KERETTANTERVEK

1. KERETTANTERVEK Közgazdaság szakmacsoport

2. Tanterv tervezés szintjei NEMZETI ALAPTANTERV KERET TANTERV* HELYI OKTATÁSI PROGRAM TANMENET ÓRAVÁZLAT PEDAGÓGUS PEDAGÓGUS ISKOLA MINISZTER PARLAMENT * A szakképzésben központi program!

3. Nemzeti alaptanterv Közös • értékeket • tananyag tartalmakat • követelményeket fogalmaz meg. • Minden iskola típusban teljesíthető és teljesítendő. • Alternatív iskolák összehasonlító alapja

4. Kerettanterv • Egy iskolatípusban (pl. szakközépiskola) teljesíthető program. • Ajánlás: • kötelező • kötelezően választható • szabadon választható oktatási tartalmakkal • Óraszámok, tantervi hálók, oktatók, irodalom

5. Típusai Tananyag központú Tevékenység központú Teljesítmény központú Részei Kinek szól? Az oktatási intézmény vezetőinek A pedagógusoknak A diákoknak A szülőknek A felhasználóknak Központi program Általános irányelvek Tantárgyi programok Mellékletek

6. A helyi oktatási program • Az iskola oktatási filozófiája • Az iskola eszközrendszere • A kötelező tananyagtartalmak • Választható oktatási tartalmak • Az iskola kapcsolati rendszerei

7. A tanmenet Tanév, szemeszter ütemezése • Óraszám • Az óra típusa • A tananyag megnevezése • Oktatási módszerek • Oktatási eszközök

8. Óravázlat • Az óra típusa • Az óra célja • Részletes tananyag tartalom • Oktatási módszerek • Oktatási eszközök • Háttéranyagok • Feladatok

9. Tantervek típusai • Alaptanterv: egy közoktatási rendszerben, a tankötelezettség időtartamára érvényes, kötelezően elsajátítandó tudás követelményeit határozza meg • Magtanterv (core-curriculum): az alaptanterv egyik típusa, bemutatja a legfontosabb területeket, továbbá a tantárgyi kereteken túlmutató általános ismereteket és követelményeket < NAT > • Kerettanterv:a magtantervnél részletesebben határozza meg a folyamattervezés elemeit (tartalmak, fejlesztési szakaszok, ellenőrzési pontok, óratervek)

10. NAT és HT viszonya

11. Nemzeti alaptanterv • Funkciója: • a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása, az iskolában elsajátítandó műveltség alapjainak meghatározása, a közoktatás egységének megteremtése • A nevelés – oktatás közös értékei: „A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti.”

12. Nemzeti alaptanterv • A nevelés – oktatás alapvető céljai: • A kulcskompetenciák fejlesztése: • „Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához.” • A kiemelt fejlesztési feladatok: • „A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.”

13. NAT - kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság éskifejezőképesség

14. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

15. NAT – kiemelt fejlesztési feladatok • Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

16. Gazdasági nevelés

17. 1–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam 9–12. évfolyam bevezető szakasz kezdő szakasz alapozó szakasz fejlesztő szakasz általános műveltséget megszilárdító szakasz általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz A NAT FELÉPÍTÉSE

18. NAT – műveltségterületek és javasolt arányok • Műveltségi területek 1-4. 5-6. 7-8. 9-10. 11-12. * • Magyar nyelv és irodalom 32-42 17-24 10-15 10-15 10 • Élő idegen nyelv 2-6 12-20 12-20 12-20 13 • Matematika 17-23 15-20 10-15 10-15 10 • Ember és társadalom 4-8 4-8 10-15 10-15 9 • Ember a természetben 4-8 7-11 15-20 15-20 10 • Földünk - környezetünk - 4-8 4-8 4-8 - • Művészetek 10-18 12-16 8-15 9-15 5 • Informatika 2-5 4-8 6-10 6-10 5 • Életvitel és gyakorlati ism. 4-8 4-9 5-10 5-10 - • Testnevelés és sport 15-20 11-15 10-15 9-15 8

19. Kerettantervek • 1993. évi LXXIX. Törvénya közoktatásról 8. § (10) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek segítik.

20. Kerettantervek • 1993. évi LXXIX. Törvénya közoktatásról 8/A. § A kerettanterv ajánlást tartalmaz: c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.

21. Kerettantervek 1993. évi LXXIX. Törvénya közoktatásról 8/B. § (7) A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után az oktatásért felelős miniszter adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

22. Kerettantervek 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2. § (1) Az iskola pedagógiai programot és annak részeként - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába.

23. Kerettantervek • 28/2000. (IX. 21.) OM rendeleta kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról tartalmazza 1-12. évfolyamra vonatkozóan a kerettanterveket

24. A szakközépiskolák 9-12. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai Megjegyzések: A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább fizikából heti négy órát; biológiából heti négy órát; kémiából heti három órát; földünk és környezetünkre heti három órát kell fordítani.

25. Éves óraszámok szakmacsoportokra

26. Éves óraszámok közgazdasági szakmacsoportra 9. évfolyam Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra Elmélet és gyakorlat 185 óra 10. évfolyam Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra Elmélet és gyakorlat 185 óra 11. évfolyam Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 222 óra Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 12. évfolyam Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 192 óra Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 64 óra Elmélet és gyakorlat 256 óra

27. Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyai • Gazdasági környezetünk • Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) • Üzleti gazdaságtan • Célok és feladatok • Fejlesztési követelmények

28. Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgyai • Információkezelés • Viselkedéskultúra • Kommunikáció • Üzleti gazdaságtan • Célok és feladatok • Fejlesztési követelmények

29. 9. évfolyam • Gazdasági környezetünk • Információkezelés • Viselkedéskultúra Belépő tevékenységformák / témakörök- tartalmak / továbbhaladás feltételei

30. 10. évfolyam • Gazdasági környezetünk • Információkezelés • Kommunikáció Belépő tevékenységformák / témakörök- tartalmak / továbbhaladás feltételei

31. 11-12.. évfolyam • Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) • Üzleti gazdaságtan • Üzleti gazdaságtan gyakorlatok Belépő tevékenységformák / témakörök- tartalmak / továbbhaladás feltételei

32. Egy lehetséges órakeret /középszint/

33. Egy lehetséges órakeret /emelt szint/