A magyar felnőttoktatás története

1. A magyar felnőttoktatás története a második világháborútól napjainkig

2. Szabad nép Rákosi 1956 Kádár 1989 Időszakok – történelmi háttér • 1945-1948 • Szabadművelődés időszaka – Karácsony Sándor • 1948- 1956 • Rákosi rendszer- Népművészeti Intézet – Széll Jenő • 1956-1989 • TIT – Radnai Béla • Felnőttképzési konferenciák • 1989-től napjainkig • Nyitott Képzések Egyesület • Felnőttképzési konferenciák II.

3. 1945-1948 -A háború utáni évek • Cél: az analfabétimus felszámolása • kultúra demokratizálódása • TIT: Szabad Föld Téli Esték • helytelenítik a népművelés állami irányítását • Vallás – és Közoktatásügyi Minisztérium révén központi irányítás valósult meg

4. Országos Szabadművelődési Tanács • Elnöke: Karácsony Sándor • magyar felnőttképzés tudományos megalapozása • Önnevelés eszméje : • a hátrányos helyzetű „nagykorúak” nevelésével, pszichikai sajátosságaival is foglalkozik • Szabadművelődés alulról szerveződő rendszer „a valóságos földosztási után szellemi földosztás „ = szabadművelődés „A kultúra munkaközösség eredménye, benne két félnek egyforma része van, a kultúrálandó félnek éppen az igény ez a része. Csak abban részesíthető, amit igényel. Hiába tömnek, erőltetnek bele egyebet, visszautasítja „

5. Országos Szabadművelődési Tanács • Kiadja az Új Szántás folyóiratot • 1948-as révfülöpi konferencia után a népművelés célja a politikai erőviszonyoknak megfelelően a szocialista kulturális forradalom keresztülvitele • iskolák, színházak, könyvkiadás, művelődési intézmények államosítása • 1948-ban felfüggesztik • 1950-ban Karácsony Sándort nyugdíjazzák

6. 1948-1956 – Rákosi- rendszer NÉPMŰVÉSZETI Intézet • Rákosi és Révai jogi jóváhagyásával jött létre 1951-ben • Szellemi elődei Magyar Színjátszók Országos Szövetsége,Magyar Népi Művelődési Intézet • Igazgatója 1951-1972: Széll Jenő • Amatőr művészeti mozgalom

7. Széll Jenő • Muharay Elemérrel létrehozta egyedülálló, átfogó gyűjteményét a néphagyományoknak és népművészetnek • „két kultúra” koncepciója : a magas és a mély közelítenie kell egymáshoz, azaz a nagy akadaméiai műveltségű művészeknek is meríteniük kell a népművészetből. • Nép-nemzeti kör alakítása, tagjai: írók, tudósok, művészek, néprajztudósok Széll Jenő és felesége

8. Széll Jenő Feladatának tekintette a népi hagyományok őrzését és a virágzó népművészet ápolását • 1956- Nagy Imre kormány titkárságát vezeti • 1957-ben eltávolítják, Országos Széchenyi könyvtár munkatársa • 1959-ben börtönbe zárják, majd a Kádár rendszerben háttérbe szorul, műfordítóként működik

9. 1956-1989 Tudományos Ismeretterjesztő Társultat (TIT) • két korábbi korszaka (1945-1949; 1949-1952) • 1952-től elnöke Bognár Rezső, • Kossuth- klub (1955) és Petőfi-kör létrejötte • 1956.okt.23. elveszti a székházát • 60-as évek – módszertani kutatások • 70-es évek – társadalmi és gazdasági kérdések • 1971. Planetarium megnyitása • 1989-től elnöke Szentágothai János • (világhírű agykutató, • országgyűlési képviselő) TIT Szentágothai János

10. Radnai Béla • TIT Pszichológiai Szakosztályának vezetője, népszerű előadó • korábban a Fővárosi Pályaválasztásitanácsadó munkatársa • Kutatási területe: • közművelődés +pszichológia => azt vizsgálta, milyen motívumok késztetik a felnőtteket a továbbtanulásra művelődésre

11. Első országos felnőttoktatási konferencia 1963.december.11-13. Budapest • Jelentősége nem az eredményekben áll, hanem a felnőttképzés létjogosultságának elismerésében, • a konferencia ténye hordozta a társadalom-, gazdaság és oktatáspolitikai mondanivalót. • Összefoglalta az eddigi hazai és nemzetközi eredményeket, azandragógia és pedagógia elhatárolódását • Azonban csak az egyik ágára, az iskolai felnőttoktatásra koncentrál

12. Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest • Hangsúlyozta az állam szerepét afelnőttoktatásban • .Dolgozók iskolájának 30. évfordulója(díszvendég Keresztury Dezső) • Négy előadás: • 1. A felnőktatás helyzetéről és feladatiról, • 2. A közművelődés felnőktatási eladatairól, • 3. Afelnőtt szakmunkásképzésről és munkástovábbképzésekről, • 4. A felnőktatás mint ifjúságpolitikai feladat • A felnőttoktatás értelmezése kitágult, meghaladta az I. konferencia kizárólagos iskolarendszerű képzése vonatkozó szemléletmódját Keresztury Dezső

13. Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest • Záróülés : • Maróti Andor,: • „Valamennyi felnőttoktatási ágazat összefogását kell, hogy jelentse!” • Durkó Mátyás: • Felnőttoktatási folyamatok gyakorlatában a hatékonyság, a minőség feltétele az andragógiai sajátosságok tudomásulvétele és alkalmazása.

14. Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest Ajánlások: • az irányítószerveknek érdeklődésre nevelés, és időbeosztás normalizálása; • helyi tanácsoknak helyi koordinálás, szervezés, ellenőrzés, iskolaközpontok alapítása; • Közművelődési intézeteknek egyéni úton tanulókhoz való alkalmazkodás; • felnőttek iskolái, kooperáció más int. ; • üzemeknek és vállalatoknak ötéves tervek és továbbképzési tervek készítése; • politikai és társadalmi szervek, szervezetek felvilágosító, agitációs feladatok; összefoglalóan ezeknek összefogása • rádió és televízió felnőttoktatási programjainak hasznosítása

15. 1989. - A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre „A rendszerváltás igazi nagy sikeráldozata és nyertese a felnőttképzés” (Benedek András) Pozitív hatások • Főiskolák és egyetemek esti, és levelező tagozatain ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma • Emberek érdekelté váltak a tanulásban • Informatika és idegen nyelv térhódítása Negatív hatások • Alapfokú és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás elhanyagolása • jelentkezők híján, financiális okokból

16. 1989. - A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre Veszélye: • a közösségi gondolkodás helyett individualizmus jön létre • Ezért célunk legyen egyolyan érdekérvényesítő,önmagát szervezni képesfelnőttoktatási rendszerlétrehozása, ami nemzetköziszíntéren meg tud jelenni

17. Kőszegi Konferencia - 1990.június 25-27 • Szervezi: Magyar Felnőttoktatási Egyesület alapítva 1989 • Téma: a közvetlen és távoli jövő • résztvevői: szakemberek és a politikai pártok képviselői • Megjelennek a piaci szolgáltatás és az állami irányítású nézetek is. • Parlament pártok csak általános eszmék szintjén érdeklődnek a felnőttoktatás iránt • A munkaügyi minisztériumon kívül a tárcák nem mutattak gyakorlati terveket • Csalódott szakemberek => „állásfoglalást” küldtek a kormánynak • Munkanélküliség csökkentése • gazdasági szerkezet átalakításához szükséges felnőttoktatás előtérbe helyezése • A pedagógia - andragógia színvonalának emelése

18. Konferencia - Munkaerőpiac és felnőttképzés címmel, Pécs, 1992. október 15-17. • Első valóban rendszerváltó konferencia • Nemzetközi és magyar szakemberek • változás: piacosodás • (Ekkor 10 000 magánvállalkozás és 3800 ügynökség /képző vagy továbbképző szervezet működött) • változás: munkaerő-piaci képzésen a hangsúly • gondolatkörök: • Munkerő-piaci felnőttképzés modelljei • gazdaság és felnőttoktatás viszonya • személyiség gondozása és feladata mint a felnőttképzésfeladata

19. Új kihívások a felnőttoktatásban 1994. november 24-25. • Állásfoglalás (feladatok, irányelvek ) • 1. fejezet: • munkaerő-piaci képzésben az állam és magán vállalkozások szerepét • 2. fejezet: • dolgozók magániskolák helyzete és jövője • 3. fejezet: • megváltozott munkaképesség, fogyatékosok, felnőttképzés • 4. fejezet: • andragógiai szakszerűség, tudományosság erősítése

20. Konferencia „Hamburg előtt” 1997. május 27 • Hamburgi Unesco Világkonferencia előkészítése • legfontosabb a felnőttoktatási törvény • megalkotására tett javaslat • Vitakérdések: • személyiségközpontú felnőttoktatás lehetőségei, • hátrányos helyzetű rétegek kérdése • tudáspiaci konkurencia és kooperáció helyzete • felnőttoktatás, mint üzlet, • minőségfejlesztés

21. A felnőttképzés jövője Magyarországon, 1998. április 2-4. , Pécs Az V. Világkonferencia tapasztalatai • Szakterminológia meghatározása • Felnőttoktatás egyetemes társadalomalakító szerepe • Felnőttoktatás ágainak összehangolása • Távoktatás alkalmazása • Zárónyilatkozat: • Cél: tanuló társadalommá válás, • élethosszig tartó tanulás • törvényi és infrastrukturális feltételei