Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József

1. Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. október 29.

2. A Nat, mint jogszabály

3. Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

4. A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

5. A tantervi szabályozás szintjei

6. A NAT helye a tantervi szabályozásban NAT a minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

7. A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt

8. Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.

9. A Nat szerkezete, alapelvei

10. A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei • Fejlesztési területek – nevelési célok • Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás • A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek • A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai • 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

11. A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

12. Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság

13. A kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

14. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

15. Műveltségi területek a Nat-ban Példák

16. A műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

17. Műveltségi területek közös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

18. Műveltségi területek általános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

19. Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf. Epika: • magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz; • továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); • kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

20. Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf. Líra: • Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből; • kortárs magyar lírai alkotások. A dráma és a színház világa: • egy dráma.

21. Ember és társadalom Közműveltségi tartalmak (történelem) • 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); • az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; • a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

22. Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem

23. Témakörök - Történelem • Az őskor és az ókori Kelet • Az antikvitás • A középkori Európa • A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába • A világ és Európa a kora újkorban • Magyarország a XVI-XVIII. században • A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon • A nemzetállamok kora • Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében • Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében • A globalizálódó világ és Magyarország

24. 6. téma felosztása - Történelem

25. Nemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

26. Összegzés • A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. • A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. • Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). • A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.

27. A kerettantervek törvényi háttere

28. A kerettantervek törvényi háttere(NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

29. Az egyes kerettantervi mappák felépítése • Célok, feladatok • Fejlesztési területek – nevelési célok • Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés • Egységesség és differenciálás • Műveltségterületek és óraszámok • A tantárgyi kerettantervek értelmezése

30. A kerettantervek szerkezete

31. A tantárgyi kerettantervek felépítése A TANTÁRGY NEVE • Tantárgyi célok, feladatok • A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban • A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

32. Kerettantervi szerkezet

33. Tantárgyi kerettantervek Példák

34. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

35. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek • 1-2. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása • Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése • Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása • Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése • Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok • Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

36. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése • Olvasás, az írott szöveg megértése • Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az íráshasználat fejlesztése • Fogalmazási alapismeretek • Szövegalkotási gyakorlatok • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

37. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet

38. Erkölcstan 1-4.Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

39. Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? • Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én • Az osztály és az iskola • Kulturális-nemzeti közösség • A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ • A mindenség és én – Születés és elmúlás • 1-2. évfolyamon: • Az én világom • Társaim – Ők és én • Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek • Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség • A környező világ

40. Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet

41. A kerettantervi csomagok és az iskolák

42. Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: • Alsó tagozat • Felső tagozat • Négy évfolyamos gimnázium • Hat évfolyamos gimnázium • Nyolc évfolyamos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (külön projektben) • Speciális területek: • Nyelvi előkészítő • Arany János Programok (Kollégiumi és Tehetséggondozó Programok) • Sportiskolák További fejlesztések, készülő tantervek: • Nemzetiségi iskolák • Nemzetiségi nyelv és irodalom • Nemzetiségi népismeret • SNI kerettantervek • Enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon • Enyhén értelmi fogyatékosoknak speciális sakiskolára Máshol megjelenő kerettantervek: • Két tanítási nyelvű oktatás • Célnyelv • Célnyelvi civilizáció

43. Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév) • A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő • a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; • döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; • az értékelési rendszer kialakítása; • a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele • 2013. szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

44. A tantervkészítés egyensúlykeresés: • a szaktudományok és az iskolai tanítás • a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata • a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek • a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak • az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok • a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei • …és még számos más tényező • között.