Kémia kerettantervek

1. Kémia kerettantervek Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár a természettudományok tanulásának szakértője

2. A kerettanterv-készítés keretei • Megrendelő: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága • Kivitelező: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • Együttműködő partner: Magyar Tudományos Akadémia • Forrás: TÁMOP 3.1.1. Budapest, 2012. október 24.

3. Mi a kerettanterv? a bemeneti / folyamatszabályozás eszköze  tartalomszabályozás • nevelési célok • fejlesztési feladatok • műveltségi alapkövetelmény tantárgyhoz és korcsoporthoz igazított feladatok, célok illetve tartalmak az iskolához, a tanulócsoporthoz igazított célok, feladatok, módszerek Budapest, 2012. október 24.

4. Milyen kerettanterv készült? • Konszenzus alapú • Komplex szemléletű • Kompetencia-fejlesztő Budapest, 2012. október 24.

5. A kerettantervek készítésének folyamata Budapest, 2012. október 24.

6. Alapelvek Szabályozók Jellemzők alapja: Nemzeti alaptanterv 2012. kereszttantervi elemek életkori sajátosságok szerinti bontás kerettantervi sablon 10% szabad órakeret marad: elosztható tantárgyanként 10%-kal kevesebb órára tervezettek kétévfolyamos egységek modulok sorrendje nem rögzített Budapest, 2012. október 24.

7. A kémia a kerettantervek rendszerében Budapest, 2012. október 24.

8. Kitekintés 1. Környezetismeret Budapest, 2012. október 24.

9. Kitekintés 2. Természetismeret Budapest, 2012. október 24.

10. Kémia kerettantervek http://kerettanterv.ofi.hu/ • Általános iskola 7-8. • Gimnázium 7-10. • Gimnázium 9-10. • Emelt gimnázium 9-10. • Szakközépiskola 9-10. • Szakiskola: Természetismeret részeként Budapest, 2012. október 24.

11. Példa: egy vázlat Budapest, 2012. október 24.

12. A kerettantervi sablon 1. Bevezetés A tantárgy tanításának céljai, feladatai: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében. 9.-10. évfolyam A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból. Tematikai egység táblázat A fejlesztés várt eredményei akét évfolyamos ciklus végén Budapest, 2012. október 24.

13. A kerettantervi sablon 2. Budapest, 2012. október 24.

14. Hogyan használjuk a kerettantervet? Budapest, 2012. október 24.

15. Tantárgy-pedagógiai ajánlások • Közelebb hozni az iskola-valóságot az élet-valósághoz • Közelebb hozni az iskola-tudományt a tudományhoz • Megfigyelés tanítása • Hangsúlyos: természettudományos gondolkodásmód, természettudományos műveltség • Monokultúra helyett sokféleség • Problémaközpontú megközelítés • Egyensúly-keresés a kimeneti szabályozással • Figyelem a „nem-kémikusoknak”!!! • Nemcsak oktatás, nevelés! Budapest, 2012. október 24.

16. Módszertani ajánlások • Aktív tanulás • Vizuális túlsúly mellett más tanulási formák is (http://cms.eun.org/shared/data/pdf/spice_kearney_mst_report_nov2010.pdf ) • Tapasztalás tanulása • Természettudományos adatok keresése, használata • Kérdések felvetése: nemcsak a tanár!!! • Bizalom Budapest, 2012. október 24.

17. Például: inquiry based learning • Középpontban: problémák • Kísérletek, gyakorlati foglalkozások • Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba • Érvelés, kommunikáció, párbeszéd • „Az elvétett mozdulat a sikerült mozdulatot szolgálja. A sikeres mozdulat pedig felmutatja a közösen keresett célt annak, aki elhibázta a magáét.” • (Antoine de Saint-Exupéry) Budapest, 2012. október 24.

18. Példa 1. Különböző kísérleti összeállításokat kapnak, meglepetés éri őket. A látott folyamathoz hasonlót kell tervezni/ találni, ezeket hasonlítják össze. Azt a feladatot kapja a tanuló, (vagy -csoport / pár) hogy gyorsítsa fel a látott folyamatot. Miután megfigyelték a kísérletet, ötletelnek, hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot (kipróbálják). A tanulók megfigyelnek egy kísérletet, majd a tanár megkérdezi, mi befolyásolhatja a folyamat sebességét. A diffúzió így néz ki … (frontális kísérlet) Tudjátok, ha ... Budapest, 2012. október 24. A Fick-törvényekből levezethető, hogy...

