230 likes | 289 Views
A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének szakmai támogatása és az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése a felső - oktatásban . A Fejlesztési folyamat eredményei. - Derényi András – [ andras@ derenyi.net ].
E N D
A Magyar KépesítésiKeretrendszerbevezetésénekszakmaitámogatásaésazelőzetesenmegszerzetttudáselismerésieljárásánaktovábbfejlesztése a felső-oktatásban. A Fejlesztési folyamat eredményei.-Derényi András –[ andras@derenyi.net ]
a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma-specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. Fordított sorrendben mutatom be ezeket. A projekt céljai és tevékenységei
5 munkacsoportban több mint 60 oktató (+ munka világa és a hallgatók képviselője) • - 5 referencia intézményben közel 100 oktató (+ munka világa és a hallgatók képviselője • 20 fejlesztés-támogató és egyéb • szakértő közreműködésével • deliberatív módszertan mentén • több mint egy év időtartamban • rendszeres műhelymunkákkal • a (rész)eredményeket egymással • megosztva, külső érintettekkel egyeztetve, • intézményi kollégáikkal konzultálva • hozta létre a projekt eredményeit. 4.A Fejlesztésbe ágyazott tanulás A folyamat monitorozása
A projektben résztvevők által elért, „érzékenyített” oktatók: 105 fő (3-4 alkalommal részt vettek tájékoztatókon) A projekt által megszólított és elért köztes testületi, illetve munka világát képviselők: 14 konzultációs alkalom során összesen 130 fő A következő hónapokban, további kb. 8 alkalommal, mintegy 300 főt szeretnénk elérni és műhelybeszélgetésekre hívni. 4.B Tájékoztatás, Érzékenyítés
a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma-specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. A projekt céljai és tevékenységei ?
Célkitűzés: azonosítani a validáció alkalmazásának képzési területek (diszciplinák), illetve intézménytípusok szerinti specifikumait. Eredmény: nem kerültek elő lényeges eltérések, sajátosságok sem diszciplináris, sem intézményi összefüggésben; Kiderült azonban, hogy a validáció megértése, elveinek és gyakorlatának elfogadása és integrálása nem könnyű; Bár informális (oktató-hallgató közötti) megállapodások formájában jelen van a validáció, nyilvános és formális bevezetését szemléleti korlátok lassítják (pl. ismeret, tantárgy és tanár-centrikus megközelítés dominanciája) A képesítések közvetlen, validáció útján történő megszerzését a hazai jogszabályok kizárják. Ugyanakkor tág és szabályozatlan teret adnak a formális képzésen kívül megszerzett tanulási eredményeknek a képzési folyamatba történő befogadására (vö.: 2/3-os szabály) Továbblépés: fokozatos haladás, az intézményi szintű műhelyviták folytatása, illetve kiterjesztése, a meggyőzés folytatása, kísérletek indítása. 3 A validáció lehetőségei és korlátai
a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma-specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. A projekt céljai és tevékenységei ?
Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). • A felsőoktatási képesítések besorolása. • Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. • Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. • Érintett képzési területek, ágak: • Agrártudományi • Bölcsészettudományi • Egészségtudományi • Gazdaságtudományi • Informatikai • Jogi, közszolgálati, közigazgatási • Műszaki • Sporttudományi • Társadalomtudományi • Természettudományi 2.A Az MKKR bevezetés előkészítése • A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőség-biztosításra (konklúziók).
az MKKR 5., 6., 7. és 8. szintjein • az MKKR 4 deskriptor kategóriája (tudás, képesség, attitűd; önállóság és felelősségvállalás) mentén • az EFT-KKR ciklus-deskriptoraira is tekintettel • az egyes képesítések standardajait (KKK) is vizsgálva • nemzetközi mintákat (pl. Tuning, más KKR-ek) is vizsgálva 2.B Képzési területek kimeneti leírásai • szakmaspecifikuskompetenciák (ld. következő utáni dia) • és általános kompetenciák (ld. későbbi diák) • kifejtő megfogalmazása • tanulási eredmények segítségével.
