Kondákor Annamária (Piarista Általános Iskola 6.b): A kanizsai végvár

1. Kondákor Annamária (Piarista Általános Iskola 6.b): A kanizsai végvár • Tankönyvem • A magyar végvár • A török vár Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára Budapest: Korona Kiadó, 2004. Életképek a királyi Magyarországról. Végvári élet című részéhez (41. lecke)

2. Tankönyvem:

3. 1469-től Mátyás királyé, várnagya Magyar Balázs 1566-ban a török megtámadja Kanizsa várát, de Both Gáspárnak sikerül megvédenie a várat. 1567 a török megtámadja Kanizsa környékén lévő erődöket 1567-től Thury Györgyöt kinevezik várkapitánynak 1568 tavaszán Kanizsa királyi végvár lesz Kanizsa vára, mint magyar végvár Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987

4. A „Kanizsai főkapitányság” aBalaton és Dráva közt, a török támadás feltartóztatása érdekében létrehozott védelmi vonal kanizsai székhelyű parancsnoksága. E szerepet Kanizsa vára Szigetvár 1566-os törökök általi elfoglalásától a vár 1600. október 22-i elestéig töltötte be. A főkapitányság megalakulásakor Kanizsa vára még a Nádasdy család birtokában volt, csak 1568 tavaszán került csere útján a király tulajdonába. 1568 és 1587–90 között korszerű, ötszögletű, jelentős fegyveres erő befogadására alkalmas erőddé építették át. A főkapitányság élén 1577-ig magyar tisztek, Tahy Ferenc, Thúry György, Alapy Gáspár, Zrínyi György, Bornemissza János álltak. 1577 és 1600 között Zrínyi György kivételével németek, így Khielmann,Braun, Haym és Paradeiser irányították a főkapitányságot, melynek hatásköre kiterjedt a térség váraira is. Kanizsa vára, mint a Kanizsai főkapitányság székhelye1566-1600 Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

5. 1578 előtt a végvárak első vonala a Marcali háton, a Kéthely, Szőcsény, Csákány vonalon volt. Ám e vonal déli fele, a Babócsa – Berzence – Segesd háromszög mentén néhány esztendőt kivéve török kézen volt. E mögött a második vonal Zalavár–Kiskomár–Mórichely között húzódott. Ezeket a várakat 1578-ban zömmel feladták, és a Kanizsa völgyre támaszkodó új védelmi vonalat építettek ki. A kanizsai főkapitánysághoz tartoztak Zalacsányig a Zala völgyi várak, sőt a Kanizsai völgyben lévők egészen Kemendig. A főkapitányság várainak száma folyton változott, 1578-ban 26 vár tartozott ide. Kanizsa vára, mint a Kanizsai Főkapitányság székhelye1566-1600 Forrás: Kanizsai enciklopédia.Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

6. A leghíresebb kanizsai várkapitány Thury György volt. 1567-től kanizsai főkapitány, egyben dunántúli vicekapitány. Kapitánysága alatt kerül Kanizsa vára csere révén királyi tulajdonba (királyi vár), és kezdődik meg a vár korszerű erődítménnyé építése. Kanizsai kapitánysága alatt számtalanszor verte vissza a török próbálkozásait. 1571-ben a törökök lépre csalták, és a túlerővel vívott küzdelemben elesett. Holttestét Kanizsán temették el. Vörös János szobra a Vár úton. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

7. 1600. október 20-án az Ibrahim nagyvezér vezette török sereg elfoglalja a várat. Kialakul a magyar végvári rendszerben a „Kanizsával szembeni főkapitányság” , mely 1600-tól Kanizsa várának visszaszerzéséig,1690-ig áll. Kanizsa vára, mint török végvár, s vele szemben a „Kanizsával szembeni főkapitányság” Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987

8. „1600. szeptember 7-től október 20-ig a török sereg Ibrahim nagyvezér vezetésével ostromolta a várat. A török sereg mindkét oldalról körülzárta a várat. Annak ellenére, hogy Kanizsa vára a környező mocsarak védelmében nagyon nehezen volt megközelíthető, kevés volt benne a tartós védelemhez szükséges hadianyag és élelem. ” Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987., Méri István: A kanizsai várásatás. Budapest: Műszaki K., 1988

