SNI -s (BTM) és HH-s gyermekek együttnevelése

1. SNI -s (BTM) és HH-s gyermekek együttnevelése Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

2. Ki a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló? (Ktv. 121. § 14.) • az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, • aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak • halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezte, • az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek A gyógypedagógus szemszögéből valamennyi SNI-s –BTM-es érintett bizonyos mértékig Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

3. A HH-s és HHH-s tanulók deficitje • tudása szegényesebb az átlagnál • nem birtokol olyan készségeket, képességeket, amilyeneket a jobb helyzetben lévők. • ingerszegény környezetben nő fel. • korlátozott nyelvi kóddal rendelkezik. • családi körülményei rendezetlenek • Külön fejlesztési tervet nem kell készíteni!!!!!!!! Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

4. Tehát • a Közoktatási törvény a szegény, iskolázatlan szülők gyermekeit tekinti halmozottan hátrányos helyzetűnek, és ehhez a státushoz rendeli az esélyteremtő intézkedéseket • A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés megvalósítása heterogén tanulóközösségben, az eredeti csoporton belül zajlik, vagyis a rendelet nem korrepetálásban és felzárkóztatásban, hanem az egyéni különbségekre érzékeny, differenciáló pedagógiában gondolkodik. • Az integrációs felkészítést a képesség-kibontakoztató felkészítéshez képest háromszoros normatívával finanszírozza, ám ebben az esetben a létszámarányok tekintetében szigorú feltételeket ír elő. Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

5. Sajátos nevelési igény • 121.§ 29. „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, ( SNI „A”) b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” (SNI „B”) Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

6. Sajátos nevelési igény • 1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról • 121.§ 28.) sorolja fel az SNI neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket • III. Melléklet 3. pontja rögzíti, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az osztály, csoport létszámának a számításánál kettő főnek számít-de nem jár normatív támogatás többségi pedagógiai eszközökkel kezelendő társulhat - szükség esetén - pszichés gondozás! Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

7. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM) Szakvéleményt Pedagógiai Szakszolgálat vagy NevelésiTanácsadó adja Jellemzői • beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzd (különböző tantárgyakból), magatartászavar (pl. hyperaktivitás)  • kóreredete nehezen tisztázható, • a korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, vagy súlyos környezeti ártalom • részterületeken iskolai eredménytelenség, enyhe maradványtünetek • szociokultúrális környezeti hatásokra vezethető vissza Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

8. Sajátos nevelési igény-BTM • Ellátása: integrált oktatás, nevelés  fejlesztő foglalkoztatás Nev.Tan szakértői véleménye alapján az iskola egyéni foglalkozás keretében,  felzárkóztatás egyéni fejlesztési terv alapján • Felelős: az intézmény vezetője • Ellenőrzi: a nevelési tanácsadó BTM tanulók tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól 1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról30.§ (9) • kötelező felülvizsgálat: nevelési tanácsadónál Kontrollvizsgálatok a Közoktatási Törvény által meghatározott időközönként történnek Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

9. Az integrált nevelés-oktatás típusai és szintjei • Spontán/rideg integráció-gyógypedagógus nem segíti a munkát • Helyi (lokális) integrálás-sérült és ép intellektusú gyermek között nincs kapcsolat • Szociális inklúzió ebédelés, közös sporttevékenység, táborozás • Részleges integrált nevelés-oktatás-készségtárgyak oktatása együtt • Funkcionális/teljes integrálásfeltétele - két pedagógusos modell- többségi pedagógus-gyógypedagógus, az együttnevelés igazi célja • Fordított inklúzió Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

10. Integráció megvalósulásának két szintje • a fogadás egyszerű fogadás esetében általában anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki” hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. A pedagógus saját stílusán nem változtat. • a befogadás vagy inklúzió alapvetően más pedagógus szemlélet egyéni differenciálás egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, ill. minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. az iskola nevelőtestületének kell felvállalni és befogadni a speciális megsegítésre szoruló fogyatékos gyermeket. Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

11. A vizsgálatokról, felülvizsgálatokról • első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, • azt követően 12 éves korig kétévente • azt követően 3 évente • bármikor szülői, vagy iskolai kérésre • esedékességi idejük a szakvéleményben feltüntetett. A szakértői vélemény jogot biztosít a rászoruló gyermeknek a rehabilitációhoz, az őt ellátó intézménynek pedig az emelt állami normatíva megigényléséhez. Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

