Civil szervezetek gazdálkodási és adózási szabályai 2012

1. Civil szervezetek gazdálkodási és adózási szabályai 2012

2. Gazdálkodást érintő, megszűnő jogszabályok • a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CVLI. törvény, • a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) kormányrendelet, • Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII.23.) kormányrendelet, • 237/2003. (XII.17.) korm.rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetéi kötelezettségeinek sajátosságairól, • A 330/2008. (XII.17.) korm.rendelet, szintén az egyéb szervezetek sajátos beszámolási kötelezettségeiről szóló 224/2000. (XII.19) korm.rendelet módosításáról

3. Gazdálkodást érintő új jogszabályok • 2011.évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működési támogatásáról (Ectv.). • 342/2011. (XII.29.) korm.rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó korm.rendelet módosításáról, • 350/2011. (XII.30.) korm.rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről.

4. Gazdálkodásra vonatkozó, 2012. év előtt alkotott jogszabályok • 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) • A számvitelről szóló 2000. évi C. Törvény • 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) • 224/2000. (XII.19.) korm.rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól • 2006.évi V. törvény VIII.fejezete a végelszámolásról

5. Gazdálkodásra vonatkozó, 2012. év előtt alkotott jogszabályok • 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Helyi adó) • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) • 1996. CXXVI. Törvény az Szja meghatározott részének felhasználásáról (Szja 1%) • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao.tv) • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj) • 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet a szociális hozzájárulási adóról (Szoc.ho) • 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról (Szh) • 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, …… továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról (Öszt.fogl) • 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (önkéntes tv.) • 2007. évi CXXVII. törvény az Általános forgalmi adóról (Áfa tv.)

6. Az új szabályozás célja, ismérvei • Keret jellegű szabály megalkotása • Definíciók megfogalmazása • Nyilvántartásba vételre, működésre, gazdálkodásra, megszűnésre vonatkozó előírások átfogó szabályozása • Közhasznúság fogalmának, feltételeinek új szabályozása • Könyvvezetés, beszámolás, letétbe helyezés szabályainak módosítása • Átláthatóság és könnyebb alkalmazhatóság biztosítása

7. Ectv. gazdálkodást érintő rendelkezései 2012. január 1-től lépett hatályba az Ectv.: • fogalmak újra definiálása (2.§) • a civil szervezetek a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) hatálya alá kerültek (9-10.§) • a civil szervezetek fizetésképtelenségének definiálása (10.§) • civil szervezetek gazdálkodásának általános szabályai (17-26.§) • civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolásának szabályai (17-26.§) • közhasznú jogállás, nyilvántartás szabályozása (31-50.§)

8. Gazdálkodást érintő fogalmak adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás; adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre; befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;

9. Gazdálkodást érintő fogalmak cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás; elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele; gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek; gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

10. Gazdálkodást érintő fogalmak tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére; törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal;

11. Gazdálkodást érintő fogalmak induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon; közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

12. Civil szervezet gazdálkodásának általános szabályai • vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, • gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti, • tartozásaiért saját vagyonával felel, • alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel, • olyan módón vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

13. Civil szervezet gazdálkodásának különös szabályai A közhasznú minősítést megszerzett szervezetek működésére a civil törvény további előírásokat, korlátozásokat tartalmaz: • a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania, • a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti,

14. Civil szervezet gazdálkodásának különös szabályai • A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. A pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat), • színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat, • váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, • gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

15. Civil szervezet gazdálkodásának különös szabályai • a befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie (FB jóváhagyásával), • a szervezettől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.

16. Adománygyűjtés • civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, • a civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, • a civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető, • a civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

17. Adománygyűjtés Részletes szabályozás a 350/2011. Korm.rendelet alapján történik: • Az adományozás önkéntes. Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. • Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően (érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek, a Korm.rendeletben meghatározott módon be kell számolnia az adományok felhasználásáról). Nem minősül adománynak • a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett munka, • a köznevelésről szóló törvény alapján végzett közösségi szolgálat, • az egészségügyről szóló törvény alapján adományozott szerv, szövet.

18. Adománygyűjtés Az adományozott adományszervezőt, illetve adománygyűjtőt meghatalmazhat adománygyűjtő tevékenység folytatásával. Az adománygyűjtő a személyazonossága egyidejű igazolása mellett az alábbiakkal igazolja jogosultságát: • a civil szervezet által az adománygyűjtőnek adott meghatalmazás, • a civil szervezet adatait tartalmazó, törvényszéki nyilvántartásból származó, hiteles kivonat, illetve elektronikus kivonat vagy annak másolata.