9. „Szeptember 7-én megkezdődött az ostrom. A lőszer és élelem hiány már kétségbeejtő volt, amikor a sormási dombokon megjelent a felmentő sereg. Kisebb- nagyobb összecsapások után október 13-án anélkül, hogy utánpótlást jutattak volna a várba- az élelmiszerhiányra hivatkozva- megkezdték a visszavonulást és sorsára hagyták az ostromlókat. A kétségbeesetett őrség, nem minden vita nélkül, a kapituláció mellett döntött. Október 20-án szabad elvonulás feltétele mellett átadták a töröknek.” A várat átadó Georg Paradeiser ezredest a haditörvényszék elítélte, és Bécsben kivégezte. Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987.Nagykanizsa. Városi monográfia I. Nagykanizsa, 1994.

10. 1600-tól 1690-ig Kanizsa török uralom alatt. (A félhold legnyugatibb bástyája.) 1601-ben az egyetlen magyar kézre került Kiskomáromi várat helyre kellet állítani. Kanizsa mint török „végvár”. 1664 április 28-tól június 2-ig Zrínyi Miklós sikertelenül ostromolja a várat, Kóprülű Ahmed nagyvezér felmenti a várat. Kanizsa a török idején Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987

11. 1690. Április 13-án Batthyány Ádám seregei elfoglalják a várat. Az oszmán birodalom utolsó bástyája is összeomlott a Dunántúlon, véget ért Nagykanizsán a 90 éves török uralom. Kanizsa újra magyar vár „A főirányoktól immár messze fekvő magányos vár 1689 januárjától már szoros blokád alatt volt. A minden tartalékát felemésztő őrség végül is 1690. március 14-én négy fős küldöttséget menesztett Batthyányhoz és felajánlotta…hajlandók megnyitni a kapukat. A kapitulációs okmányt Bécsbe is elkísérő négy török tiszt kezeseként négy magyar tiszt élvezte a pasa „vendégszeretetét”. Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987

12. A vár emléke ma Nagykanizsán: A várkapu a Vár úton

13. A vár emléke ma Nagykanizsán: Emléktábla a várkapu belső falán

14. A vár emléke ma Nagykanizsán: Emléktábla a várkapu belső falán

15. Voltak-e más várak Kanizsa határában? NEM, hiszen Kanizsa vára elég nagy vár volt, nem volt szükség kisebbekre. IGEN, mert a végvári rendszerben szükség volt kisebb erősségekre is.

16. De igen!

17. Botszentgyörgy vára, a 15. század végén, a bajnai Bothok által jelentős uradalmi központ, mai nevén Romlott vár, a Szentgyörgyvári hegyen. • Csákány vára, már a 14. század elején elpusztult • Mindszent vára (Bille), • Mórichely vára, • Szentmiklós vára, • Től vára, • Újudvar vára (Korpavár) • A mai város határában Kanizsa várán és az egyes kutatók által az első kanizsai várnak tartott • Kanizsaszeg várának maradványain kívül kilenc erődítmény nyomai rejtőznek. E kilenc közül mindössze kettő középkori eredetű. • Bajcsa vára, 1578-ban a Kanizsa - Mura közti terület főkapitányi várának épült • Bernátháza (Pernezyháza) vára, Kanizsai várak Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

18. KISLEXIKON Bagdal: Kanizsa mezőváros egykor erődített részét, ami a vár falain kívül esett, s aminek helye még 1664-ben is jól látszott, a törökök Bagdal külvárosnak nevezték. Itt nem volt állandó lakosság, Evlia Cselebi szerint Bagdal “mintegy 700 kerttel, szőlővel bíró külváros, árokkal ugyan körülvéve, de erődítés nélkül Evlia Cselebi: (1611. március 15. Isztambul – 1684 után), török világutazó. Előkelő török családból származó, iskolázott férfiú, aki sok nyelven beszélt. Az 1664-es hadjárat idején Kanizsán is járt. Egyedül tőle ismerhetjük a török kori Kanizsa részletes leírását. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

