Lakossági felkészítés, riasztás: egy EU kutatás eredményei. Szerző: Dr. Papp Antal MAGYARORSZÁG

1. Lakossági felkészítés, riasztás: egy EU kutatás eredményei. Szerző: Dr. Papp Antal MAGYARORSZÁG 2007

2. BEVEZETŐ A WCDR (ENSZ KATASZTRÓFACSÖKKENTÉSI VILÁGKONFERENCIA) során- amelyet 2005. január 18-22. között rendeztek Kobéban - elfogadták a 2005-2015. közötti időszakra vonatkozó általános cselekvési tervet. Kimondja: A világon egyre nagyobb igény jelentkezik a lakosság körében a veszély miatti lakossági riasztás azonnali megtörténtére, a hiteles, azonnali tájékoztatás megoldására. Ez utóbbi kijelentés szervesen illeszkedik az OKF filozófiájába.

3. Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (UNEP) hangsúlyozza, hogy • a műszaki eszközökkel elérhető kockázat-minimalizálás számos területen a lehetőségek határához érkezett, • a humán tényezőkben rejlő lehetőségek kihasználása pedig csak a kezdetén jár.

4. Tény: a tudatosan felkészített lakosság lényegesen kisebb veszteségeket szenved el, mint a tájékozatlan. Biztonsági szempontból a legnagyobb kockázati tényező az információtól elzárt, tájékozatlan lakosság. Ezzel szemben a veszély reális ismerete ösztönzőleg hat a veszélyhelyzet kezelésére közösségi alapon.

5. A tájékoztatás „két arcú” 1.) Technikai oldal 2.) Szociál-pszichológia oldal Ezt a két oldalt egységbe foglalva, párhuzamosan tárgyaljuk, vizsgáljuk.

6. Végül beszélni fogok a : * LFM /Lokális Felkészítő Modell/-ről * a javaslatokról,további elképzelésekről

7. A magyarországi tájékoztatás és felkészítés társadalmi keretei: • Törvényi szabályozás • Széleskörű lakossági tájékoztatás • Különböző módszerek • Önkormányzati vezetők felkészítése – védelmi bizottságok szerepe

8. Mindezen jogszabályok, eljárások kellő alapot nyújtanak DE hiányzik belőlük az EMBER / természetének ismerete, helyi sajátosságok figyelembe vétele/ → Befogadó ismerete → Ehhez igazítani a leghatékonyabb kommunikációs módszert Egy országos programtól ezt elvárni nem is lehet, ezért fontos  LFM /Lokális Felkészítő Modell/

9. Önkéntes felkészítők /kommunikátorok felkészítése/. Szerepük a lakosság felkészítésében meghatározó!

10. Az eredményes riasztáshoz hatékony kommunikációra van szükség. A jogszabályok általános keretet biztosítanak, de legtöbbször nem tudják megmondani, a HOGYAN-t /ehhez szükség van/ a.) általános emberi kommunikáció, b.) a helyi kulturális lélektani sajátosságok sajátosságok figyelembe vétele ismerete Tudnunk kell KIKET akarunk tájékoztatni, meggyőzni.

11. A HELYI TÁJÉKOZTATÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI A.) Átviteli út /összeköti a riasztó rendszer elemeit a központ és a végkészülékek között/ - Információt hordozó jelek továbbítása biztonságos legyen - tartalék csatorna - a már korábban kiépített rendszerekhez tudjon csatlakozni - gyors adatátviteli sebesség - folyamatos energia ellátás - rendelkezésre állása magas szintű legyen

12. B.) Üzembiztonság - forgalmi leterhelhetőség - rendelkezésre állás - rendszer felügyelet - adatbiztonság - riasztási és távközlési igények összhangja - fizikai sérülékenység, szabotázs védelem

13. C.) Műszaki megoldási lehetőségek Széles eszközpark áll rendelkezésünkre, amelyeket csoportosíthatjuk: - vezetékes /réz kábel, analóg, ISDN, IP hálózat, PSTN hálózat, optikai-üvegszálas rendszerek/ - vezeték nélküli /trönkölt rádiós rendszer, konvencionális, GSM, GPRS hálózat, mikrohullámú, közszolgálati TV, rádió/ Tapasztalataink alapján a vezetékes rendszerek sérülékenyebbek, „lefagyhatnak” túlterhelés esetén. TV nézettsége napszak függő, elektromos áram hiányában nem működik stb. Javaslatunk  Saját rádió rendszer, ezen belül a trönkölt megoldás nyújtja a legnagyobb biztonságot.

14. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Két szempontból vizsgáljuk: szociál-pszichológiai műszaki 1) A kérdés:hogyan lehetséges, hogy a lakosság ugyanazt az információt kapja, az egyének mégis más választ adnak? Folyamat: InfoÉszlelés, értelmezésEGYÉNPszichológiai / viselkedési jellemzők 2) Észlelés 3) Megértés /az egyén személyisége az üzenetet torzíthatja/ 4) Elfogadás /vagy elfogadja, vagy nem/ „Believability is influenced by many factors associated with the method and contens of the warning” 5) Interiorizáció /személyessé tétel/ 6) Döntés és válaszadás 7) További megerősítés kérése

15. Mindösszesen megállapítható, hogy a válság kommunikáció lényege, hogy  mindezen hatásokat figyelembe véve a célközönség (a lakosság) a válságstáb szándékai szerint cselekedjék

16. KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ-RIASZTÓ RENDSZEREI Az Európai Unióban a tagállamok nemzeti hatáskörében marad az erre való szabályozási lehetőség. Ez az alábbi problémákat okozza: >rendkívül heterogén az eszközpark > egymással nem kompatibilisek, sok esetben elavultak > fenntartásuk drága Jelenleg az alábbi rendszerek léteznek: A/ Országos Vezérlő Központ és elektronikus médiák Csehország, Luxemburg, Dánia, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria (tartományi riasztó központokkal kombinálva) B/ Regionális vezérlőközpontok Románia, Németország (katasztrófák esetében a riasztás tartományi feladat) C/ Elektronikus média használata Olaszország, Finnország, Norvégia, Észtország D/ Egyszerre több megoldást használ Nagy-Britania (rendkívül sokszínű, sok esetben átfedések) Összességében: tendencia a korai előre jelző központok és a nemzeti (régiós) riasztó központok összeillesztése, integrálása, az elektronikus sziréna rendszerek kiépítése. Kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a figyelemfelkeltő jelt szóbeli utasításnak kell követnie.

17. A SZÓBELI UTASÍTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Speciális, mert a kommunikáció célja nem csupán az információ átadása, hanem a magatartás azonnali és minél hatékonyabb befolyásolása irányul. Nincs idő a „Türelmes” meggyőzésre. Ugyanakkor a befogadó is speciális lelki és érzelmi állapotban van. Prevenciós felkészítés: - intézményei - kommunikátorok - kommunikátorok felkészítő foglalkozásai Kockázatcsökkentés három területe: 1) előrejelző rendszerek folyamatos fejlesztése 2) a célcsoport-lakosság magatartáskultúrájának veszélyhelyzeti fejlesztése 3) nemzetközi kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási rendszer fejlesztése

18. AZ EMBERI TERMÉSZETRE JELLEMZŐ ÁLTALÁNOS (KULTÚRÁTÓL FÜGGETLEN) PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTOK A kommunikáció eredményességét az emberi természetre általánosságban (a kultúrától függetlenül működő) jellemző tényezők is alakítják, amelyek figyelembe vétele hasonlóan fontos a kockázati kommunikáció hatékony kialakításában. »önként vállalt kockázat » „ellenőrzött” kockázat » kockázatot megéri-e vállalni? » a közösség valamennyi tagját egyenlően érinti-e? » a természeti kockázatokat könnyebben elfogadják, mint a civilizációst Üzenethiteles, ha: ► statisztikai alapon történik a megközelítés ► megbízható a forrás ► érzékletes hasonlatokkal operálunk hangsúlyozva a veszély semlegességét ► elsődlegesen a felnőttek érintettségét kell hangsúlyozni a gyerekekkel szemben

19. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI 1/Tájékoztatás jellemzői: • üzenet szóljon - veszélyeztetett területről - veszély jellegéről - veszély elleni védekezés feladatairól - veszély bekövetkezésének várható idejéről - az üzenet specifikusságáról - az üzenet konzisztenciájáról - a pontosságról • az üzenet stílusa -bizonyos (üzenet kibocsátói mennyire biztosak információikban) - világos (mindenki megértse) • csatornáinak jellemzői • gyakorisága • üzenet forrásának jellemzői

20. 2/ A befogadó jellemzői: • környezeti • társas • pszichológiai • fiziológiai Tehát a fent felsorolt jellemzők befolyásolják, hogy a kibocsátó által küldött üzenet mennyire pontosan ér célt a befogadónál. Sok faktor gyakorol hatást az üzenet hatékonyságára, ezért kell részletesen megismerni azokat és hatásukat.

21. A TÁJÉKOZTATÁS LOKALITÁSÁRA JELLEMZŐ TÁRSADALOMPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS A kultúra ebben a felfogásban a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben tanult, nem a gének által meghatározott (pl. kisebbségek eltérő kulturális szabályainak figyelembe vétele) Kommunikátor legyen tisztában: • a befogadók kulturális összetételével • a helyi mikrokultúrák verbális és nonverbális sajátosságaival • Ezért a kommunikátornak nyíltnak, rugalmasnak kell lennie, kellő toleranciával és empátiával kell rendelkeznie.

22. Az összes eddigi elméleti felvezetés lényege, hogy csakis akkor foghatunk hozzá a lakosság veszélyhelyzeti felkészítéséhez, ha előtte empirikus vizsgálat során meggyőződtünk a kommunikátorok illetve a befogadók (lakosság) jellemzőiről. Ezen tevékenységre végeztünk kérdőíves vizsgálatot Dunaföldváron valamint Hollóházán. 1/ A kérdőív megszerkesztése előtt: - előzetes helyszíni bejárás - célzott interjúk (önkormányzati stb. vezetőkkel, veszélyeztetett lakossággal) - csoportos beszélgetés - moderátorok alkalmazása 2/ Kérdőív kitöltése, feldolgozása 3/ Kommunikátorok kommunikációs tréningje

23. KÍSÉRLET CÉLJA Melyek azon legegyszerűbb, leggyakorlatiasabb módszerek, amelyekkel a helyi önkéntes segítőkre (kommunikátorokra) támaszkodva, szakmai iránymutatás, segítség alapján a veszélyhelyzeti kommunikációs folyamatokat a megfelelő irányba tudjuk terelni. Kommunikátori felkészítés módszerei: • hagyományos (előadások, konzultációk, multimédia stb.) • csoportos tréning (a kérdőív által feltárt helyi kultúra tipikus attitűdjeinek ismeretében) A kontrol csoporttal történő kérdőíves felvétel célja: - az átlagos -és esetleges a felkészítő tanfolyam módszereinek és tematikájának finomítása érdekében szórásban megjelenő különbségek elemzése

25. A KIÉRTÉKELT STATISZTIKAI ADATOKBÓL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK A TRÉNING GYAKORLATI MEGTERVEZÉSE SZÁMÁRA Ahány hely, annyi kulturális és lokális közönség ad különböző eredményeket. Ezen specifikus eredményeket csakis Dunaföldvárra vonatkoztatva használhatjuk ezen tanulmányban, de a módszer általánosítható, amelyet a LFM-ben leírunk. Az így kiértékelt adatokból meg lehet határozni a felkészítő tréning jellemzőit (időtartam, résztvevők száma, helyszíne, technikai eszközök stb.), formáit. Végül a tréning levezetése, kiértékelése (szakmai és közösségi szempontokból egyaránt)

26. ÖSSZEGZETT TAPASZTALATOK Megállapítható, hogy a hatékony megelőzés • csak jól felkészített kommunikátorok, aktívan bevont lakosság és helyi vezetés segítségével lehetséges. • a probléma felvetést, annak modellált megoldási gyakorlását szakemberekre (általában külsős) kell bízni • a nyilvánosság tájékoztatásának „buktatóira” a tréningen külön ki kell térni • a gyakorlatban is követni kell azt a tervet, hogy az információ akkor lesz hiteles és szakmailag is védhető, ha mind a laikusok, mind a szakemberek hasonló attitűddel fogadják • ha olyan téves érzetett keltünk a befogadókban, hogy bizonyos információkat elhallgattunk előlük, akkor bizonytalanságot, bizalmatlanságot keltünk • az empatikus magatartás, a „közös sors” dekralálása fokozza a bizalmat • a kommunikációt kiegészítő vagy módosító elemekre (nonverbális- és metakommunikáció) fokozottabb figyelmet kell fordítani

