezési időszakhoz képest EMMI Tudománypolitikai Főosztály

13. Regionális forrás felhasználási elvek • Kevésbé fejlett régiók (6) • A pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 75-85% • A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra • Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD) • Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország • Pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 60% • A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra • ESZA minimum 40% EMMI Tudománypolitikai Főosztály

14. Mi várható a végrehajtásban? • Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában • Elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett • A finanszírozási mechanizmusban a koncentrált, az integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe • Az intézményrendszert illetően nagyobb szerepet kapnak a megyék • Az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében, a források felhasználása közelebb kerül a szakmai döntéshozatalhoz EMMI Tudománypolitikai Főosztály

15. Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program oktatási és K+F relevanciájú céljai és kapcsolódó beruházási prioritások EMMI Tudománypolitikai Főosztály

16. Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban –Az EFOP oktatási és K+F relevanciájú prioritástengelyei és intézkedései Felsőoktatás fejlesztés Tudománypolitika EMMI Tudománypolitikai Főosztály

17. Tematikus célok és források a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban EMMI Tudománypolitikai Főosztály

18. 2014–2020 közötti EU-s fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásai(1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat)

19. K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: 2014-2020 OTKA KTIA HAZAI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK STRUKTURÁLIS ALAPOK: ESZA / ERFA (tematikus célterületek) – (TERVEZÉS ALATT) • 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba HORIZON 2020 EMMI Tudománypolitikai Főosztály

20. K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek • A források várható megoszlása -kb. 7000 milliárd Ft • Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé ( ̴60% ) gazdaságfejlesztésre és területfejlesztésre(országosés térségi) • ̴40%az emberi erőforrás-fejlesztésre,az infrastruktúrafejlesztésre és a környezetvédelem és az energiahatékonyságra. • Mi várható a végrehajtásban? • Egyszerűsített eljárásrenda támogatási döntések meghozatalában • Vissza nem térítendőtámogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök • A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások • Közfejlesztésekelsődlegesen nem pályázati rendszerben kerülnekallokációra • Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás EMMI Tudománypolitikai Főosztály

21. K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek EMMI Tudománypolitikai Főosztály

22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. KARDON BélaFőosztályvezető Emberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály bela.kardon@emmi.gov.hu