Feladatarányos finanszírozás

1. Feladatarányos finanszírozás A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA (FELADATFINANSZÍROZÁS A GYAKORLATBAN) 2009. HADNAGY ZSOLT közigazgatási szakértő KOLLMANN VERONIKA közoktatási szakértő Dr. Csonka Ernő Társa Ügyvédi Iroda

2. Feladatarányos finanszírozás • Visszatérő fenntartói kérdések • Mennyi az a minimum, amit rá kell fordítani egy intézmény működtetésére? • Hol tudok beleszólni a működésbe? • Bizonyos dolgok változtatása mibe kerül? (Gyiv, könyvtáros, csoportbontások) • Ésszerű-e, takarékos-e az erőforrás felhasználása? • Az adott feladat elvégzéséhez mekkora humánerőforrás kell? • A benyújtott költségvetések végösszege mennyire objektív? • Hol követhető nyomon a professzionalitás?

3. Feladatarányos finanszírozás • Hogyan finanszírozzunk egy intézményt? • Létszám finanszírozás alapján? • Bázisfinanszírozás alapján? • Feladatarányos finanszírozás alapján? • Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit? • Szociális foglalkoztatónak tekintsük az intézményt?

4. Feladatarányos finanszírozás Idézet a Belügyminisztérium IDEA nevű programjából „A jelenleg alkalmazott bázis szemléletű költségvetési tervezési rendszer nem képes megfelelő módon követni a változásokat. A jövőben a feladat- és hatáskörök újragondolását követően a bázis szemléletű tervezés helyett a költségvetési feladatmutatókon alapuló finanszírozási rendszer biztosíthatja a biztonságos és egyben költséghatékony működés feltételeit.”

5. Feladatarányos finanszírozás Bázis finanszírozás erősségei: – jól kialakult eszközrendszere van – az évek során az alkalmazók nagy gyakorlatra tettek szert – a felhalmozott tapasztalatok biztonságot adnak az alkalmazóknak – az alkalmazott könyvelési rendszerekhez jól illeszkedik. Bázis finanszírozás gyengeségei: – a feladatváltozások hatásai nehezen követhetők nyomon – nem tárja fel a döntéshozók előtt kellő mértékben az erőforrás-szerkezetet – az azonos típusú intézmények finanszírozása esélyegyenlősége nem biztosított – a helyi jogszabályalkotás hatásait nehezen mutatja ki – nehezen tárja fel az alacsony hatékonyságú folyamatokat, mert alig tartalmaz a pedagógiai folyamatokhoz jól illeszkedő hatékonysági mutatókat – a „finanszírozási olló” az évek elteltével egyre erőteljesebben nyílik.

6. Feladatarányos finanszírozás • Negatív jelenségek a bázis finanszírozásban: • észlelés utólag • részproblémák kézi vezérlése • általában nincs átfogó helyi finanszírozási rendszer • az intézményi „siker” titka a jó érdekérvényesítés • az intézményhálózaton belüli az egyik helyen kapacitáshiány lesz, a másikon pedig kapacitásfelesleg lép fel  

7. Feladatarányos finanszírozás EGY JÓ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER ALAPÉRTÉKEI  Rendszerelmélet  Informatikai támogatás  A feladatok részletes feltárása  Esélyegyenlőség  Feladat-erőforrás összerendelés  Összehasonlíthatóság  Egzakt hatékonysági mutatók  Modellezhetőség   Indikátorok alkalmazása Nullbázisú tervezés   Áttekinthetőség Visszajelzés a minőségirányításnak   Elszámoltathatóság Intézményi autonómia biztosítása

8. Feladatarányos finanszírozás Egy lehetséges megoldás: A feladat szerinti finanszírozás Mindenkit a feladatai alapján, azonos mértékben kell finanszírozni.  ESÉLYEGYENLŐSÉG, a hatékonyság kézbentartása Formája: önkormányzati határozat, rendelet

9. Feladatarányos finanszírozás A finanszírozás jellemzői A közoktatási intézmények működési kiadásainak forrása: Állami normatív támogatás Egyéb 60%-85% 15%-40% Állami normatív támogatás60-85% Egyéb15-40% 100% Önkormányzati támogatás Saját bevételek (tandíj,bérleti díj), átvett pénzeszközök Egyéb támogatás (pl.: alapítvány) Csökkenő önkormányzati források(pl.: SZJA visszaosztott rész 50%-ról 8%-ra csökkent 10 év alatt) DE! Normatív finanszírozási rendszer megerősödése és aktualizálása

10. Feladatarányos finanszírozás Az intézményi működési költségek fő jellemzője: A bérek + járulékok: a költségvetés ~ 75-85%-a Mi befolyásolja a bért leginkább? -        a tanulócsoportok száma -        a csoport (osztály) létszáma (kistelepülés, épületi adottságok,stb.) -        mindezek eredményeként: a heti oktatási órák száma! (A finanszírozás kulcskérdése!)

11. Feladatarányos finanszírozás A döntéshozók kérdései: Egyértelműen meghatározhatók­e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ? Elkészíthetők­e néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit? A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja­e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám, eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására? Átfordíthatók­e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósítható­e? Adható­e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat? Választ kaphatunk­e arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ösztönözhető­e az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen?

12. Feladatarányos finanszírozás

13. Feladatarányos finanszírozás Elvárások a feladatfinanszírozással kapcsolatban – tárja fela közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel – a feladatokhoz rendelje az erőforrásokat a törvények, a fenntartói igények alapján, és ne az erőforrásokhoz keressen feladatot – tudja értelmezni a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot – a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat – lehessen mutatókat képezni az oktatási rendszerek, az intézmények összehasonlítására – azonnal számolni lehessen a feladatváltozásnak, vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását – a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen az oktatás folyamatszabályozására – támogassa a stratégiai tervezést – a pedagógiai célkitűzés kerüljön szervesegységbe a pénzügyi tervezéssel.

14. Feladatarányos finanszírozás A feladatfinanszírozás „hátrányai” • a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván • a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell • az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség • pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.

15. Feladatarányos finanszírozás A feladatok számbavétele és a ráfordítások meghatározása tíz Excel-táblázatban történik: • 1. Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek • 2. Iskolai dolgozók megoszlása, létszáma, bére • 3. Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások • 4. Hőenergia-felhasználás (gáz, olaj, szén, távhő, stb.) • 5. Villamosenergia-felhasználás • 6. Vízfogyasztás • 7. Szemétszállítás • 8. Működtetés költségei, tanulók juttatásai • 9. Összesítés • 10. Adatgyűjtő lapok

16. Feladatarányos finanszírozás Az átvilágítás folyamata • Vezetői, intézményvezetői tájékoztató • Adatlapok kiosztása az intézmények részére, elektronikus úton történő összegyűjtése • Az adat(lap)ok helyszíni ellenőrzése • Adatlapok feldolgozása • Elemzés, és 3 változatú javaslat elkészítése • Összefoglaló jelentés • Döntés a bevezetésről • Határozat tervezet készítése a képviselő-testület ülésére

17. Feladatarányos finanszírozás A szabályozás hatása egy oktatási mutatóra A szabályozás jellemzője: negatív visszacsatolás Az önkormányzat által elismert finanszírozása  törvényi minimum

18. Feladatarányos finanszírozás Köszönjük a figyelmüket! Kollmann Veronika és Hadnagy Zsolt G.A.L és Társa Ügyvédi Iroda