27. A HELYI RIASZTÁS-VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS JAVASOLT MŰSZAKI RENDSZERE (INFRASTRUKTÚRÁJA) I. • Központi funkciók: • tájékoztatás vagy riasztás (egy végződésre, több végződésre, egy településre, több településre, tetszőleges körzetre és zónákra) • végződésben előre tárolt szignálok kiadása = katasztrófa riadó = csökkentett hanghatású próba = riadó elmúlt • központokból indítva előre tárolt szöveg kiadása: = pl. figyelem próba, = és bármi más lehet • központokról élőbeszéd lesugárzása = az adott helyzetnek megfelelő információ • Lokális funkciók: • bármelyik végződésről riasztás vagy értesítés kiadása • Alközpont funkció: • biztosítja a térség megosztott riasztását, tájékoztatását

28. A HELYI RIASZTÁS-VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS JAVASOLT MŰSZAKI RENDSZERE (INFRASTRUKTÚRÁJA) II. Műszaki képesség • végződések központi felügyelete • minden indításról visszajelzés és naplózás • csendes teszt funkció • rugalmas bővíthetőség (végződés, központok, településen belüli végződések, kisbíró konzolok) • végződésbe integrálható egyéb funkció (érzékelő detektorok) • távfelügyelet (rádiós ellátottságon kívül, modemes kapcsolattal)

29. TRÖNKÖLT RENDSZEREK A trönkölés alapja: összevonják az erőforrásokat is, a felhasználókat is egy közös rendszerben úgy, hogy központi irányítás mellett minden felhasználó hozzáfér minden erőforráshoz dinamikusan, igény alapján. A trönkölés elemei: A trönkölés felhasználói szolgáltatásai: • Átjátszók • beszéd átvitel • - adat átvitel • Központi vezérlő • - erőforrás-gazdálkodás • - felhasználói és infrastruktúra adatbázis • - nem trönkölt rendszerek felé interfész • Végkészülékek • - a kommunikáció eszköze felhasználói oldalon • Szervezőcsatorna • - vezérlő és készülékek közti kommunikáció • Konzolok • - diszpécseri pult • - havária beavatkozó terminálok • - egy nyomógombos azonnali kommunikáció • - rugalmas csoportképzés • - jelzéshagyás, priváthívás, telefonhívás lehetőségek • - külső és belső belehallgatás elleni védelem • - kizárólagosság érzése • - elvesztett készülékek kitiltása • - foglaltságok kezelése

30. A KONVENCIONÁLIS ÁTJÁTSZÓK HÁTRÁNYAI • viszonylag kicsi kapacitás, torlódás • osztott felhasználók várnak egymásra • osztott felhasználók kényszerűen hallgatják egymást • könnyen hallgatható és/vagy zavarható • gazdaságtalan felhasználás A helyi riasztó-tájékoztató rendszerek kialakítása során a trönkölt rendszerrel megvalósulhat továbbá: • Szirénák és más riasztó eszközök távkezelése • Lehetőségek: - fénytechnika kezelése(például földcsuszamlással veszélyeztetett autóutak, autópályák, egyéb fontos forgalmi csomópontok jelzőlámpáinak vezérlésére is, önállóan vagy a sziréna hangjelzésével együtt, piktogramok megjelenítése, stb.) -meteorológiai adatok átvitele -gamma dózis mérés (nukleáris) -levegő szennyezettség mérés (veszélyes üzemek) -objektum-felügyeleti információk