19. Példa 2. I. kísérlet: A kísérlethez a következőkre lesz szükséged: 2 mikroszkóp tárgylemez; alufólia-darabka, befőttesüveg teteje vagy egy fél Petri-csésze; csapvíz; élénk színű ételfesték; szappanos víz  A kísérlet menete: Tölts az ételfestékkel megfestett vízből egy keveset az alufóliára vagy a befőttesüveg tetejébe. Fogd össze szorosan a két tárgylemezt és állítsd merőlegesen az ételfestékes vízre. Tartsd ott egy ideig. Ismételd meg a kísérletet a következő változtatásokkal is: (a) szappanos vizet festesz meg az ételfestékkel; (b) különböző távolságra tartod a tárgylemezeket; (c) vízzel előzőleg „összetapasztod” a tárgylemezeket. II. kísérlet: A kísérlethez a következőkre lesz szükséged: fehér virág (hosszabb szárral – például szegfű) vagy szárzeller szára; élénk színű ételfesték; csapvíz; üveg vagy pohár, amiben a választott növény megáll; éles kés, olló, esetleg borotvapenge  A kísérlet menete: Önts ételfestéket az üveg aljára, hígítsd meg kissé vízzel (úgy, hogy azért eléggé élénk színű maradjon). Vágj le egy kis darabot a növény szárának végéből – fontos, hogy a folyadékba merülő szárdarab végén ne legyen elhalt rész. Állítsd a szárzeller szárát vagy a virágot az üvegbe úgy, hogy annak szára legalább 0,5 cm-rel a folyadékszint alatt legyen. Másnap figyeld meg ismét és jegyezd fel tapasztalataidat. • Hogyan hat a szappanos víz a II. kísérleti összeállításra? • Mi történne, ha víz helyett benzint / acetont használnánk? • Befolyásolja-e az ételfesték koncentrációja a kísérleti eredményeket? • Mi történne, ha a növény szárát hosszában kettévágnánk, és kétféle színű oldatba / vízbe illetve sebbenzinbe állítanánk? • Mi történne, ha ételfesték helyett más festékfajtákat használnánk?

20. Példa 3. Budapest, 2012. október 24.

21. retimon@gmail.com Kíváncsian várom észrevételeiket, megjegyzéseiket, véleményüket! Budapest, 2012. október 24.

22. Tudomány, műveltség, tájékozottság: példa TUDOMÁNY (minden)TUDÁS MŰVELTSÉG TÁJÉKOZOTTSÁG Budapest, 2012. október 24. Naprakésznek lenni Fejlődni, lépést tartani Műveltség és szakértelem Szociokulturális egyensúlykeresés Etikai kérdések Bizalom Komplex témák

23. Műveltség és tájékozottság tájékozottság Budapest, 2012. október 24.

24. A természettudományos műveltség (PISA, 2006) • a természettudományos ismeretek alkalmazása kérdések azonosítására, új tudás megszerzésére, a természettudományos jelenségek magyarázatára és a bizonyítékokra alapozott következtetések megfogalmazására, • a természettudomány jellemző sajátságainak mint az emberi tudás és kutatás egy formájának megértése, • annak ismerete, hogyan alakítja a természettudomány és a technika az anyagi, szellemi és kulturális környezetet, • hajlandóság a természettudományokhoz kapcsolódó kérdésekkel, természettudományos elméletekkel való foglalkozásra. OECD-PISA (2006a): AssessingScientific, Reading and MathematicalLiteracy. A Framework for PISA 2006. Paris: OECD Publications; OECD-PISA (2006b): Science CompetenciesforTomorrow’s World. Volume 1: Analysis. Paris: OECD Publications Budapest, 2012. október 24.

25. Műveltségi kontextusok • Egészség • Természeti erőforrások • Környezeti rendszerek állapota • A tudomány és technika összefüggései OECD (2006): PISA releaseditems – Science (2006): http://www.pisa.oecd.org/dataoecd/13/33/38709385.pdf Budapest, 2012. október 24.

26. Vezető szerepben: amikor nem hízelgő… Az országokat csökkenő sorrendben rangsorolták aszerint, hogy hol mutatkozik a legnagyobb különbség a természettudományról szóló és a természettudományos ismeretek között. Forrás: OECD PISA database 2006, Tables 2.7, 2.8, 2.9 and 2.10. Budapest, 2012. október 24.

27. Tantervi megközelítések Budapest, 2012. október 24. tudóst imitáló: hipotézis-alkotás, laboratóriumi vizsgálatok végzése, kísérlettervezés és magyarázat tudományt imitáló: modellalkotás, információgyűjtésre- és értékelés, a tévképzetek vagy az áltudományos szemlélet elleni küzdelem józan, kritikus szemléletet, tudatos életvitelt megalapozó: a napi hírek tapasztalatok, a tanuló által hozzáférhető információk és vizsgálatok kritikus értelmezése: érvelés és vita

28. Elvárások • alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés; • komplex kommunikációs és társas készségek: verbális és képi információk feldolgozásának és átadásának képessége, komplex gondolatok bemutatása, érvelés és vitakészség; • nem-rutinszerű problémamegoldás: a problémára vonatkozó információk szűrése, kritikus gondolkodás meglévő stratégiákról, kreativitás és konstruktivitás, lehetőségek elemzése, információk integrálása és mintázatok felismerése; • ön-fejlesztés és ön-menedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, ön-motiváció és ön-reflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság; • rendszerszemlélet: rendszerben való gondolkodás döntéshozatal, értékelés és elemzés során, nézőpont-váltás és trendelemzés. Milyen 21. századi kompetenciákat vár a gazdaság? Az Egyesült Államok Természettudományos Oktatási Bizottsága National Research Council (2010): Exploringtheintersection of Science Education and 21st CenturySkills. Margaret Hilton, Rapporteur. Centre for Education, Division of Behavioral and SocialSciencesand Education. Washington, DC: The National Academy Press Budapest, 2012. október 24.

29. Releváns-e a kémia? NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely, 2011 Budapest, 2012. október 24.