A tanulási eredmények állítások arról, hogy a hallgató mit tud, mit képes elvégezni, milyen attitűdökkel rendelkezik a képzés / tanulási folyamat végén, tanulási tevékenysége eredményeképpen. Mik azok a tanulási eredmények?
I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák: • Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkciona-litás és transz-diszciplináris jelleg; • jól szervezettségük révén a téma-/ tartalomspecifikus szakértelem alapjai 2.d Általános Kompetenciák I.
I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák: • Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkciona-litás és transz-diszciplináris jelleg; • jól szervezettségük révén a téma-/ tartalomspecifikus szakértelem alapjai II. Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció: Kognitív képességek és stílusok, valamint az érzelmek generátorai; személyes kompetenciák, melyek részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében 2.d Általános Kompetenciák II.
Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). • A felsőoktatási képesítések besorolása. • Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. • Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. 2.E Az MKKR bevezetés előkészítése • A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőség-biztosításra (konklúziók).
A felsőoktatás képesítései a MKKR szintjeihez A képesítések 10 %-ának részletes vizsgálata, elemzése alapján: FSZ 5., BA/BSc 6., MA/MSc 7., doktori fokozat 8. 2.F Besorolás • Ugyanakkor a vizsgálatok a következő tanulságokat hozták: • A ‘tudás’ tekintetében a képesítések a szintjüknél magasabb elvárásokat támasztanak • A képességek kevésbé kidolgozottak • Az attitűd, önállóság és felelősségvállalás hiányzik • A szabályozó dokumentumok sok esetben tartalmilag inkonzisztensek • A doktori fokozat kimeneti elvárásai nincsenek rögzítve Szakirányú továbbképzések? Szakmérnöki, szakorvosi, szakjogász képzések? [Ezeket most nem vizsgáltuk, az egy következő ütem feladata lesz.]
Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). • A felsőoktatási képesítések besorolása. • Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. • Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. • képesítések rendszeres megfelelési felülvizsgálata [?] • ld. következő dia • 8. szint (doktori fokozat) kimeneti standardjai • képesítések és képzési programok követelmény-standardjainak koherenciája • képzési programok és tantervi egységek, tematikák kimeneti összefüggései 2.G Az MKKR bevezetés előkészítése • A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőségbiztosításra(konklúziók).
a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma-specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. A projekt céljai és tevékenységei ?
Az MKKR szintjei az EKKR szintjeihez Strukturális és technikai-szemantikai összevető elemzés eredményei alapján: MKKR EKKR 1. Illeszkedések • A 3. és 6. szint illeszkedése gyenge. • A legtöbb MKKR szint kicsit felette van az EKKR szintnek, különösen a ‘tudás’ deskriptorok esetében, de időnként más elemekben is: • - már alacsonyabb szinten elvárja az önállóságot, a kreativitást, az innovatív készségeket, a megtanult tudássémák újrarendezésének és új körülmények közötti alkalmazásának készségét, az ehhez szükséges tudást, önállóságot, felelősséget és attitűdöket; az absztrakt fogalmak ismeretét, az elvonatkoztatás képességét; • - hangsúlyosabban várja el az egyenrangú kooperációt és az önálló feladatvégzést a magasabb szinteken is; • - ugyanakkor kevésbé expliciten írja le a vezetői, döntéshozói készségeket, a stratégiai-irányítási feladatokra való felkészültséget, a felelősségvállalást. • A ‘tudás’ és a ‘képességek’ deskriptorok között nincs szoros kapcsolat
A projekt tevékenységeinek bemutatására és az eredmények részletes közzétételére 2014 ősz folyamán kerül sor • felsőoktatási intézményekben szervezett műhelymunkák keretében (kb. 8 alkalom, ezek egy része az MTA Pedagógiai Szakbizottságával és a Magyar Pedagógiai Társasággal közösen); • nyomtatott kiadványokban; • az oktatas.hu portálon, a projekt webfelületén kialakítandó Tudástárban. • http://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop413_szolgfejl • Az MKKR EKKR-hez illesztésének (ReferencingReport) bemutatása és megvitatása az EKKR tanácsadó testülete előtt 2015. februárjában A projekt nyilvánossága ?