31. A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ-RIASZTÓ RENDSZER TERVEZÉSI KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI • Nagyteljesítményű elektronikus szirénák és tájékoztató rendszerek • Akusztikai követelmények: • A területakusztika helyzete • A hangsugárzók kiválasztásának szempontjai • Hangsugárzó illetve hangsugárzó rendszer javasolt fontosabb jellemzői • A hallhatóság, beszédérthetőség meghatározása • Elektronikus egységekre vonatkozó követelmények között a helyi állomás elektronikus egységeinek több feladatnak kell megfelelni • Tervezéssel szembeni követelmények • Kivitelezés

32. A LOKÁLIS FELKÉSZÍTŐ MODELL (LFM) Elméleti tevékenység modell, helyi adottságokhoz adoptálva. Alapvetően a fenyegetett helyi közösség öntevékenységére épít. • A telepítés szakszerűségéért a katasztrófaközpont felel, a telepítés sikeréért pedig az illetékes önkormányzat és az átadó szakembercsoport együttesen. • A veszélyeztetett terület / objektum önkormányzata (vezető menedzsmentje) megállapodást köt a katasztrófaszervezet erre felhatalmazott egységével a telepítésre. • A veszélyeztetett terület behatárolásra kerül. • - a kommunikáció-lélektani egység (=KLE) elvégzi a lakosokra vonatkozó elemzéseket • - a tájékoztatás-műszaki egység (=TME) felméri a műszaki lehetőségeket. • A KLE nyílt napot rendez. • Attitűd kérdőívek kitöltése • Önkéntes segítők kiválasztása és képzése • A KLE az önkéntesekkel közösen kidolgozza a legfontosabb közleményeket, ú.m. • - a veszélytudatosítás információi • - az egyéni és családi védekezés lehetőségei • - a veszélyfigyelmeztetés és a riasztás jelei • - a felkészülési, illetve a veszélyhelyzet bekövetkezése időszakának információtára (katasztrófavédelem, orvos, közlekedés) • A KLE „éles” gyakorlatot bonyolít le. • A KLE levonul, a továbbiakban a kapcsolódó feladatokat a helyi tájékoztatók végzik. • A földcsuszamlás veszélyhelyzeti tervének kidolgozása • - megelőző felkészülés • - bekövetkezése esetén érvényes kommunikációs terv • - veszélyelhárítás hosszútávú terve • - kontroll • Az LFM PR-ja • A védekezés módszerei, technikája és a tájékoztatási módok fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése.

33. AJÁNLÁSOK, JAVASLATOK a lakosság-tájékoztatás pszichológiai, szociálpszichológiai oldala vonatkozásában • A lakossági tájékoztatás személyesebb, interaktívabb módszereinek alkalmazása. • A tájékoztatók megfelelő magatartás-lélektani és szociológiai ismereteket sajátítsanak el. • Szükséges felmérni, megismerni a helyi lakosságra jellemző magatartás-lélektani, szociálpszichológiai és kulturális pszichológiai jellemzőket. • A szociálpszichológiai jellemzők megismerésére és feltérképezésére leginkább az attitűd kérdőívek alkalmasak. • A tájékoztatást szervezők és végrehajtók sajátítsák el a megfelelő ismereteket és empatikus magatartást, a veszélyeztetett lakosság hatékony tájékoztatása érdekében. • A kommunikátorok felkészítésének oktatási módszere: tréning a lakossági tájékoztató-riasztó rendszer műszaki vonatkozásait érintően • Az akusztikai végpontokat alkalmassá kell tenni a vezérlő központ által (műholdról sugárzott) riasztási jelek fogadására és a helyi rendszerhez történő illesztésére. • Az EU és a csatlakozott egyéb térségek országai részére egységesíteni kell a riasztási elveket, ezek alapján ki kell dolgozni a hang és fénytechnikai jelzésrendszereket, a szabványokat. • Folytatni kell az akusztikai felméréseket. Vizsgálni kell az eltérő települési adottságok miatt kialakuló, a környezeti, és az épületekben, járművekben keletkező háttérzajt, a sugárzott riasztási jelek, közlemények akusztikai teljesítménye közötti viszony jobb hatásfoka érdekében. • A földcsuszamlás-veszélyes térségeken áthaladó útvonalakon (közút, vasút, folyó és álló vízi) közlekedők riasztása érdekében a riasztás szinkronizálásának megvalósítása fénytechnikai eszközökkel.

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!