Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem

1. Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Készítette: László Tamás - társadalmi tanulmányok szak (I. évf.)

2. Bibó István – a szerző • Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10. • Magyar jogász, politikus, szociológus • A harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere

3. Történeti háttér • A német megszállás alatt letartóztatták, majd bujkálni kényszerült • Részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében • Az ’56-os forradalomban való részvételéért életfogytiglani börtönre ítélték • A tanulmányt 1948-ban írta

4. Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [közfelfogás szerint]: idegen uralom idegen beolvadás idegen hatás Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [Bibó szerint ezek is]: történelmi okok (Verbőczy Hármaskönyve, mohácsi vész, ’48-49-es szabadságharc elvesztése, Kiegyezés, Trianon) rossz politikai döntések Alkat és zsákutcák • Lassú politikai és társadalmi fejlődés • A félelem fontos tényezővé válik a döntéshozásban • Hamis valóságképpel rendelkező elitek és népbutítás

5. A Kiegyezés • ’67 nem ’48 folytatása • A magyar szellem megroppanásának időszaka • 3 cél: • független és szabad ország • alkotmányos monarchia • történeti határok

6. A Kiegyezés „eredménye” • Októberi diploma: „láthatatlan alapokmány” • Félelem mechanizmusa az értelem mechanizmusa helyett • Deák Ferenc behódolt a reakciónak • „… a politikában hazudni nem lehet.” • Felfelé követelőző, lefelé rangtartó polgárosodott köznemesség • Szűken és részlegesen asszimiláló társadalom • A nemzetiségek ellenségekké váltak

7. 1900-as évek • 1918-19-es forradalmak jó irányba indultak • Trianon sokkja igazolta a félelmeket • Horthy-korszak („ellenforradalom”): a Kiegyezés hibáinak folytatása, +: • magyar fajvédelem • sérelmi irredentizmus

8. Fordított kiválasztás • Kiegyezés: hazugság zsákutcája (a szerencsétlen politikai konstrukció beépült a közösség életébe) Realisták Jó szándékú magyarok Lényeglátók (Közülük kerül ki a vezető réteg - Realizmusuk hamis valóságképen alapul, elfogadják az uralkodó hazugságokat) (Nem közülük kerül ki a vezető réteg, de ők az igazabb magyarok – ugyanakkor ők se „igazibb” magyarok)

9. Közösségi alkatot kialakítják: egyéni alkatok összegződése térbeli és időbeli környezet, események az adott válaszok Az ép alkatnak jó a reagáló képessége: valóság felismerése helyes feladatválasztás végrehajtás Alkat és reagáló képesség • Az alkat meghatározza, hogy mik lehetünk, de nem, hogy mivé leszünk.

10. Kritika • A rendkívüli lényeglátás ellenére Bibó is beleviszi a tanulmányba saját személyes beállítódását: • elbagatellizálja az 1918-19-es baloldali terrort, ugyanakkor eszményíti a célkitűzéseket • kikel a Horthy-korszak ellen (személyes sértettség, és indulatok is közrejátszhatnak ebben) • mindezekre magyarázatot ad, hogy a tanulmányt 1948-ban írta - akkor, amikor még nem ismerte föl kellő mértékben a szocializmus ideológiájának gyengeségeit

11. A feldolgozott tanulmány: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Elérhető: http://mek.niif.hu/02000/02043/html/350.html (2010. december 16.)

12. Köszönöm a figyelmet!