19. Adománygyűjtés Adománygyűjtés helye • Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető. • Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. A gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehető ki. A gyűjtőládán fel van tüntetve az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége. • A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselője jelen van. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.

20. Adománygyűjtés • Az adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható. • Biztosítani szükséges, hogy az adományozott szervezet és az adományszervező azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, valamint telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni.

21. Adózási tudnivalók (sajátos szabályok) A civil (egyéb) szervezetet: • a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, • vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, • helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, • illetékkedvezmény, • vámkedvezmény, • egyéb – jogszabályi kedvezmény – illeti meg.

22. Adózási tudnivalók (sajátos szabályok) Abban az esetben, ha köztartozása áll fenn, akkor a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

23. Társasági adó A civil szervezetek a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Az Ectv. rögzíti, hogy vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de célja megvalósítása érdekében folytathat vállalkozási tevékenységet a rendelkezésére álló jogszabályi keretek között.

24. Társasági adó alanyiság A Tao.tv szabályai szerint a következő nonprofit szervezetek a társasági adó alanyai: • a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), • a vízitársulat, • az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház (a szervezeti egységeket is), • a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, • a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, • európai területi együttműködési csoportosulás.

25. Adómentesség - adókedvezmény A közhasznú szervezet a létesítő okiratában meghatározott • cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, • vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény illeti meg. Cél szerinti tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja.

26. Civil szervezetek adóalapja • A civil szervezet adóalapja: a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott növelő, illetve csökkentő tételekkel. • Az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenységhez kizárólag vagy közvetve felmerülő, tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető tételeket teljes egészében, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó értékekből a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értékét kell figyelembe venni.

27. Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye • a korábbi jogszabály szerint társasági adó fizetése alól mentesül a közhasznú szervezet, amennyiben vállalkozási tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az összbevétele 10%-át, kiemelten közhasznúak esetén a 15%-át. Ezt a Tao.tv módosítása (mivel eltörölte a kiemelten közhasznú kategóriát) minden közhasznú szervezetre 15%-ra emelte; • az ilyen tevékenységből származó bevétel még átmenetileg sem lehet 60%-nál nagyobb; ha ezt a szervezet megsérti, az ügyészség kezdeményezi a felszámolását (és valamilyen gazdasági társasággá alakítását)

28. Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye Növelni kell az adózás előtti eredményt a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás • teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, • a közhasznú szervezet vállalkozási és összes tevékenységének arányával számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

29. Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye A közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek – kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet –, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabály előírása szerint és a Tao. törvény 6. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát (adómentes értékhatár).

30. Támogató kedvezménye a társasági adóban Adomány, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás Adomány fogalma: - a közhasznú tevékenység, azaz a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, valamint - a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá - a közérdekű kötelezettségvállalás céljára: - az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, -  térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

31. Támogató kedvezménye a társasági adóban Nyilatkozat, mint az elismert költség feltétele: Növeli az adózás előtti eredményt (3. sz. mell. „A” fejezet 13. pont) nyilatkozat. Nem növeli az adózás előtti eredményt (3. sz. mell. „B” fejezet 15. pont) igazolás.

32. Adomány-igazolás A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. törvény rögzíti. Az igazolásnak tartalmaznia kell: -         mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát, -         az adomány összegét, -         a támogatott célt. Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.

33. Támogató kedvezménye a társasági adóban Ha a támogatást közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet nyújtja egy másik szervezetnek, vagy akár társaságnak, nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a támogatás nélkül számítva negatív lesz-e, nincs növelő tétel, de adománynál feltétel az igazolás.

34. Támogató kedvezménye a társasági adóban Átadó kedvezménye Csökkenti az adózás előtti eredményt: - az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, ingyenes szolgáltatás bekerülési értékének - 50%-a kiemelkedően közhasznú szervezet és a Magyar Kármentő Alap támogatása esetén, - 20%-a tartós adományozási szerződés esetén de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

35. Támogató kedvezménye a társasági adóban A Bethlen Gábor Alapnak (2010. évi CLXXXII. törvény) adott támogatás (a Szülőföld Alap jogutódja) a kiemelkedően közhasznú szervezettel azonosan kezelendő. Tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal ellenszolgáltatás nélkül adja.

