HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

1. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST MINŐSÉGMENEDZSMENT Előadó: Miskolci Tibor Vezető auditor - CERTOP KFT. 2009. december 5.

2. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST • A HACCP élelmiszer-biztonsági és az MSZ EN ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások. • Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése. • Az MSZ 28001:2008 munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) követelményei. • A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja. • A minőségköltségek.

3. T Q M ISO 22000 BRCIFS ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001-MEBIR, stb. H A C C P GMP GHP GLP GAP GKP G ... A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban

4. MENEDZSMENT RENDSZEREK TQM Biztonság Minőség Környezet HACCP ISO 9001 ISO 14001 GMP/GHP

5. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Az élelmiszerbiztonságot szabályozó rendszerek és követelmények (GMP, GHP, HACCP, BRC, IFS, ISO 22000)

6. A HAZAI ÉLELMISZERBIZTONSÁG JOGI HELYZETE Mezőgazdaság Élelmiszeripar Kereskedelem Vendéglátás ajánlott kötelező kötelező kötelező 68/2007. (VII.26) FVM-EüM-SZMM 67/2007. (VII.10) GKM-EüM-FVM-SZMM 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről 852/2004 EK; 853/2004 EK; 854/2004 EK direktíva 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

7. Mindazon higiéniai eljárások, szabályozások összessége, amelyek az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer egészséges-tápláló jellegének biztosításához szükségesek, az elsődleges (agrár) termelés, begyűjtés, beszállítás, feldolgozás, termelés, forgalmazás, szolgáltatás valamennyi szakaszában. GHP - Jó Higiéniai Gyakorlat

8. GMP - Jó Gyártási Gyakorlat Mindazon eljárások, szabályozások, amelyek célja a késztermék-biztonság és -minőség egyenletes biztosítása. A GMP megvalósításának feltételeit, eljárásait, műveleteit utasításokban, szabályzatokban és más dokumentumokban (pl.: kézikönyvben) írják elő, amelyek a telepítésre, a helyiségek kialakítására, környezetére, munkaeszközökre, HACCP RENDSZER GMP + GHP berendezésekre, anyagbeszerzésre, -kezelésre, a termelési folyamatra, műveleteire, a közegészségügyre, személyi feltételekre és mindezek higiéniájára, a tisztításra-fertőtlenítésre vonatkoznak.

9. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A HACCP mozaikszó, és a tevékenység angol szavainak kezdőbetűiből állították össze: Hazard Analysis Critical Control Point Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pont A HACCP nemzetközileg elfogadott MÓDSZER(minőség technika) arra, hogy a potenciális veszélyeket azonosítsa, értékelje és kezelje a biztonságos élelmiszer előállításának (étel készítésének) tervezése céljából, valamint RENDSZER(intézkedés) arra, hogy meghatározza azokat a tevékenységeket ki, hol, hogyan, mikor végezze azokat a biztonságos élelmiszerkészítés céljából.

10. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A HACCP Magyar Élelmiszerkönyv 2-1/1969. számú előírásában meghatározott 7 alapelve • Veszélyelemzés végzése. • A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása. • A kritikus határérték(ek) megállapítása. • A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása. • Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt. • Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik. • Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

11. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPESTA HACCP rendszer kidolgozásának ajánlott munkafázisai

12. T Q M ISO 22000 BRCIFS ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001-MEBIR, stb. H A C C P GMP GHP GLP GAP GKP G ... A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban

13. BRCBritish Retailer Consortium – Brit kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa IFSInternational Food Standard – Német kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa Ezeken alapulnak a saját márkás termékek előírásai,az áruházak belső követelményei a beszállított termékkel kapcsolatban ISO 22000 Egységesített nemzetközi élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány (ÉBIR – Élelmiszer-Biztonsági Irányítási Rendszer) MSZ EN ISO 22000:2005= (GMP+GHP) HACCP+ISO 9001 EGYÉB ÉLELMISZERBIZTONSÁGOT SZABÁLYOZÓ SZABVÁNYOK, ELŐÍRÁSOK

14. BRC – élelmiszerbiztonsági szabvány Amíg a HACCP és az ISO csak keretet ad egy rendszer kiépítéséhez, addig a BRC egyértelműen leírja a követelményeket az élelmiszer-gyártók számára • HACCP rendszer • Minőségirányítási rendszer • Egyéb követelmények • üzem környezetére • termékre • folyamatra • munkatársakra Követelménye Szerkezete • Cél • Alap szintű követelmények • Magasabb szintű követelmények • Ajánlások a helyes gyakorlatra

15. IFS - International Food Standard Az élelmiszeripari cégek menedzsment rendszerének követelményeit, az élelmiszer minőség és biztonság kérdéseit együttesen kezeli. Szigorítja az auditálással és auditorokkal kapcsolatos követelményeket. Egységes követelményrendszert céloz meg a gyártók számára, a sok nemzetközi előírás helyett. BRC után, ISO 22000 előtt.