12. SNI „A” • Szakértői Bizottság állapítja meg • Organikus okra visszavezethető • Habilitáció, rehabilitáció 52. § (6) bekezdés b) • Gyógypedagógus kompetenciája a fejlesztés irányítása • Egyéni fejlesztési terv alapján történik • Finanszírozás normatív támogatás 1+0,8 %/fő TANAK, 1+1,6 %/fő ért. fogy. • A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a megvalósításért. • Ellenőrzési jog: hivatalok Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

13. SNI „B” • Szakértői Bizottság állapítja meg • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza • 2008. szeptember 1-jétől fejlesztő foglalkoztatásra jogosult Kt. 30.§ (7) bekezdés értelmében • A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a Kt. 52. § (6) bek. b) pontban meghatározott időkeretben a megvalósításért (Kt. 35. § (4) bekezdés) • Finanszírozás érvényben lévő költségvetés szerint • Ellenőriz: nevelési tanácsadó + hivatalok Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

14. SNI „B” • Az SNI „B” tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásait, azok tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26/B. §-a szabályozza • Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztésiterv alapján történik, dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap a külív nyomtatványszáma:Tü. 356. r.sz. a belív nyomtatványszáma: Tü. 357. r.sz. Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

15. Kompetenciák • SNI „A” gyógypedagógus • SNI „A” és SNI „B” közös csoport szervezése esetén a fejlesztést csak gyógypedagógus láthatja el, tekintettel arra, hogy a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megtartására a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján gyógypedagógus jogosult. • Az SNI-”B” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett pszichológus, fejlesztő pedagógus is megbízható. Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

16. Egyéni fejlesztési terv • Az egyéni fejlesztési terv az intézmény által felvállalt fejlesztés biztosításának ütemterve, mely személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra. • Kidolgozása során figyelembe kell venni a szakvéleményt -saját megfigyeléseket (tanórai munka, szabadidős tev.) -a gyermekkel korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait (pl: óvónő, logopédus, tanító stb.) -a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat (pl: anamnezis adatait, tanulási szokások, családi történések stb.) Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

17. A fejlesztés tervezése • Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatmunka. Kiindulópontként három hónap időtartamra tervezése optimális. A fejlesztés folyamatában a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével a tervezés folyamata módosulhat, az egyéni igényekhez igazodik. Szükség esetén rövidebb, illetve hosszabb tervezési egységet választhatunk. • A fejlesztési folyamat tervezésekor figyelembe vesszük, hogy az érzékelés-észlelés, mozgás, beszéd és gondolkodás egymástól elválaszthatatlanul működő folyamatok • www.fejlesztok.hu honlap segítséget nyújt Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

18. A fejlesztés tervezése • ismerni kell a BNO-kódokat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen terápiát kell alkalmaznia (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása). • A Szakértői Bizottság szakvéleményén fel vannak sorolva azok a részképesség-területek,amelyek fejlesztésre várnak és a BNO-kód is! • legsúlyosabb a tanulásban akadályozottság(BNO: F 70) és az értelmi akadályozottság (BNO 71, BNO 72). Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

19. A pszichés fejlődés zavara, általános és specifikus tanulási zavarok (részképességzavarok) • Olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1 (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia) • Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2 (grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia) • Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3 (olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása) • Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9 (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége) Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

20. A pszichés fejlődés zavara, általános és specifikus tanulási zavarok (részképességzavarok) • Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83 (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara) • Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9 • Motoros diszfázia BNO: F.80.1 • Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai BNO: F.90.0, F.90.1 szociális készségek éretlensége, zavart viselkedés, impulzivitás Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

21. „Mindeható Úristen…….. Önts belém tiszteletet és szeretetet a rám bízott ifjúság iránt, munkakedvet, kitartást, lelkesedést és önfeláldozást, hogy a magyar jövendőnek méltó munkása legyek.” (Sík Sándor) Nevelő imája Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli

22. További hasznos tanácskozást és szép napot kívánok! Dr. Magas Lászlóné, MPI Győr-Darnózseli