36. Reprezentáció, üzleti ajándék Változatlan marad a nonprofit szervezetek értékhatárhoz kötött mentesítése. Nem terheli adófizetési kötelezettség az alapítványokat, társadalmi szervezeteket, egyházakat az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25%-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át.

37. Személyi jövedelemadó A nonprofit szervezetek az Szja tv. alkalmazása során kifizetőnek, illetve munkáltatónak minősülnek. Ennek megfelelően terhelik mindazok az adókötelezettségek, amelyek bármely más kifizetőt, vagy munkáltatót ilyen minőségükben terhelnek. A levont Szja előlegekről, járulékokról, foglalkoztatói közterhekről szintén a 1208-as nyomtatványon szolgáltatnak adatot az állami adóhatóság részére.

38. SZJA – adómentes jogcímek 2012. évben is adómentes a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, • amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, • kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, • a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, • a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak.

39. SZJA – adómentes jogcímek A civil szervezet létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek • nem pénzben adott juttatás értéke, • pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, • a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj; • a jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak;

40. SZJA – adómentes jogcímek Nem adómentes az a kifizetés (juttatás) • amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -, • amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt • az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, • termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, • jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg;

41. SZJA – nem pénzben nyújtott adómentes juttatások • összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea; • az egyesülettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír; • a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, • helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű, ajándék;

42. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó alanya az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység: üzletszerű, tartós, rendszeres tevékenység, amelynek célja ellenérték elérése. A civil szervezet tevékenységét mindig minősíteni kell az általános forgalmi adó általános előírásainak figyelembe vételével.

43. ÁFA – adómentes tevékenységek Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel többek között: A közszolgáltató által nyújtott: • humán-egészségügyi ellátás, • szociális ellátás, ifjúságvédelem, • óvodai, diákotthoni, kollégiumi és bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezés kivételével, • magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás, • az oktatói, tanári tevékenység, • a nonprofit szervezet tagjainak teljesített szolgáltatása (tagdíj).

44. ÁFA Közszolgáltató: • a társadalmi szervezet az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett intézmény az alapszabályban megjelölt tevékenysége tekintetében; • az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett intézmény az alapszabályban megjelölt tevékenysége tekintetében; • a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében; • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében;

45. ÁFA A civil szervezet és élhet az Áfa tv. által biztosított alanyi adómentesség alkalmazásának feltételeivel, ha a gazdasági tevékenysége várható, illetőleg tényleges árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Alanyi mentességet a tevékenység megkezdésekor, vagy a folyó naptári év végén lehet választani. Ebben az esetben az adóalany hasonlóan a közérdekű tevékenységhez, áfa levonási jogával nem élhet.

46. ÁFA alanyiság • Amennyiben nem választja, vagy nem választhatja az alanyi adómentes státuszt a nonprofit szervezet, akkor általános forgalmi adót kell felszámítson. • Az adófelszámítási kötelezettség lehetővé teszi, hogy az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó, beérkező számlákban szereplő áfát levonásba lehessen helyezni. • Az előzetes áfa arányosítására van szükség, ha az nem rendelhető egyértelműen adóköteles, vagy adómentes tevékenységéhez.

47. ÁFA Közcélú adomány, közcélú adományozás: • a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott termék, szolgáltatás, • ha annak felhasználása a törvényben nevesített közhasznú tevékenység vagy a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat érdekében történik. A közcélú adomány és a közcélú adományozás nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így áfa mentes.

48. Áfa Kiemelt feltétel, hogy az adomány valóban a törvényben részletezett célokat szolgálja, hogy az adomány ne jelentsen az adományozónak, illetve a vele a törvényben meghatározott kapcsolatban állóknak vagyoni előnyt, továbbá, hogy az adományozó rendelkezzen a törvényben meghatározott igazolással a megadományozottól.

49. Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik a fizetési kötelezettségről. • A törvény konkrétan definiálja a hozzájárulási kötelezettség alanyait, az alanyi körben nem szereplő szervezeteket e kötelezettség nem terheli. • Nem alanyai a hozzájárulási kötelezettségnek pl. az alapítványok, közalapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak, az önkéntes biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, a költségvetési szervek.

50. Szakképzési hozzájárulás • A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a tárgyévi árbevételéből a kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenység arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség számításához. • Mértéke a szoc.ho alap 1,5 százaléka. • A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig. • Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, amelyet csökkenteni lehet a törvényben meghatározott ún. csökkentő tétellel.