16. A RENDSZEREK TERVEZÉSE FEJLESZTÉSE

17. A rendszerek működtetése • Tapasztalatok : • a rendszert működtetni és fejleszteni kell • tudomány és technológia fejlődése • új külső előírások, követelmények(hatóság, piac) • új belső előírások, követelmények(módosítható?) • felülvizsgálat időszakonként - hatékonyság • elérte a rendszerrel a cég a célját? • tudatosítani az eredményeket és hiányosságokat • vezetőség, beosztottak • megelőző tevékenységek kezdeményezése • rendszer továbbfejlesztés • A rendszer dolgozzon érted és ne te a rendszerért !

18. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR)

19. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Jogi követelmények: • 2007. évi XXIX. Törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról • 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról • 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről • 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről

20. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Mindenféle szervezet egyre inkább igyekszik ésszerű környezetkímélő működést bevezetni, és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájának és céljainak megfelelően. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, gazdasági politika és más környezetvédelmi intézkedések közepette megy végbe, miközben az érintett felek egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a környezettel kapcsolatos kérdésekre és a fenntartható fejlesztésre. A környezetközpontú irányítás nemzetközi szabvány célja az, hogy a szervezetek rendelkezésére bocsássák egy hatékony környezetközpontú irányítási rendszer elemeit úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket kitűzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez.

21. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Ennek a szabványnak, akár más nemzetközi szabványnak, nem célja, hogy a kereskedelem elé műszaki akadályokat gördítsen, vagy hogy növelje, vagy módosítsa valamely szervezeti jogi kötelezettségeit. Ez a nemzetközi szabvány egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja le oly módon, hogy alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez. A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a felső vezetőségé.

22. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel kitűzheti környezeti politikáját és céljait, értékelje ezek hatékonyságát, elérje teljesülésüket és igazolja mások számára is a teljesülést. A szabvány alapvető célja a környezetvédelem segítése, és a szennyeződés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet elősegíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni. A környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozóan az ebben a nemzetközi szabványban előírt követelményeket nem kell a meglévő irányítási rendszerelemektől függetlenül bevezetni. Egyes esetekben lehetőség nyílik a követelmények oly módon való teljesítésére, hogy a meglévő irányítási rendszerelemeket ezekhez hozzáigazítják.

23. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A szabvány célja kettős. Egyrészt a termelő vállalatok számára előírja, hogy olyan terméket, és olyan technológiával gyárthatnak, amely nem káros a környezetre, másrészt olyan működési folyamatokat irányoz elő a gyártás, a szervezeti felépítés, a szállítás és egy sor egyéb kérdésben, amelyek alkalmazása a környezet védelmét szolgálja. A szabvány hangsúlyt helyez a természeti erőforrások alkalmazására, a természeti erőforrásokkal, a természeti környezetünkkel való bánásmódra. Maga a szabvány nem írja elő a megengedhető szennyezés szintjét, és nem adja meg az ilyen irányú ellenőrzések módszereit sem. Megköveteli viszont, hogy a szervezetnek legyen környezetvédelmi politikája, amit nyilvánosságra kell hozni.

24. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Ennek a nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van a minőségügyi rendszerekre vonatkozó ISO 9000-es szabványsorozattal. A szervezetek megtehetik, hogy kiválasztanak egy meglévő irányítási rendszert, amely összhangban van az ISO 9000-es sorozattal, környezetközpontú irányítási rendszerük alapjául. Ugyanakkor azonban tudniuk kell, hogy az irányítási rendszer különböző elemeinek alkalmazása eltérő lehet az eltérő célok és a különböző érdekelt felek szerint. Míg a minőségirányítási rendszerek a fogyasztók igényeivel foglalkoznak, addig a környezetközpontú irányítási rendszerek az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő környezetvédelmi szükségleteit veszik figyelembe.

25. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

26. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST KIR – KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ISO 14001:2005 TARTALMI FELÉPÍTÉSE

27. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST MSZ 28001:2008 Munkahelyi Egészségvédelmi Biztonság Irányítási Rendszer MEBIR

28. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Jogi követelmények: • 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről • 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról • 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről • 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

29. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Az Európai Unió törvénykezése a kockázatok értékelésének kötelezettségét kiterjesztette valamennyi munkahelyre, munkáltatóra (89/391 EGK irányelv), mint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fejlesztését, szolgáló döntés előkészítő, magalapozó módszert, amely a megelőzési filozófiáját a kockázatértékelésre alapozza. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény) kötelezővé teszi a munkavédelmi kockázatértékelés elkészítését: "A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe."

30. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A MEBIR, mint irányítási rendszer a társaságok - jogilag külön-külön egyébként is szabályozott - biztonsági kötelezettségeit, feladatait foglalja rendszerbe a munkahelyi munkavédelem, egészségvédelem, tűzvédelem, egyéb biztonsági és kockázatértékelési tevékenységeinek és kötelezettségeinek területén.  A MEBIR rendszer felépítésénél, működtetésénél és annak igazolásánál, az angol BS 8800 és az amerikai OHSAS 18001 szabvány magyar megfelelőjének, az MSZ 28001:2008 szabványban foglaltaknak kell megfelelni.

31. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Munkahelyi egészségvédelem és biztonság OHSAS 18001 és a BS 8800 MSZ 28001:2008 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság Irányítási Rendszer – MEBIR 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Ami jelenleg átdolgozás alatt van!

32. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST • Egy jólműködő, MEBIR rendszer elősegíti: • az alkalmazottak és mások veszélyeztetettségének minimálisra csökkentését, • a jogszabályi kötelezettségek optimalizált teljesítését, a követelményeknek való megfelelést, • a társasági biztonsági intézkedések hatásosság értékelését, fejlesztését, • a biztonsági intézkedések költségeinek optimalizációját, • a vezetés felelősségtudatának kinyilvánítását a hatóságok, a piaci szereplők és a társadalom felé, • a társasági teljesítés javítását.

33. Külső tényezők Belső tényezők A helyzet kezdeti és időszakos átvizsgálása MEB Politika Audit Szervezés Tervezés és bevezetés A teljesítés mérése Információs kapcsolat Ellenőrzési/szabályozási kapcsolat HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

34. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja

35. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

36. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A különböző menedzsment rendszerek integrációjának célját a következőkben lehet megadni: • hatékonyság, • biztonság, • rugalmasság, • innováció, • stratégiai következetesség, • egységes profil. Az integrált irányítási rendszer – Integrated Management System (IMS) – egy olyan irányítási rendszer, amely a vállalat minden részét, összetevőjét egységes összefüggő egésszé, egyetlen rendszerbe integrálja, amellyel feladatait és küldetését megvalósíthatja. Minden részleg, amelynek hatása van az üzleti eredményekre, az irányítási rendszer része kell legyen. Az IMS integrálja az egyes parciális irányítási területeket, és középpontjában a minőség, a munkahelyi egészség és biztonság, a környezetvédelem, a pénzügy stb. áll. Ez maga után vonja, hogy az egyes rendszereket leíró dokumentumok és folyamatok egyúttal mind integrálttá válnak. Jelenleg nem léteznek nemzetközi, nemzeti vagy ágazati szabványok az integrált minőségirányítási rendszerek kialakítására.

37. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A vállalat eredeti irányítási rendszere A vállalat eredeti irányítási rendszere (hagyományos szakmai szervezeti rendszer) Funkcionális alrendszer (pl.: minőség-biztosítás) A B C A funkcionális alrendszerhez, például minőségbiztosításhoz kapcsolódó, de az eredeti irányítási rendszerben is működő területek (például beszerzés vagy újabb alrendszerként a gyártásirányítás) A vállalat hagyományos és új irányítási rendszereinek integrálása

38. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

39. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Az integrációt követően az új, egységesített rendszernek mindenképpen tartalmaznia kell a következő folyamatokat: • fejlesztés és ellenőrzés dokumentálása, • oktatás, • belső audit, • vezetőségi átvizsgálás, • javító tevékenység, • megelőző tevékenység. Az integrálás az új gyakorlatoknak a már meglévő folyamatokhoz való hozzáadásával valósul meg, és ez által módosítja a dokumentációt. A továbbiakban ez tartalmazza az összes területre vonatkozó dokumentumot. A megközelítés gyengesége, hogy az eredmény minősége nagymértékben függ attól, hogy milyen módon vezette be a szervezet az eredeti minőségirányítási rendszert.