19. KISLEXIKON kanizsaivilajet: (pasalik),vagyis török tartomány, ami Kanizsa 1600-as elfoglalása után a budai, a temesvári és az egri vilajet után a negyedikként szerveződött a volt Magyarországon. Az élén a beglerbég állt, akinek tisztségével együtt járt a pasa cím. Székhelyén tanácsadó testületet tartott fenn, a divánt, amelynek tagjai a katonai parancsnokok és a polgári főtisztviselők voltak: a kádi, mufti és a deftedár. A kádi elsősorban a bíráskodás, a mufti az egyházi ügyek, a deftedár a pénzügyek intézője volt. A szandzsákok a vilajet kisebb önálló katonai és polgári közigazgatási egységei voltak, melyeknek élén a bégek álltak. A szandzsákok kisebb közigazgatási egységei a náhijék voltak, ezen belül voltak a kádik bírói körzetei, a kazák. A kanizsai vilajet megalakulásakor döntően a Dél-Dunántúl tartozott ide,hozzá csatolták Budától a pécsi és szigetvári, Boszniától a pozsegai (ma Slavonska Pozega) szandzsákot. A 17. század második felében hét szandzsák tartozott Kanizsához: Szigetvár, Pécs, Kaposvár és Siklós,Koppány, Pozsega Diakovár (ma Djakovó) Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

20. KISLEXIKON mecset: török istentiszteleti hely. A török kori Kanizsán három városrészi mecset volt, köztük a legjelentősebb III. Mohamed szultántéglaminárés dzsámija. Musztafa pasa síröve: A pasa egy-egy török tartomány, azaz vilajet, más néven pasalik fő hivatalnoka, tejhatalmú vezetője volt.A pasa sírkövéből készült szenteltvíz tartó ma a Szt. József plébániatemplomban (népszerűbb nevén Alsóvárosi templomban) látható. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.Horváth György – Kostyál László: Nagykanizsai Alsóvárosi templom.Nagykanizsa, 1992.

21. KISLEXIKON Topraklik: A vártól vizesárokkal elkülönített nyugati külváros, az úgynevezett Topraklik teljesen hasonló volt a Bagdalhoz. Evlia Cselebi történetíró szerint ezt Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa alakíttatta ki. Benne csak faépületek álltak, valamint három kisebb, hasonló építésű mecset, amelyek közül az Ájazba nevű volt a legjelentősebb. török kút:1879-ben a Deák téren felállított, ma műemlék jellegű, medencés díszkút,mely a Thury György Múzeum udvarán áll. Másolata az Erzsébet térenlátható. A közhit szerint nyolcszögletű medencéje a török kori várban állt, innen származik elnevezése. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

22. KISLEXIKON török város,a hódítók által 1600-ban elfoglalt kanizsai vár (királyi vár) falain belül, a török uralma alatt kialakult, kialakított balkáni jellegű település. Az ostrom során elpusztult várost, egyáltalán nem építették újjá, hanem a helyőrség katonáinak családjait és az idehozott új lakosságot a váron belülre telepítették. A lakosság zömmel katonákból, hivatalnokokból és azok családtagjaiból állt. A várban az 1618-19. évi zsoldjegyzék szerint 1372 fő állomásozott. Kanizsa törökkori lakossága azonban döntően balkáni, elsősorban bosnyák, bolgár és szerb volt, akik öltözködésükben nem annyira török, mint inkább a magyar divatot követték. Az 1690-ben készült összeírásból 187 házról és házhelyről tud. A várban zömmel faépületek álltak, a pasa palotája is fából készült.A mocsaras altalajon cölöpökre épített faházak szorosan álltak egymás mellett. A földszintjeiken volt az istálló, fölötte laktak acselédek, afelett volt a szerámlik, vagyis a hárem. Az utcákat deszkával fedték. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

23. Barátnőm, Csáki Fanni beszélt rá arra, hogy vegyek részt a programban (itt épp nekem segít). Kedvencem a töri és a középkor. Ezért választottam ezt a témát. Vándor László könyvét nem volt könnyű olvasni, kétszer is nekifutottam. Bognár Csilla néni és Kardos Feri bácsi segített elkészíteni a bemutatót. A szkennelés újdonság volt nekem (nem is mindig sikerült jól). A fotókat én készítettem digitális fényképezőgéppel. Együtt dolgozni jó…