40. Egészség és munkavédelem Minőség Környezetvédelem Átvizsgálások Átvizsgálások Átvizsgálások Különálló auditok és folyamatok HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Különálló irányítási rendszerek működése

41. Egészség és munkavédelem Minőség Környezetvédelem Közös pontok Átvizsgálások Átvizsgálások Átvizsgálások Kétlépcsős rendszer, közös és különálló auditok és folyamatok HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Az egymás mellé felsorakoztatott irányítási modellek

42. Integrált megközelítés Közös vezetőségi átvizsgálás Minőség, környezet, egészség és munkavédelem Egyetlen audit Egyetlen folyamat HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Az integrált megközelítésű irányítási rendszer

43. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST Bármely IMS típusnál elengedhetetlen a szabványokban alkalmazott PDCA modell figyelembevétele és az, hogy ennek megfelelően az irányítási rendszerek, vagy szeparált, egymás mellett felsorakoztatott, vagy integrált rendszerként működjenek. A vállalatoknak nem szabad előírni, hogy milyen módon integrálják irányítási rendszereiket, hanem olyan eszközt kell a vállalatok kezébe adni, amellyel kialakítható a megfelelő irányítási rendszer az adott vállalat üzleti szokásainak, terveinek és továbbfejlődésének megfelelően. Az integrált rendszer bevezetésének az esélye sokkal nagyobb, ha az integrációért felelős személyek a felső vezetéshez – lehetőség szerint közvetlenül a legfelső vezető alá – tartoznak.

44. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A minőségi, környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok azonosítási, mérési, és kezelési módjának alaposnak és megbízhatónak kell lennie, részben azért, hogy a harmadik fél által végzett auditok során megfeleljen a követelményeknek, de ami ennél fontosabb, hogy az érintettek felé igazolva legyen a kellő alapossággal végzett munka, az adatok logikus kezelése és feldolgozása, valamint az ebből következő megfelelő döntések meghozatala. Legjelentősebb célja az IMS-nek, hogy szorgalmazza a jobb kapcsolatrendszer, a növekvő bizalom kialakítását a fontosabb érdekelt felekkel oly módon, hogy a szervezet dolgozóit, hírnevét és a vállalkozás sikerességét káros hatások ne érjék.

45. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A minőségmenedzsment kialakításának költségvonzata

46. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST „A MINŐSÉG DRÁGA DOLOG!” A minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése, a rendszerek működtetése, a minőségi termék-előállítás, szolgáltatás-nyújtás költségekkel jár. A különféle költségtényezőket a szakirodalom három csoportra bontva tárgyalja. • A megelőzéssel kapcsolatos költségek, • A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos költségek, • Hibaköltségek.

47. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A megelőzéssel kapcsolatos költségek: • Olyan költségekről van szó, amelyek megakadályozzák a hibák előfordulását a termelési folyamatokban. Döntően ebbe a kategóriába sorolhatók a minőségügyi rendszer létrehozásának és fenntartásának költségei. A rendszerdokumentáció elkészítésének, a dokumentáció karbantartásának, a minőség tervezésének költségei. A megfelelő termelési folyamat létrehozásának pénzügyi vonzatai. A mérőmódszerek előállítása vagy megvásárlása, a munkatársak képzésének, a tanúsíttatás költségei. • Javasolt a rendszer dokumentációjának elkészítését, sőt a feljegyzések készítését számítógépen elvégezni. A szabvány nem írja elő a kizárólag papír alapú minőségügyi dokumentálást, a tanúsító szervezetek is elfogadják, sőt bátorítják a cégeket, hogy elektronikus adathordozón készítsék, tárolják a szervezetek a dokumentumaikat, feljegyzéseiket.

48. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos költségek Jellemzően a termelési folyamat részelemeinek és egészének ellenőrzési, az adatgyűjtésnek, az eredmények összegzésének, a vizsgálati módszerek kipróbálásának, használatának költségei. Hibaköltségek Lényegében azok a költségek tartoznak ide, amelyek a termelési folyamatok nemmegfelelőségeivel vannak összefüggésben. A hibakeresés, a vevői reklamációk kezelésének a költségei, a munkaerő hiányából fakadó kiesések pótlásának költségei. Ide tartoznak a hibás termékek előállításának, visszaszállításának és átdolgozásának vagy megsemmisítésének a költségei, a vevők elveszítésének költségei, a cég jó hírnevének elveszítéséből adódó többletkiadások is.

49. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

50. HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!